A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Borkommunikáció 17: Mi legyen a legerősebb üzenet a címkén?

Gyakorlati tanácsok a sikeres dizájnhoz

2019-06-16 | Vinoport


Borkommunikáció 17: Mi legyen a legerősebb üzenet a címkén?

A borkommunikáció sorozat mostani részében az előző két cikket is jegyző Ipacs Géza grafikus azt veszi végig, az új fogyasztói szokások hogyan változtatták meg a sikeres boros címkék ismérveit.


Címlapfotó: percept.com.au

 

Az alábbiakban, immár harmadik alkalommal, részleteket közlünk Ipacs Géza Bor és dizájn című írásából. Az első cikkben a dizájnt szintén befolyásoló kapszuláról, palackról és dugóról volt szó, legutóbb pedig a grafikusnak a boroscímke-forradalommal kapcsolatos gondolatait osztottuk meg. A teljes cikk egyben a Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című, 2018-ban dr. Veszelszki Ágnes által szerkesztett könyvben jelent meg, és a Századvég Kiadó oldalán megvásárolható.

 

A bordizájn evolúciója a borok értékesítési ambíciói mentén történt. Vagyis egyre több pincészet jelent meg a piacon, amelyek mind a vásárlójukat keresték. Így csakhamar felmerült a kérdés: ki issza a bort, és ki fogja holnap?

 

 

A fiatal generációnak a bor egy túl szofisztikált termék volt. A múltban használatos latin vagy egyéb, nehezen értelmezhető nevek, a tradicionális csomagolások, a borkommunikáció csak beavatottak számára érthető nyelvezete és ezek rémisztő elegye lényegében riasztották a vásárlástól a fiatal generációkat. Így a borfogyasztói réteg kezdett elöregedni. Tenni kellett valamit, hogy ez megváltozzon, olyan csomagolásokat és olyan kommunikációt kellett választani, ami megállítja a folyamatot. Itinerként működött, hogy azt a vizuális környezetet, azokat az elemeket és verbális megoldásokat lássák viszont a csomagolásokon, ami körülveszi őket, amiben élnek.

 

De nem ez volt az egyetlen változás. Jelentős hatást gyakorolt a dizájnra az is, hogy a bor bekerült olyan értékesítési csatornákba, ahol új piaci környezetbe kellett integrálódnia. Az új helyszín, az áruház egy rendkívül impulzív környezetet jelentett, amelyben magassá válik az ingerküszöb. Azt a terméket, amely ezt nem viszi át, a vásárló szinte nem is érzékeli. Például a borig vezető út sokszor a mosóporokon, a hentespulton és a tejtermékeken keresztül vezet: ezek külön-külön is erős hatások, hát még ha összeadódnak.

 

A cikk szerzője Ipacs Géza grafikus, dizájner. Fő szakterülete a márkaépítés. Több mint 25 éve foglalkozik alkalmazott grafikával: céges arculatokkal, sördizájnnal és egyéb élelmiszeripari csomagolások készítésével, lassan húsz éve pedig a bordizájn és bormarketing területén is dolgozik. Több mint 800 boroscímke, több regionális és magánborászati stratégia kötődik a nevéhez. Ő tervezte a tokaji 0,75 literes palackot is. Az utóbbi években az éttermiarculat- és koncepciótervezés is meghatározó a tevékenységében.

 

Az áruházi (hipermarketes) környezetben megváltozott a bor észlelési távolsága is: míg korábban a gasztronómiában ez a távolság kb. 50 cm volt, addig ez megnőtt kb. 2 méterre, ami indokolttá tette a markánsabb elemek integrálását a bordizájnba. Ezt tetézi tervezési feltételként, hogy nem minden bornak ugyanaz az ára, tehát differenciáltan kell megjelenni a különböző árszegmenseknek megfelelően.

 

A csomagoláson látszania kell a különbségnek az 1000, a 2000 vagy a 6000 forintos bor között. Az erősebb, harsányabb színek, a nagyobb, erőteljesebb formák az alsó szegmensben, míg árban fölfelé haladva a letisztultabb összhatás, kifinomultság, különlegesebb papír használata és a gazdagabb felületnemesítés lett jellemző.

 

A kötet szerkesztője Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense. Oktat a Corvinus mellett az ELTE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Mathias Corvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban. A Filológia.hu MTA-folyóirat, illetve a Journal of Smart soCIeTY társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció (cset, sms, közösségi média) vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció, illetve az online agresszió témakörét kutatja. Legutóbbi nyelvészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language (2017). Borkommunikációval 2016 óta foglalkozik, azóta tart a Corvinus-egyetem mesterszakos hallgatóinak szabadon választható formában Borkommunikáció kurzust. Szabadidejében szerkesztette a Századvég Kiadónál megjelent Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig (2018) című kötetet. Ugyanezen a címen egy Facebook- és egy Instagram-oldalt is kezel.

 

És még egy dizájnt befolyásoló tényezőről nem beszéltünk, mégpedig arról a márkadömpingről, amely napi szinten termel ki újabb és újabb bormárkákat, és ezzel együtt új és változatos vizuális megoldásokat. A nagyüzemi és nagyvolumenű termékek készítői mellett megjelentek a kisebb pincészetek, ahol már nemcsak a piaci igényeket akarták figyelembe venni a tervezéskor, hanem saját attitűdjüket is bele szerették volna fogalmazni a termékekbe. Itt nagyobb a tere a kísérletezésnek, személyre szabottságnak, hiszen jóval kisebb piaci kockázattal bíró termékekről beszélhetünk. Egy kisebb volumenű pincészetnek, amely nem egymillió palackot akar értékesíteni, csak 50.000-et, jellemzően csak néhány ezer emberrel kell erre a közös nevezőre jutni.

 

A legerősebb üzenet mint közös nevező: a biztonság. Lényegében itt mindegy, hogy valaki tehetős vagy nem, egy dolog összeköti őket, mégpedig az, hogy senki sem akar csalódni. Ezt a garanciát keressük a csomagolásokon. Minden dizájnelhajlás bizonytalanná tesz. Itt nem személyre szabott vásárlásról beszélünk, nem a „felfedezés vágyáról”. Természetesen ez a biztonság nem a veszélyes vagy biztonságos kontextusban jelentkezik, hanem a jó ár-érték döntés biztonságát jelenti.

Itt jönnek dizájnban (teljesen indokoltan) a biztos befutók,

azok a grafikai elemek, amelyek a tevékenységhez kötődő motívumok: a szőlő, a birtok vagy valamilyen ornamentális elem. Ez az eszközpaletta folyamatosan szélesedik, ami annak köszönhető, hogy ez a vásárlóréteg megszokja ezeket az elemeket, és így lehet lassan előbbre lépni újabb grafikai megoldások, újabb képi struktúrák felé. Hiszen a korszerűség e korlátok ellenére itt is elvárás.

 

Századvég Kiadó

 

A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.

 

„A Századvég  Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)

 

További információ: www.szazadveg.hu



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!