A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Barta Pince: A terület az érték, de csak ha természetes

Öreg-Király és Rákóczi-Aspremont a legjobb formában

2015-10-27 | Bánlaki D. Stella


Barta Pince: A terület az érték, de csak ha természetes

Az Öreg Király dűlő kivételességét és érintetlenségét senki sem kérdőjelezi meg, főleg ha megkóstolta borait. Sem a most felújított Rákóczi-Aspremont kúria patináját, ha itt száll meg vendégként. Ezek a Barta Pince alapvető értékei, amelyeket Barta Károly nagy odafigyeléssel őriz. Nemcsak romantikából, hitbeli meggyőződésből, hanem vérbeli közgazdászként is.


 

A paraszti gyökerekkel rendelkező Barta Károly és Sándor a 2000-es évek elején döntöttek úgy, hogy közgazdász, illetve mérnök végzettségük ellenére – az mellett – földdel, mezőgazdasággal is foglalkoznának. Amikor több évi gondolkodás után eléjük került a mádi Öreg Király-dűlő térképe, csak egy hétbe telt, hogy megszülessen a döntés és aláírják a területről szóló adás-vételi szerződést. A dűlőét, amelyet már 1285-ben királyi birtokként jegyeztek, és Hegyalja egyik legnagyobb presztízsű dűlője volt, és amely akkor már csaknem ötven éve parlagon hevert.

A pince indulásáról korábban készített interjúnkért kattintson ide>>

Habár az erdőirtás, a szőlőtelepítés lezajlott, a felerészben teraszosított területet azóta is mintaszerűen művelik, de az lényegében ma is érintetlen. Olyan értelemben, hogy a Barta Pince bio-közeli, környezetbarát gazdálkodást folytat a teraszokon, a földet tehát máig nem érte vegyszer, sőt, jelentős részén gépek sem dolgozhatnak, már csak meredeksége miatt sem.

A mi értékünk a területből fakadó egyediség, amelyet csak akkor tudunk megőrizni, ha nem viszünk bele semmit, ami mesterséges"

 

 mondta Barta Károly, amikor októberben meglátogattuk. Ez ugyan romantikusan hangzik, de a tulajdonos le sem tagadhatná, hogy közgazdász. Bár elsősorban saját meggyőződésük miatt folytatnak környezet barát gazdálkodást, a hivatalos bio-minősítés megszerzését egyre fontosabbnak érzi.

 

"Egyre több presztízsborászat folytat bioművelést a világban, egyre nagyobb területen; elképzelhető, hogy a világ mérvadó piacai egyszer kijelentik, hogy a mi szegmensünkben csak biobort hajlandók inni, illetve a presztízsbor fogalmával egybe forr a környezetbarát, biogazdálkodás is – ehhez előbb-utóbb kell majd a hivatalos minősítés is." Az Öreg Királyon kívül Barta-tulajdonban van még 17 hektár szintén érintetlen, ráadásul szintén történelmi első osztályú terület a közeli Kővágóban. A tulajdonos elmondta, idén télen talán már nekilátnak a bozótirtásnak 3 hektáron, 2018-2019-ben pedig betelepíthetik.

 

Barta Pince: A terület az érték, de csak ha természetesBarta Károly a Király fényképe előtt (saját fotó)

 
A Barta Pincében a borkészítés során alapvetően a tradíciók, a terület és az évjárat diktálnak. Eleve a dűlő meredeksége, teraszos kialakítása sem engedne 30-40 mázsa hozamnál többet hektáronként. A borász, Homonna Attila szemléletmódja is azonos a tulajdonoséval. A száraz borok alapanyagát több ütemben, 3-4 részletben szüretelik. Spontán erjesztenek, kizárólag hordóban, és a borokra jellemző a hordós érlelés is. Az eredmény az Öreg-Király méltó, azaz tiszta, elegáns, ásványos oldala a poharakban. A borok minősége tükrözi, hogy mitől volt mindig is ekkora presztízse ennek a dűlőnek  vallja Barta Károly.
Az Öreg Király dűlő történetéről szóló cikkünkért ide kattintson>>

Barta Pince: A terület az érték, de csak ha természetes

A Rákóczi-Aspremont kúria felső szintje (A kép forrása a Barta Pince Facebook-oldala)

 

A Barta Pince éppen a 2008-as válság kitörésével egy időben indult; jó kérdés volt, hová pozicionál ilyenkor egy presztízsborászatot közgazdász tulajdonosa. Ekkortájt találta meg a későbbi borok mádi otthonát is, a Rákóczi-Aspremont kúriát. A ház története az '56-os zavargások közben, a levéltárt ért támadás miatt elveszett. A hely azonban még az idei felújítás után is mesél magáról.

 

Sok helyen megmaradtak az eredeti padlók, a mennyezetfestés, néhány 18. századi ablaküveg is, sőt előkerültek a 16. századra jellemző reneszánsz építészeti jegyek. A több száz éves, félig modern és otthonos, meleg környezet semmihez sem fogható. A belső terek mai kialakítására a Barta család hegyalja autentikus építészetét jól ismerő építészeket, ill. barokk belsőépítészetet értő szakembereket kért fel. 

 

Ezt a különleges miliőt ma már bárki élvezheti, hiszen az épület hamarosan vendégházként is üzemel, 3 exkluzív lakosztállyal. Maga a feldolgozó és a pince is 17. századi, habár itt a falakon kívül csak az egyetlen darabból álló, 18 méter hosszú főgerenda mutatja a kort. Itt kóstoltuk a pince borait.

