A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A somlói bazalt nem fagyálló

Látogatóban Fekete Bélánál 1. rész

2013-03-28 | Tóth Adrienn


A somlói bazalt nem fagyálló

Minden borvidéknek megvannak a klasszikus nevei, Somlón Fekete Béla sem megkerülhető. A borászhoz, akit egy ország Béla bácsiz, mára hozzánőtt az érett somlói borok jelentette borstílus. Legyen szó olaszrizlingről, furmintról vagy juhfarkról, borai testesek, intenzív aromatikájúak, a borvidékre jellemző savkarakterrel bírnak. Mai beszélgetésünket azzal indítjuk, hogy megkérdezzük tőle, milyen érzés számára borásznak lenni a Somlón.


 

Ennyi év után még mindig különleges érzés Somlón szőlővel, borral foglalkozni. Nem tudok ehhez fogható borvidékről, amely csak közel hasonlóan jellegzetes és karakteres borokat adna. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt könnyű borásznak lenni, mert a természeti adottságok – az éghajlat és a talaj – óriási előnyt biztosítanak számunkra, és ez megfizethetetlen.

Persze mindennek az egyediségnek megvan az oka: a vulkanikus eredetű bazalttalaj. Ez olyan gazdag ásványi anyagokban, hogy külső források nélkül is képes a növény életfeltételeiről gondoskodni. Az általunk telepített, immár harmincéves ültetvényt még sosem kellett trágyáznunk, és így sem látszik meg rajta a kora.

Több borvidéken is található bazalttalaj. Mitől különleges a somlói?

Az itteni bazalt szerencsénkre rendhagyó, mert nem fagyálló. A vulkanikus működés során vízgőz került a kőzetbe, így az magába tudja szívni a nedvességet. Ha pedig a kritikus szint alá csökken a hőmérséklet, és elindul a kőzetben lévő víz fagyása, a fizika törvényszerűségeinek megfelelően ez megrepeszti a kőzetet, amely így mállásnak indul. Ebből alakul ki a talaj, az ásványi anyagok felszabadulnak, amit a növényzet hasznosítani tud.

Nemcsak azért szerencsés ez, mert a talaj így közvetlenebb kapcsolatba kerül a bazalttal, hanem azért is, mert a kőzet ezen okból ipari célokra sem használható, így a Somló megúszta azt is, hogy ipari célra – útépítésre – felhasználják.

A talajszerkezet mellett mi mondható el az éghajlatról?

Úgy vélem, ebből a szempontból is szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Az utóbbi ötven évben nálunk mindössze egyszer volt jelentősebb fagykár, míg például Pécs környékén szinte minden évben jégesővel kell számolniuk a gazdáknak.

A somlói bazalt nem fagyálló

A problémát Somlón inkább az aszály hozza, főleg a vékonyabb termőtalajjal rendelkező, a hegytetőhöz közelebb eső területeken jelent ez komolyabb veszélyt. Ezen oknál fogva úgy vélem, a magas minőségű szőlőtermelésre a hegy középső szakasza a leginkább alkalmas, hiszen ott adott a megfelelő ásványianyag-gazdagság, és a vízháztartás is jó.

A Somló hegye abból a szempontból is legendás, hogy mind a négy oldalát szőlőterületek borítják. Állítható fel sorrend közöttük?

A régi szakirodalom az égtájaknak megfelelően sorrendbe állítja a hegy oldalait, azonban nem feltétlenül úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. A legjobbnak természetesen a déli oldalt tartja, ezt követi a keleti, majd meglepő módon jön az északi, és a sort a nyugati zárja.

Először én sem értettem, miért van ez így. Az évek tapasztalatai vezettek rá arra, hogy ennek az lehet az oka, hogy a forró években a nyugati oldal termése rosszabb, mint hűvös években az északié. Sőt, az elsősorban északi oldalon dolgozó gazdák még azt is hangsúlyozni szokták, hogy keményebb karakterük folytán ez a terület adja szerintük az igazi somlói borokat. A déli oldal barátságossága, ily módon prioritása azonban vitathatatlan.

A somlói borok kapcsán sokszor merül fel az érlelés hosszának jelentősége. Mit gondol erről?

Errefelé különösen okosan kell gazdálkodni a borkészlettel, mert szerintem például 1 évesnél fiatalabb somlói bort piacra vinni nem szabad, igazából a 2-3 éves kort tartom megfelelő kezdésnek ebből a szempontból. Arra azonban csak kevés gazda vállalkozik, hogy hozzánk hasonlóan 3-4 éves koráig a pincében tartsa a bort. Mi a minél jobb állapotban történő megőrzés érdekében egy év után zárt rendszerű edényekben érleljük a borokat.

A somlói bazalt nem fagyálló

Tavaly májusban Londonban tartottunk egy borbemutatót, amelyre 2006-os, 2007-es, 2008-as és 2011-es borokat vittünk. Úgy vélem, a somlói borok érlelése iránti elkötelezettségemet erősíti meg, hogy kizárólag a fiatal évjárat borai maradtak meg, a régebbiek mind elfogytak.

Mit tudhatunk az imént említett zárt rendszerű érlelésről?

A tartályban történő ilyen rendszerű érlelés alatt a borok teljesen el vannak zárva a levegőtől, így elkerülhető az oxidáció, az öregedés, ezek helyett egy lassú érés megy végbe. Ezért tartom jobbnak a tartályos, mint a palackos érlelést.

Milyen szőlőfajtákkal dolgozik, és milyen tapasztalatai vannak ezekkel kapcsolatban?

Öt fajtát művelünk: furmintot, hárslevelűt, olaszrizlinget, juhfarkot és chardonnay-t. Azért említettem elsőként a furmintot, mert a furmint léte a Somlón nem vitatható, itt sokévi átlagot figyelembe véve ezt tekintjük a legértékesebb fajtának, a Somló zászlós borának. Persze a konkrét borokat az adott év időjárása nagymértékben befolyásolja, és van olyan évjárat, amelyben a rizling vagy egy másik fajta emelkedik ki.

Cikkünket holnap folytatjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!