A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A sváb hagyományok nyomán

Bemutatkozik a Geszler Családi Pincészet

2011-12-17 | Vizi Csenge


A sváb hagyományok nyomán

Mórra érkezve áthatja az embert a sváb precizitás, tisztaság, rendszeretet szelleme, amely mind az épületekről, mind a közterekről, mind a környező földterületekről sugárzik. A hagyományápolás e városban a mindennapok része, ahogyan a Geszler családban is. Egy tradicionális múlttal rendelkező pincészetbe léphetünk be a város szélén, amelyben a család női tagjának keze nyoma rögtön meglátszik az apró díszítéseken, a vendégvárásban, míg a férfiak inkább a borkészítésbe adnak bele apait és anyait. Egy család, amelynek tagjai tökéletes harmóniában dolgoznak több tíz éve együtt.


 

Amikor Geszler Anikó fogadott minket, máris a turizmus, a történelem kerül előtérbe, hiszen ő a helyi TDM szervezetben tevékenykedik. A gyorstalpaló Móri borvidéki bevezető után a szót később édesapja, Geszler József, a Mór és Pusztavám Közös Hegyközségének elnöke veszi át: „Mór sváb település volt régen és ma is, így a város lakói között is sok sváb található, ahogyan a Geszler család tagjai is azok.

Még az 1900-as évek elejéről is maradtak ránk írásos emlékek: akkoriban a dédapánk benne volt egy szervezetben, mint bornagykereskedő, amely a Habsburg Birodalom területeire szállított Ezerjót Mórról. Ugyanis e fajta extrakt- és savtartalma miatt könnyedén, biztonságosan szállítható volt már akkor is, különösebb károsodás nélkül. Sok kalandos történetet hallottunk kisgyerekként róla, ami nagy hatással volt ránk, talán a borok iránti elköteleződésünk is itt kezdődhetett.”

Tehát már közel négy generáción át ível a szőlőgazdálkodás a Geszler családban. Amikor elkezdődött a téeszesítés, földjeik száma kevesebb, mint a felére csökkent, ami miatt a megélhetés is nehezebb volt számukra, bár a bor nagy értékkel rendelkezett abban az időben, a Badacsonyi Pincegazdaság felvásárolta a helyiektől nem kevés összegért. Az 1970-es évek elején aztán apjuk vásárolt egy 200 éves tradicionális sváb pincét, amely most is József és Imre tulajdonában van.

„1990 után telepítésekbe kezdtünk.” – folytatja a visszatekintést Imre. „Ekkor az idősebb Kamocsay Ákossal jó viszonyt ápoltunk, ő volt az, aki segítette munkánkat tanácsaival. A telepítések során is kikértük véleményét, így születtek meg a chardonnay tőkéink.

A rendszerváltozás után az itt működő Móri Állami Gazdaság tönkre ment, mely több száz hektár szőlővel rendelkezett és nem volt, aki megművelje. A felszámoló felajánlotta, hogy műveljünk meg 70 hektárt és segítenek a finanszírozásban. Nagy kockázatot vállaltunk, de sikerült egy jó közepes termést betakarítani. A bevételből tudtunk traktort, permetezőgépet és több szőlőműveléshez szükséges gépet vásárolni. A következő évben a szőlőterületek bérleti jogát licitre tették. Az erősebb lobbik megszerezték a Móri Állami Gazdaság összes életképes ültetvényét, nekünk csak14 hateljesen leromlott ültetvény maradt, amit már csak kivágni lehetett. Ekkor döntöttük el, hogy telepítésbe kezdünk.”

A sváb hagyományok nyomán

Ezzel Geszlerék a nehezebb utat választották, hiszen a frissen telepített szőlőt 4 éven át művelni kell, csak azután hoz termést. Ráadásul egy rossz lépésre is elszánták magukat: a fele területet állami részre telepítették, hiszen az Állami Gazdaság is állami területen működött.

„Ekkoriban a Bozóky családdal és idősebb Kamocsay Ákossal vásároltunk közösen egy pincét, amelyből később Ákos kilépett. Utóbb láttuk csak meg, hogy jobb külön-külön mozogni, így indultunk el mi az önállóság útján.”

A jelenlegi kisebb, 40 főt befogadó autentikus pincéjük már adott volt, hisz az örökség része, ráadásul a tőkék is kezdtek termőre fordulni. 28 hektárnyi területet telepítettek be támogatással, azonban akkortájt nem túl sokat palackoztak még.

