A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Hagyomány és új stílus

Milyen rioját szeressünk?

2014-08-19 | Sánta Zoltán


Hagyomány és új stílus

A Spanyolország legismertebb borvidékén eltöltött pár nap csak ízelítőt adhatott e nagyszerű környék szőlészetéből-borászatából. Itt nem szoktak hivatkozni arra, hogy „már a rómaiak is”: szinte mindenkitől azt hallottuk, hogy Rioja ismertté az 1800-as évek végén vált, de sokaknak kedves borvidékké csak az elmúlt évtizedekben.


 

Cikkünk első részéhez kattints IDE!

 

Tudja-e a kedves olvasó, hogy mi az a txakoli (csakoli)?  Bevallom, én sem tudtam egészen 2014. június 17-ig. Mivel a hollandokból, Svájcban élő lengyelekből, egy Madridban dolgozó angol hölgyből, egy echte spanyolból, egy belgából és két magyarból álló csapatunk a tervezettnél korábban Bilbaóba érkezett, utazásunk szervezője, Frank Smulders MW úgy döntött, hogy elmegyünk a központtól csak pár kilométerre lévő, talán legismertebb baszk bortermelőhöz.

 

Hagyomány és új stílus

 

Merthogy a txakoli a baszk fehérbor, általában a két helyi fajta, az ondarrabi zuri és az ondarrabi zeriatia házasításából készül. (Számomra a spanyol sem könnyen érthető, de a baszk meg végképp nem. A szőlőfajták bibliája – Robinson-Harding-Vouillamoz: Wine Grapes – is csak nehezen adott eligazítást, hiszen ott teljesen másképp írják e szőlők neveit, de biztosnak látszik, hogy ezek megegyeznek a határ túloldalán, Francia-Baszkföldön, Jurançon vidékén courbu blanc, illetve petit courbu néven ismert fajtákkal).

 

A Gorka Izagirre borászat látványa nem hozott lázba (rozsdamentes acéltartályt másutt is láthatunk), a kóstoló azonban az egy terasszal fentebb található Azurmendi nevű étteremben volt, ahova e reggeli órán a konyhán keresztül vezetett az út. Hatalmas üvegfalak, az alattunk elterülő ültetvények és a táj látványával.

 

Sokkszerű hír: egy három Michelin csillagos helyen vagyunk! Elakadt a lélegzetünk is. Az étterem ráadásul hét év alatt érte el ezt címet. A fiatal, megszólalásig kalózkinézetű Eneko Atxa séf tudhat valamit. Kóstolónkon a borász, José Ramón Calvo és a fia volt segítségünkre. A tokaji és somlói savakon edződött magyar különítménynek különösen tetszettek a megkóstolt borok.

 

Tavaszi virágokat, citrusokat, almát, az érleltebb tételek némi mézességet, méhviaszt idéztek, visszafogott alkoholjuk és szép savszerkezetük miatt frissek és elegánsak voltak. Kései szüretelésű, maradék cukros borok is kerültek a poharainkba. Nos, inkább jutott róluk eszünkbe egy rosszabb sauternes, mint egy jó tokaji. Iberico sonka, kitűnő olívaolaj és házi kenyér segített feldolgozni az élményt. Az első látogatás jó felütés volt a riojai úthoz.

 

Magunk mögött hagytuk a Kantábriai-hegységet, és megérkeztünk Lasernába, első riojai helyszínünkre, a Contino borászatba. Az Ebro folyótól északra, Rioja Alavesában (Álava) vagyunk, azaz Baszkföldön, a folyó egy kanyarulatával körbefogott szőlőterület közepén.

 

Behűtött viura (fehérbor) és némi chorizo kolbász elfogyasztása közben a borászat előtti, hatalmas fákkal szegélyezett téren hallgattuk meg vendéglátónk, Jesús de Madrazo Mateo borász bevezető szavait, s közben meg is nézhettük Rioja tipikus művelésmódját: en vaso, azaz kehelyformára metszik a gyalogtőkéket.

 

Hagyomány és új stílus

 

Riojában a Contino a kivétel: csak a 62 hektárjukon megtermett termést dolgozzák fel, nem vásárolnak szőlőt! A talaj többnyire hordalékos, homok vegyül mészkővel, a mélyebben fekvő területeken inkább agyagos-homokos. A tempranillo 50 hektárt tesz ki, hét hektár a graciano és három-három hektár a garnacha és a mazuelo.

