A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A 2009-es évjárat Sopronban

A jég itt is komoly károkat okozott

2009-12-22 | Tóth Adrienn


A 2009-es évjárat Sopronban

A 2009-es évjáratot bemutató sorozatunkban a Mátra és Somló után most Sopront vesszük sorra. Amint az a következőkből kiderül majd, ezen a borvidéken is komoly gondot jelentett a jégeső, ennek ellenére a veszteség feldolgozása után mégsem szomorúak a borászok, hiszen bár a szokásosnál kevesebb, de magasabb minőségű terméssel számolnak idén.


 

A tél viszonylag enyhe, komolyabb hidegektől mentes volt. Egy ilyen nyugalmi időszak eredménye lehet, hogy a kártevők egy része áttelel, azaz életben marad, ahelyett hogy egy hosszabb fagyos időszak alatt elpusztulna. Az idei télre emellett nem túl nagy mennyiségű, de elegendő és egyenletes eloszlású csapadék volt jellemző.

A komolyabb hóesés egyébként sem gyakori a borvidéken, és 2009-ben sem alakult ez másképp. Ez Jandl Kálmán szerint könnyített a munkájukon, lehetővé téve, hogy időben végezzenek a metszéssel. Különösen fontos ez a Jandl Pincészet számára, hiszen az általuk alkalmazott integrált szőlőművelés sok mechanikus munkát követel, a venyigék például egy zúzáson átesve bent maradnak a szőlőben, hogy táplálják a talajt, ahogy pedig előbukkan a fű és a gaz, a gyomirtószerek mellőzése miatt elindul a kaszálás.

Nehezen induló évjárat

A tavasz kissé esősen kezdődött, ami komolyan aggasztotta a borászokat. Birgit Pfneisl a Vinoportnak elmondta, ez már csak azért is így volt, mert még nem felejtették el a kifejezetten csapadékos 2008-as évjáratot, amikor szinte minden héten traktorra kellett ülnie a családnak, hogy a biomódszerekkel, modern vegyszerek használata nélkül művelt szőlőiket permetezéssel védjék meg a fertőzésektől. Év elején tartottak attól, hogy ez 2009-ben is elkerülhetetlen lesz.

Szerencsére azonban az idő szárazabbra fordult, a korábban lehulló, nagy mennyiségű csapadék miatt azonban kifejezetten erős növekedésnek indultak a szőlők. A túlburjánzást a pincészeteknek több zöld munkával kellett kordában tartaniuk.

A rügyfakadás a szokásos időben zajlott Harka kivételével, ahol kifejezetten későn jött el a szőlő fejlődésének ez a fázisa. A virágzásnak nem kedvezett az időjárás, ezért sok laza, madárkás fürt volt jellemző az évjáratra. Különösen gyakori ez a jelenség az olyan érzékeny szőlőfajta esetében, mint a borvidékre nagy kiterjedésben jellemző kékfrankos. A Taschner Borháznál a kékszőlőfajta visszaesése körülbelül 30%-ot ért el.

\"\"

Mivel már a rajtnál ilyen hátrányból indult a gyümölcs, még akkor is, ha az egy tőkére eső fürtök száma megfelelt a korábbiaknak, a kisebb fürttömeg miatt, alacsonyabb mennyiséggel számolhattak a borászok.

Június 11-én Balf és Fertőrákos között emlékezetes jégeső tett kárt az ültetvényekben, olyan amelyre a helyiek szerint több évtizede nem volt példa. Iváncsics Zoltán tájékoztatott minket arról, hogy minden szőlőjét érte bizonyos fokú pusztítás, amelynek mértéke az 50-70%-ot is elérhette. A korábbi évjáratokban maximum 1-2 táblában fordult elő 20-30%-os kiesés, mondta el a borász.