Csak két éve derült ki, hogy egy budapesti személy kezébe összpontosultak ezen területek, amely a banktól megvásárolt jelzálog jogán került hozzá. A tulajdonában lévő2000 ha szántó- és szőlőterületet árverésen értékesítette. Mivel mi ilyen területre telepítettünk13,5 ha szőlőültetvényt, a föld ára megemelkedett az általunk telepített ültetvény értéke miatt. Persze ez nem csak minket érintett, hanem sok más gazdát is.”

A családi pincészetben a rendszerváltás környékén csak főállású munka mellett borászkodotta család. József és Imre a Csepeli Fémmű móri elektróda gyáregységében dolgozott, mint gépész és elektromos szakember, majd mikor látszott a gyár leépülése, mindketten kiléptek még a csődeljárás előtt. Így kezdtek el a testvérek egy új utat. Mivel földműves szülők gyermekei, adódott a lehetőség: ezt kell nekik is folytatni a jövőben.

A sváb hagyományok nyomán

„Saját kézzel készült és készül ma is minden.” – veszi ismét áta szót József– „Az oltványkészítést is mi magunk hajtottuk végre. Sok erőfeszítést igényeltek a munkálatok, de mára érezzük, megérte mindazért, ahol most tartunk. A borászkodás mellett állattenyésztéssel is foglalkozunk. Az ezekből befolyó bevételekből fejlesztjük a pincészetet.”

A téli munkákat, metszést a testvérek külső segítséggel együtt végzik. Azt tartják, hogy fontos a jó metszés, mert ez a jó termés alapja. Ráadásul Geszler József fia, Tamás főiskolát végzett szőlész-borász, így már sok munkát önállóan végez az új beruházásban, vagyis az új pinceépület kialakításában, míg nővére, Anikó bormarketinges, szervező a családban, ő a helyi turizmus fellendítésében is aktív szerepet vállal, pincészetük egyébként a móri TDM szervezet tagja is. A családban szinte mindenki besegít a pince körüli munkákba ki így, ki úgy.

„Jelenleg 28 hektárnyi saját területünk van, ésfelmerült, hogy ismét telepítésekbe fogjunk. Szeretnénk zenittel gazdagítani a palettánkat, kedveljük ezt a fajtát, mert jó cukorképző és korán érő. Emellett foglalkozunk 18 hektáron chardonnay-val, 5 hektárnyi ezerjóval, és3 hektárkirályleánykával illetve zöldveltelinivel (2 ha).”

A látványborászatban, vagyis a nagyobb pincéjükben a hegy másik oldalán a palackozó fejlesztése most is folyamatban van, már rendelkeznek 1800 hl reduktív bor készítésére alkalmas hűthető, saválló tartállyal, amelyhez létrehozásához komoly segítséget jelentenek a család számára a folyamatos pályázati lehetőségek.

2012. október végére a látványborászatban egy 70 fős borkóstoló termet alakítanak ki, így nagyobb csoportokat is tudnak fogadni, és nyitnak a hivatásturizmus felé is. „Évente 30-35.000 palack megtöltése a cél. De termésünk felét még jelenleg is a Törley csoportnak adjuk el, ahogyan régen. Két családot tartunk el ebből a vállalkozásból. Beruházunk, jelenleg az új pincénkre fordítjuk a figyelmünket. Keressük, és lassan kezdjük is megtalálni a helyünket a borvidéken. Legújabb sikerünk: a 2011-es Fejér megyei VI. Príma díjátadón pincészetünket is díjazta a megyében az Év Borászata címmel a Fejér Megyei Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).”

A jövőben szeretnének rátalálni, minél több olyan kereskedőre, akikkel meg tudják találni a közös hangot, és a beruházásaik alapján is jól látszik vágyuk: szeretnének minél több bort palackozni, kiszolgálni a minőségi borok kedvelőit. Reduktív tételeikkel a fiatalok felé kívánnak nyitni, továbbá a gasztronómiát is szeretnék hatékonyabban kiszolgálni, ahogyan készülő kóstolótermükben a vidékre érkező vendégeket kívánják hagyományos, sváb ételekkel kínálni friss boraik és a tradíció, a Móri borvidék értékeinek bemutatása mellett.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!