"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
2024-10-04 | (X)
Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa sajtóközleményben számolt be az idei szüretről, és azokról a változásokról, amelyekkel előbb-utóbb minden borásznak szembe kell néznie.
A szőlő legnagyobb része mind a badacsonyi mind pedig az egri területekről már szeptember első hetében beérkezett, és Varga Péter az idei szüret legfőbb sajátosságának a forró nyári napokon történő szüretet jelölte meg. Ugyan az utolsó 10 évre jellemző volt, hogy a termés legnagyobb része már szeptemberben bekerült a pincékbe, idén azonban ez már augusztusban megtörtént.
“Ha a klímaváltozás üteme nem csökken, 10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum” - állapítja meg. A klímaváltozásnak szerinte vannak pozitív hatásai, pl. a balatoni turizmus kiterjedhet a téli hónapokra is, ugyanakkor nem lesz mindig könnyű alkalmazkodni a változásokhoz. Más helyekre kell telepíteni a szőlőt, talajtakaró kultúrákat kell a sorközökbe vetni, másként kell metszeni.
A gyümölcsös, fehér borokat adó fajtákat idén július végén, augusztus elején szüretelték, ezek a kánikula ellenére is szép borokat adtak. Ezeknél a fajtáknál elmondása szerint már hozzászoktak az extrém meleghez és rendelkeznek a legfejlettebb borászati technológiával és technikával, amellyel áthidalhatók a nehézségek. A nagy teljesítményű kombájnok hajnali 4 órakor kezdik a szüretet, ezzel a beérkező szőlő hőmérsékletét lehet valamelyest csökkenteni.
Ami a vörösborokat illeti: a sok napsütés és a meleg jótékony hatását már évről évre érzékelik a boraik minőségében, ugyanakkor a rozéval akad probléma, hiszen a színének erősödése nem kívánatos. “Ízben, illatban fogjuk tudni hozni a megszokott színvonalat, színben viszont a kedves fogyasztók reméljük el fogják fogadni a halvány rózsaszín helyett a már majd nem piros felé hajló árnyalatokat”.
Varga Péter cikkében azt is leírja, hogy minőség szempontjából a 2024-es évjárat az átlagosnál inkább jobbnak mondható, mennyiség szempontjából azonban nagyok a területenkénti eltérések. Már évek óta tapasztalják, hogy az a 40-50 milliméter csapadéktöbblet, amit a Dunántúl az ország keleti feléhez képest egy nyári szárazság alatt megkap, a termésátlagokban döntő lehet. “A klímaváltozás több évszázados borászati tudást tesz elavulttá, át kell írni a tankönyveket”, de másként is kell dolgoznunk.
“A klímaváltozás hatását a szőlészkedésben úgy lehet legjobban összefoglalni, hogy korábban a nap és a hatására keletkező cukor a barátunk volt, most az ellenségünk. Déli fekvésű dombokra telepítettünk, ahol a nap nagyobb szögben éri a talajt, keskeny lombfallal dolgoztunk, sőt kékszőlőnél még ki is leveleztük a fürtöket, alacsony terhelésre metszettünk, hogy koncentráltabb minőséget érjünk el." A napsütéses órák számának növekedése hatására azonban roncsolódik a gyümölcs héja, károsodhatnak a levelek és ez megnyithatja az utat a különböző gombás fertőzéseknek, korlátozza a szőlő érlelhetőségét, sietteti a szüretelést. A magas alkohol zavarhatja az íz összhatást, és a fogyasztók többsége sem kedveli. A szőlészeti munkákban való változtatások mellett kiemeli a rezisztens szőlőfajták megnövekedett szerepét is a jövőben.
A teljes cikk itt olvasható.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Még mindig a bordeaux-i fajták nagy borai izgatják a magyar kóstolók fantáziáját
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!