 

A borászat csak 1973 óta létezik, de elődje és ma is működő társcége, a CVNE már 1879-ben megalakul Haróban. A birtok harmadik része pedig, a Viña Real ugyancsak Álavában található. Hagyományos épület, hagyományos pince, hagyományos „barrique” hordókkal, nem annyira hagyományos, egyedileg épített acél és beton erjesztőtartályok, és teljesen hagyományos borszortiment.

 

Hagyomány és új stílus

 

És milyenek is ezek a borok? Egészen kiválóak! Gyönyörű riojai házasítások. Se túlzó tanninok, se túlzott hordóhasználat, se túlextrahált tételek, vannak viszont szép savak, érett gyümölcsök. Mindegyik a „kérünk még” kategóriából, de számomra különösen is emlékezetes a Graciano 2007-ből.

 

Ibolya, írisz, érett szamóca, némi málna, s természetesen a 15 hónap új francia és magyar hordó hatása sem múlt el nyomtalanul. Élénk, gyümölcsös savak, elegancia. Mint mondták, Álava szeszélyesebb időjárása, a hűvös és a csapadék nem mindig teszi lehetővé e bor elkészítését.

 

 

Jesús a Continónál nem csak borász, de ügyvezető is. A család egy másik tagja az elnök, de nem csak itt, hanem a CVNE-nál is. Nála volt látogatóban Alain Brumont, Délnyugat-Franciaország, s különösen is Madiran talán legjelentősebb borásza. Soha rosszabbkor. Így a báránysült, az iberico és a chorizo kolbászok mellé nemcsak Contino borok, de elképesztő tannat-k, illetve tannat-cabernet házasítások is kerültek. Felejtsünk el minden sztereotípiát a tannat fajtával kapcsolatosan! Ja, és hál’ istennek vendégségbe nem szokás éretlen tételt vinni…

 

Hagyomány és új stílus

 

Idő hiányában Rioja legnagyobb termelőjét, a Campo Viejót ejtettük, s rögtön Samaniegóba vettük az irányt, Rioja egyik fenegyerekéhez, Fernando Remírez de Ganuza pincéjéhez. Az 1989-ben alakult borászat több mint 80 hektáron gazdálkodik, csakhogy a tőkék átlagéletkora a jobb területeken 60 év! Csak tempranillo, némi graciano, viura és malvazía kerül náluk palackba.

 

Hagyomány és új stílus

 

Dombtetőn vagyunk egy nagyon furcsa erődtemplom mellett. Kívül semmi hivalkodó, tájba illő kőépületek, mór jellegű kert vizekkel, virágokkal. Úgy hírlik azonban, hogy az épületek egy részét máshonnan hozatta ide a mester. Igen, ott elbontották, és a beszámozott kövek alapján a mai helyén újjáépítették. Belül azután a riojai pincék látványának antitézise: nem hogy pókok és pókháló, fekete penészgomba sincs sehol, de egy gyógyszergyár is jelenthetne, olyan tisztaság van!

 

Minden ki van találva, a gépek is egyedi fejlesztésűek és építésűek. Csak új hordók, csak franciák (Taransaud), azaz mégsem: egyszer csak több sor Kádár-hordóra leszek figyelmes (a Contino után már másodszor húztam ki magam a csoportunk előtt).  

 

Hagyomány és új stílus

 

Hatalmas tojásra emlékeztető acéltartályban folyik az alkoholos erjedés, a másodlagos erjedésre (almasavbontás) azonban már új kis tölgyfa hordóban kerül sor, mégpedig az épület első emeletén, hogy a földszinten érlelt boroktól hermetikusan el lehessen zárni azokat.  

 

A kóstolt fehér (70% viura és 30% malvazía) megsínylette a sok új francia hordót. A vörösbor-házasítások összetétele általában 90% tempranillo, 5% graciano és 5% viura és malvazía (igen, fehér szőlő is kerül a cuvée-be), nagy potenciálról árulkodtak, meglehetősen „vastagok” voltak, az én ízlésemnek mindenből egy picit túl sok volt. A tiszta, tisztességes szőlészeti-borászati munkához kétség sem fér, a Passzátszél is fúj rendesen, hiszen röpködnek a 90-95 pontok, és királyi asztalokra is kerül e borokból, engem mégsem győztek meg, hogy ez az irány lenne üdvözítő.

 

Cikkünket ITT folytatjuk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!