A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Borkommunikáció 20: A borfogyasztás kultúrája

Boretikett az asztalon innen

2019-07-07 | Vinoport


Borkommunikáció 20: A borfogyasztás kultúrája

A borkommunikáció sorozat legújabb fejezetében folytatjuk a boretikettel kapcsolatos tudnivalók ismertetését. A felszolgálás után ezúttal a bor elfogyasztásának illemtana következik.


 

Fotó: Tóth Marianna

 

Az alábbiakban újabb részleteket közlünk dr. Veszelszki Ágnes Boretikett: illik, nem illik? című írásából. Az előző részben a bor felszolgálásával kapcsolatos tudnivalók kerültek tárgyalásra.teljes cikk egyben a Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című, 2018-ban szintén dr. Veszelszki Ágnes által szerkesztett könyvben jelent meg, ami a Századvég Kiadó oldalán megvásárolható.

 

A borfogyasztás alapszabálya, hogy ízléssel és mértékkel illik bort inni. A mennyiségek és szabályok koronként változnak. Ahogy Márai Sándor írja: „Nagyapám idejében […] minden vendég előtt egy pint asztali bor állott. Ez volt a vendég adagja. Egy pint, másfél liter.”

 

Koccintás

 

Az étkezésre érkezéskor általában a vendéglátó vagy a felszolgálók kínálják az üdvözlőitalokat. Az asztal mellett arra érdemes ügyelni, hogy a házigazda/vendéglátó emeli először a poharát, és kezdeményezi ezáltal az italfogyasztást. Ezelőtt nem illik pohárhoz nyúlni, ám később nem kell újra a házigazdára várni az ivással. Koccintani első poháremeléskor szokás. A koccintással köszöntjük partnerünket, és kívánjuk az ételt-italt az egészségére. Fontos, hogy ekkor a partner szemébe kell nézni.

 

 

Asztal mellett nem kell mindenkivel koccintani, csak azzal, aki könnyen elérhető, vagyis kartávolságra van, és eléréséhez nem szükséges mások előtt/felett átnyúlni. A többieket a pohár jelképes felemelésével, odabiccentéssel lehet köszönteni. Ivás után érdemes újra a partner(ek)re nézni, majd letenni a poharat.

 

Ritkább alkalmakkor (például egy ünnepélyes fogadáson, esküvőn, doktori avatáson) mindenki mindenkivel koccint. Ha túl sok lenne a koccintások száma, akkor legalább az ismerősökkel, partnerekkel, munkahelyi vezetővel illik koccintani.

 

Koccintani bármely itallal lehet.

Ide kapcsolódik az a legenda, hogy magyar ember sörrel nem koccint

(az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverésének és az aradi vértanúk emlékére, az osztrákokhoz köthető sörrel 150 évig nem koccintottak a magyarok; a fogadalom 2000 környékén lejárt).

 

Borivás étkezés közben

 

Társaságban nem illik egyedül inni, és ha iszunk, érdemes a poharat megemelni és a partner egészségére inni. A jó borokat lehet élvezni, de látványosan sokat nem illik inni, és egy diplomáciai étkezés során szalonspiccig se jussunk el. Az ivás gyorsaságára vonatkozóan a többiek tempójához érdemes igazodni, de nem kell követni a mértéket nem tartókat.

 

A cikk szerzője és a kötet szerkesztője Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense. Oktat a Corvinus mellett az ELTE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Mathias Corvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban. A Filológia.hu MTA-folyóirat, illetve a Journal of Smart soCIeTY társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció (cset, sms, közösségi média) vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció, illetve az online agresszió témakörét kutatja. Legutóbbi nyelvészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language (2017). Borkommunikációval 2016 óta foglalkozik, azóta tart a Corvinus-egyetem mesterszakos hallgatóinak szabadon választható formában Borkommunikáció kurzust. Szabadidejében szerkesztette a Századvég Kiadónál megjelent Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig (2018) című kötetet. Ugyanezen a címen egy Facebook- és egy Instagram-oldalt is kezel.

 

Mit ne tegyünk boriváskor? Semmiképpen se szürcsöljük a bort (kivéve természetesen egy borkóstoló speciális technikáját); ne gargarizáljunk vele, mint a szájvízzel; ne nyeljük le túl gyorsan a bort, mert ebben az esetben nem lehet érezni az ízét.

 

A pohárköszöntő

 

Pohárköszöntő elhangozhat akkor is, ha egy társaságban valakinek az egészségére isznak, ám hivatalos, ünnepélyes rendezvények, fogadások fontos ünnepi beszéde is. A pohárköszöntők sorát mindig a vendéglátó nyitja, őt követheti a fővendég beszéde, majd mások is mondhatnak köszöntőt. A pohárköszöntőre illik válaszolni (ez alól kivételt jelentenek a hölgyekre mondott köszöntők). A köszöntő elhangzásának jellemző ideje a főétel (tányérleszedés) után, de lehet az étkezés elején vagy végén is. Sőt az is előfordul, hogy a vendéglátó az előétel előtt mond pohárköszöntőt, amelyre a válasz a főétel előtt érkezik. A köszöntő közben enni, inni, beszélgetni kifejezett sértés (és beszéd közben felszolgálni, kínálni sem szabad). A köszöntő után nem illik teljesen kiinni a pohár tartalmát.

 

A pohárköszöntő viszonylag nehéz műfajnak számít,

hiszen a szokványos, formális elemeket kell szellemes fordulatokkal, nem elcsépelt idézetekkel vegyíteni. A jó pohárköszöntő mindenképpen rövid. A beszéd a klasszikus felépítés szerint a fővendég(ek és kísérőjük), a női-férfi résztvevők megszólításával és üdvözlésével kezdődik (ha vannak külföldi vendégek, velük illik kezdeni). Ezután következhet az alkalom méltatása, az alkalomhoz illő mondanivaló.

 

A beszédet jókívánság zárja, az étel-italnak a fővendég és a többi vendég egészségére (vagy országuk fejlődésére) kívánása. A pohárköszöntő fogadására, megtapsolására, viszonzására országonként, kultúránként eltérő szabályok vonatkoznak. Nemzetközi társaságban ajánlatos tisztában lenni a jellemző szabályokkal, esetleg sajátos ceremóniákkal.

 

Századvég Kiadó

 

A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.

 

„A Századvég  Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)

 

További információ: www.szazadveg.hu



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!