"Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg"
Liptai Zsolt borász kiemelkedő munkájának eredménye meghozta gyümölcsét: Pannonhalma triplázott.
2025-03-13 | Vinoport
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet régóta kiemelkedő szereplő a Pannonhalmi borvidéken. A borászat két alkalommal – 2010-ben és 2023-ban – is elnyerte az Év Pincészete díjat, míg 2024-ben főborászuk, Liptai Zsolt, a szakma elismerésének csúcsát, az Év Bortermelője címet szerezte meg.
A díj átadása során, a februárban a Marriott Hotelben tartott Gálaebéden Liptai Zsolt kifejtette: ez a díj nem csupán az ő érdeme, hanem a csapata és a borvidék közös sikerét tükrözi.
“Egy borászat nemcsak egyszerű technológia, kimagaslót alkotni csak a legjobbak tudnak. Az idén jelölést kapott szakemberek képesek erre” - emelte ki a Gálaebéden tartott köszöntőjében Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke. Úgy gondolja, hogy már az 5 jelölt közé olyan borászok kerültek, akiket a végzettsége, a magas szintű szakmai felkészültsége és az emberi képessége is kiemel a középszerűségből.
Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnöke
Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a borok minőségére nagyon büszkék, de legalább ennyire büszkék arra is, hogy Zsolt az apátsági pincészet élére állt, hogy a borvidékre vissza tudott hozni egy évezredes hagyományt, ami gazdagabbá teszi ezt a tevékenységet. “Az Apátsági Pincészet 996 és 1945 között létezett, az újjáéledése Gál Tibor és Liptai Zsolt borászok munkájának köszönhető” - nyilatkozta a Gálaebédről készült videós összefoglalóban. Elmondta azt is, hogy Szent Márton kapcsán évek óta jellemző náluk az újbor megünneplése, Szent János napján a borszentelés, míg Szent Vince napján, szőlőbejárással és imával járnak közbe a következő termésért. A bor kapcsán nem egyszerűen termelési értékekről, mennyiségről van szó, hanem lelkiségről, lelki öntudatról, bátorságról - tette még hozzá.
Hortobágyi T. Cirill főapát
A főapát rámutatott, hogy az elmúlt években Liptai Zsolt vezetésével, csapatának közreműködésével Pannonhalmán megszületett, egy letisztult, a piaci igényekre jól reflektáló, Pannonhalma hagyományait tiszteletben tartó és mégis új, innovatív termék.
Rókusfalvy Pál Nemzeti Bormarketingért Felelős Kormánybiztos szerint a magyar bor jövője Liptai Zsolt és a hozzá hasonló szakemberek kezében van. Az Év Bortermelője díj azért is fontos, mert hosszú munkának az elismerése. Nem elég jó borásznak, hanem mellette közösségépítőnek is kell lenni.
Az Apátság a borvidék fejlődésének motorja
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet Liptai Zsolt következetes és innovatív munkájának köszönhetően a kísérletezés és az innováció fellegvára lett. Munkája a kompromisszumok nélküli minőség iránti elkötelezettségre épít, a folyamatos jelenlétre és a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra.
"Az elmúlt években Pannonhalma hatalmas fejlődésen ment keresztül, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Pannonhalmi Főapátság pincészete volt ennek a fejlődésnek az igazi motorja. Mi, a pincészetnél, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan szőlőfajtákat használjunk, amelyek már évszázadok óta jelen vannak a borvidéken. Célunk, hogy ezekből a fajtákból olyan borokat készítsünk, amelyek nemcsak a helyi tradíciókat tükrözik, hanem a nemzetközi elvárásoknak is megfelelnek, miközben megőrizzük az egyedi jellegüket" - nyilatkozta Liptai Zsolt korábban a vele készült interjúban.
A bor akkor lesz igazán értékes, ha képes megszólítani, elgondolkodtatni, és arra ösztönözni a fogyasztót, hogy egy kicsit mélyebbre ásson a bor világában.
Pannonia szőlőskertje, a bencések dombja, Pannonhalma
A Pannonhalmi borvidék szíve, lüktető motorja az ezer éve működő bencés apátság, amely nélkül nem is lenne értelmezhető a szőlő- és a borkultúra a vidéken. A keresztény szerzetesi kultúrának mindig is nélkülözhetetlen kelléke volt a bor. A bencés regula előírja a rend önfenntartó „stratégiáját”, vagyis hogy lehetőség szerint maguk termeljék meg a szükséges javakat, ezek közül is a legfontosabbak egyikét, a búza mellett a bort.
A második világháborút követő holland kereskedők a pannonhalmi borokat a nagyon drága francia borokkal egy kategóriába sorolták. Az államosítások miatt azonban a bencések elvesztették birtokaikat, az újjászületésre a rendszerváltás után, 2000-ben került sor Gál Tibor szakmai vezetésével.
Bár a pannonhalmi bor fogalma évszázadok óta létezett, Pannonhalma csak 1990-ben lett borvidékké nyilvánítva. A borvidék teljes területe közel 4 ezer hektár Győr-Moson-Sopron vármegye déli részén. Ebből 3200 hektár első osztályú termőhely, és szűk 650 hektár körüli a szőlővel betelepített terület, ami a teljes magyarországi termőterületnek mindössze az egy százaléka, tehát az egyik legkisebb borvidékünkről van szó.
A teljes termőterületből bő 80% fehérszőlő, ebből 150 hektár olaszrizling, emellett 60-70 hektár területen terem a rajnai rizling és az Irsai Olivér. Jelentős mennyiséget mutat a tramini, a sauvignon blanc, a chardonnay, de megtalálható a rizlingszilváni, a királyleányka és a pinot blanc is. Igényes termesztés és borkészítés esetén a borvidék kékszőlője, a pinot noir komoly karaktert mutató, jól érlelhető bort tud adni. Ennek nyomában ott van a legnagyobb területtel – 25 hektár – a kékfrankos, amit a merlot, a cabernet franc és a cabernet sauvignon követ.
„Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt fekszik, játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek” - írja Kazinczy Ferenc (1831.), aki a Pannonhalma név egyik megalkotója volt.
A cikk megjelenését a Magyar Bor Akadémia támogatta.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!