"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
2024-10-04 | (X)
Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa sajtóközleményben számolt be az idei szüretről, és azokról a változásokról, amelyekkel előbb-utóbb minden borásznak szembe kell néznie.
A szőlő legnagyobb része mind a badacsonyi mind pedig az egri területekről már szeptember első hetében beérkezett, és Varga Péter az idei szüret legfőbb sajátosságának a forró nyári napokon történő szüretet jelölte meg. Ugyan az utolsó 10 évre jellemző volt, hogy a termés legnagyobb része már szeptemberben bekerült a pincékbe, idén azonban ez már augusztusban megtörtént.
“Ha a klímaváltozás üteme nem csökken, 10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum” - állapítja meg. A klímaváltozásnak szerinte vannak pozitív hatásai, pl. a balatoni turizmus kiterjedhet a téli hónapokra is, ugyanakkor nem lesz mindig könnyű alkalmazkodni a változásokhoz. Más helyekre kell telepíteni a szőlőt, talajtakaró kultúrákat kell a sorközökbe vetni, másként kell metszeni.
A gyümölcsös, fehér borokat adó fajtákat idén július végén, augusztus elején szüretelték, ezek a kánikula ellenére is szép borokat adtak. Ezeknél a fajtáknál elmondása szerint már hozzászoktak az extrém meleghez és rendelkeznek a legfejlettebb borászati technológiával és technikával, amellyel áthidalhatók a nehézségek. A nagy teljesítményű kombájnok hajnali 4 órakor kezdik a szüretet, ezzel a beérkező szőlő hőmérsékletét lehet valamelyest csökkenteni.
Ami a vörösborokat illeti: a sok napsütés és a meleg jótékony hatását már évről évre érzékelik a boraik minőségében, ugyanakkor a rozéval akad probléma, hiszen a színének erősödése nem kívánatos. “Ízben, illatban fogjuk tudni hozni a megszokott színvonalat, színben viszont a kedves fogyasztók reméljük el fogják fogadni a halvány rózsaszín helyett a már majd nem piros felé hajló árnyalatokat”.
Varga Péter cikkében azt is leírja, hogy minőség szempontjából a 2024-es évjárat az átlagosnál inkább jobbnak mondható, mennyiség szempontjából azonban nagyok a területenkénti eltérések. Már évek óta tapasztalják, hogy az a 40-50 milliméter csapadéktöbblet, amit a Dunántúl az ország keleti feléhez képest egy nyári szárazság alatt megkap, a termésátlagokban döntő lehet. “A klímaváltozás több évszázados borászati tudást tesz elavulttá, át kell írni a tankönyveket”, de másként is kell dolgoznunk.
“A klímaváltozás hatását a szőlészkedésben úgy lehet legjobban összefoglalni, hogy korábban a nap és a hatására keletkező cukor a barátunk volt, most az ellenségünk. Déli fekvésű dombokra telepítettünk, ahol a nap nagyobb szögben éri a talajt, keskeny lombfallal dolgoztunk, sőt kékszőlőnél még ki is leveleztük a fürtöket, alacsony terhelésre metszettünk, hogy koncentráltabb minőséget érjünk el." A napsütéses órák számának növekedése hatására azonban roncsolódik a gyümölcs héja, károsodhatnak a levelek és ez megnyithatja az utat a különböző gombás fertőzéseknek, korlátozza a szőlő érlelhetőségét, sietteti a szüretelést. A magas alkohol zavarhatja az íz összhatást, és a fogyasztók többsége sem kedveli. A szőlészeti munkákban való változtatások mellett kiemeli a rezisztens szőlőfajták megnövekedett szerepét is a jövőben.
A teljes cikk itt olvasható.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik tavasszal egy biodinamikus szőlőben?
Fenntartható ökológia gondolatok Ausztriában és Magyarországon
"Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg"
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!