 

A korábbi évjáratokról korábban a borásszal is interjúztunk>>

Furmint 2012: a több lépésben szüretelt alapanyag – csakúgy, mint a többi bor – spontán erjedt, ez adja alapvető karakterét. A bor megköveteli magának az időt, kis szellőztetés után mutatja meg fehér húsú barackos jegyeit. Tökéletes egyensúlyban van, kevés kis maradékcukrát szinte észre sem lehet venni. Remek potenciállal rendelkezik.

 

A Barta Pince borainak 60 százaléka édes, a maradék száraz, habár az arányokat itt is az évjárat dönti el. A tételek felét a gasztronómiában értékesítik, Sanghajtól Londonig. 25 százalék a pincénél, az utolsó negyed pedig külföldön talál gazdát.

 

Furmint 2013: két éves, mégis rendkívül fiatalnak tűnik. Illatában szinte toastos jegyek a spontán, fahordós erjesztés nyomán. A hordó még részben takarja azt az ásványosságot, a fajta citrusos oldalát, amit néhány év múlva szépen kiegészít majd. A tétel még nincs forgalomban.

 

Hárslevelű 2013: nem egy tipikus hárslevelű. A Király dűlő ásványossága termálos jegyekkel jelentkezik benne, a fajtára jellemző bájosság helyett itt egyértelmű, szilárd struktúrát, letisztultságot kapunk. Barta Károly szerint ez a legásványosabb Barta-tétel, és a kóstolt sor alapján egyetértünk. Ahogy az előző kettő, ez is szépen fejlődik a pohárban.

 

Barta Károly a telepítések idején még száraz borokban gondolkodott, emellett szamorodnit és aszút szeretett volna a saját termékskáláján látni. Ezért is a területei 80-85%-án furmint terem. Aztán a nehéz 2010 magával hozta az "Egy kis édes" kategóriát.   "2010-et sokan nehéz, gyenge évjáratként könyvelték el, miközben nagyon jó, sőt különleges alapanyagot hozott."Míg itthon a pince 2011-es Furmintja volt a nagy siker, neves külföldi éttermek a 2010-est választották, például a két Michelin-csillagos londoni Ledbury is.

 

Egy Kis Muskotály 2014: "gazdaságilag katasztrófaévjárat" – a tulajdonos szerint, mégis szép borokat prezentált nekünk belőle. Igazán intenzív muskotály, pontosabban annak rendkívül elegáns oldala. Friss, bodza, menta mentolos cukorka. Magasan strukturált, egyensúlyos.

 

Egy kis Édes Furmint 2014: illatában sós ásványosság, zöldbors, gyógycukorka. Ízében a korábbiaknál intenzívebb gyümölcsösség. A hordó határozottan jelen van benne, a "Kis Édességet" esetében mindössze 60 gramm cukor jelenti.

 

A bor neve a tulajdonos elmondása szerint a gyermekeire utal, kiskorukban ők kérdezték tőle mindig, akad-e otthon valami édesség. Ha éppen nem volt, mindig az volt a válasz: "hát itt van nekünk két kis édes". 

 

Barta Pince: A terület az érték, de csak ha természetesVégtelen erjedés (A kép forrás a Barta Pince Facebook-oldala.)

 

Kései Furmint 2010: október eleji szüret eredménye, a bor viszont karácsonyi, ünnepi hangulatot áraszt. Kis toastosság, elegáns hordóhasználat, szintén magasan strukturált bor, 110 gramm maradékcukorral. Intenzív, frissítő tisztaság jellemzi.

 

Édes Szamorodni 2010: ez a bor szinte vibrál, pedig 20 hónapig érlelték hordóban. EVirágos, érleltebb, rendkívül rétegzett komplex bor, a maga 132 gramm cukrával, krémességével. 100% furmint, hosszú lecsengést hagy maga után. A 2012-es Pannon Bormustra csúcsbora, mint az előző bor is.

 

Nem csoda, hogy még távol-keleti kereskedők is évtizedre szóló kizárólagosságról kötnek szerződést a szamorodni esetében.

 

6 puttonyos Aszú 2010: 236 gramm cukortartalom, 13,1 sav. Illatában a szárított gyógynövények, a pisztácia dominálnak. A kortyban a kamilla, citrusos cukorka jellemzik leginkább. Gömbölyű, tömör, remek textúrával. Még nagyon fiatal. Végtelen érlelési potenciál.

 

Möbius 2008: egyedülálló. Ez a bor öt évig folyamatosan erjedt, ezért is nevezték el a végtelen Möbius-szalagról, amely a címkéjén is megjelenik. "A 2008-as szamorodni egy hordónyi alapanyaga nem akart megállni. Erjedt egészen 2013 augusztusáig, télen-nyáron" mondta Barta Károly. Ő és Homonna Attila úgy döntöttek, hogy kivárják. Mire gondoltak a hosszú évek alatt, mi lesz ebből? "Egy idő után már semmit." Miután azonban megállt, már türelmetlenek voltak, a további hosszú hordós érlelés helyett lepalackozták.

 

16-os alkoholjához 30 gramm cukor és 7,2-es sav társul. Az összhatás leginkább a száraz sherry-hez hasonlítható: konyakmeggyes, étcsokoládés jegyek, diósság – robosztus, mégis elegáns és végtelenül hosszú. Mindössze 400 palack készült belőle.

 

A bor néhány éttermen kívül csak a pincénél kapható. A 2013-as, hasonlóan érett alapanyagokból azonban újra került ugyanebbe a hordóba. Szépen erjed azóta is.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!