A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Az európai bortermelők nagyobb terhet viselnek a klímaváltozásból

2025-10-14 | Vinoport


Az európai bortermelők nagyobb terhet viselnek a klímaváltozásból

Kutatók megállapították, hogy eddig Európát sújtották leginkább az éghajlatváltozás hatásai: itt emelkedtek legjobban a hőmérsékletek, és itt fordult elő a legtöbb rendkívül forró nap más kontinensekhez képest.


A kutatást vezető Dr. Elizabeth Wolkovich, a Brit Columbia Egyetem munkatársa szerint az adatok „kijózanítóak”. Csapata a szőlőtőkék fenológiáját vizsgálta, vagyis a növekedési és szaporodási szakaszok időzítését, és azt, hogyan reagálnak ezek a változó környezeti feltételekre.

 

A kutatók több mint 500 szőlőfajta adatait elemezték. A tanulmány tíz különböző éghajlati mutatót vett figyelembe – a téli nyugalmi időszak legalacsonyabb hőmérsékleteitől és a rügyfakadáskori hőmérsékletektől kezdve egészen a tenyészidőszak alatti hőhullámokig, valamint a szüret idején mért hőmérsékletig és csapadékig.

 

Megállapították, hogy az éghajlatváltozás a világ minden bortermő régióját érinti, de a hatások nem egyenletesek. Európa tapasztalta a legnagyobb eltolódást: jelentősen megnőtt a 35°C feletti napok száma, és a tenyészidőszak alatti legmagasabb hőmérsékletek is itt voltak.

Ezzel szemben Észak-Amerikában az átlaghőmérsékletek és a szélsőségek növekedése mérsékeltebb volt.

 

A tanulmány egy jelentős, interdiszciplináris és nemzetközi együttműködés eredménye volt, amelyben klimatológusok, növénymodell-kutatók, makroökológusok és szőlőgenetikai szakértők vettek részt Franciaországból, Spanyolországból, az Egyesült Államokból és Kanadából.

 

A kutatók emellett kiterjedt adatforrásokra támaszkodtak, különösen a francia INRAE kutatóintézet Domaine de Vassal nevű kísérleti egységének adataira, amely évtizedek óta gyűjt információkat bortermő szőlőfajtákról.

 

A kutatási eredményekben meglepő volt az is, hogy a legnagyobb eltolódás a hőmérsékleti szélsőségekben és az összesített hőmennyiséggel kapcsolatos mutatókban jelentkezett. Általában azt várnánk, hogy az éghajlatváltozás inkább a minimum hőmérsékleteket emeli - azt gondolhatnánk, hogy a rügyfakadás és a szüret idején mért hidegebb hőmérsékletek változnak leginkább –, de gyakran épp a magasabb hőmérsékletekhez kötődő mutatók mutatták a legnagyobb változást.

 

Forrás: www.decanter.com

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!