\"\"

Bár a pincészeteket szőlőterületeik eloszlásától függően eltérően érintette a csapás, nagy általánosságban azonban elmondhatjuk, drasztikus hatást fejtett ki az érésben lévő fürtökre a jég. Jandl Kálmán beszámolt róla, hogy éppen kint volt a szőlőben a jégvetés idején, a vihar hatására jó példa, hogy a kétéves, új telepítésükben a hajtások már másfél-két méteresek voltak, egy bő negyed óra alatt 10 centisre zsugorodtak.

A Vincellér Ház presztízs borának számító, késői szüretelésű zenit alapanyagát például 100%-ban elverte a jég, és bár a másodfürtök hihetetlen intenzitású növekedésükkel mindent megtettek, hogy az elveszett gyümölcsök helyére álljanak, a kisméretű és nagy savú bogyók mégsem tudták behozni a lemaradásukat. Ezt jól mutatta, hogy még a madaraknak sem kellett a termés, mondta el Molnár Tibor.

\"\"

2008-hoz hasonlóan idén is jellemzőek voltak a nagyobb nyári esők, amíg áprilisban és májusban 33 mm illetve 74 mm csapadék hullott ebben az évben a borvidékre, addig júniusban ez a szám elérte a 203-at, de júliusban sem esett 100 alá. Így az intenzív művelés alatt álló területeken különösen nagy jelentőséggel bírt az úgynevezett takarónövényzet, amely segített a szőlőnek a felesleges vízmennyiség elpárologtatásában.

Happy end

A július végétől jellemző száraz és meleg ősz különleges körülményeket biztosított az érés utolsó fázisára és a szüretre. Franz Weninger elmondta, hogy ennek eredményeképpen minden szőlőt a számára tökéletesen megfelelő napon szedhettek le, hiszen nem sürgetett a rossz idő. A biodinamika néha rizikósnak tűnő módszereit alkalmazó ifjú borász számára az évjárat egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy legyen bár kevésbé ideális az év eleje, a legfontosabb dolgok ősszel dőlnek el, ez az időszak lesz meghatározó a szőlő végső minőségére.

\"\"

Harkát, Fertőbozt és Fertőszentmiklóst nem érintette a jég, sőt! Az utóbbi településhez tartozó szőlők termését rekordmennyiségű cukorfokkal szüretelték le idén.

A virágzást zavaró tavaszi időjárás és a jég miatt szinte mindegyik pincészet a szokásosnál alacsonyabb mennyiségekkel számol. Vannak olyanok, akik bizonyos borokat nem hoznak majd ki ebből az évjáratból, míg mások úgy döntöttek, igyekeznek felépíteni a teljes palettát, még ha sok esetben ez azzal is jár majd, hogy bizonyos tételek kisebb palackszámai nem tartanak ki a következő évjáratig.

Talán a Weninger Pincészetet érintette legerősebben a jég, amelynek következményeként a termés 70%-a elveszett. Franz vigaszául azonban az szolgál, hogy a megmaradó szőlő kiemelkedő minőségű, amit a magok és a tanninok érettsége, valamint a színanyagok intenzitása is mutat. Várhatóan ebben az évjáratban elmarad majd az alapborok többsége, a cabernet franc és lehet, hogy a Frettner is, de mindenképpen piacra kerül 1-2 szép Kékfrankos, egy alacsony palackszámú, de különleges Syrah és egy kevés Fehérburgundi.

A Pfneisl Pincészet részéről arról értesültünk, hogy különösen a kékfrankosukat és a zenitjüket érintette a kár. Ennek ellenére, úgy tervezik, minden borukat kihozzák az évjáratból, bár az Újra Együtt Kékfrankosnál és a Sparkelinánál kisebb mennyiséggel számolnak.

\"\"

Jandlék területeinek 30%-a kapott jeget, legfőképp a kékfrankos ültetvényeik. A sérült területek terméséből a pincészet nem készít majd vörösbort, inkább a rozéba csoportosítja át az innen leszüretelt szőlőt. A szüretet a borászat későn fejezte be, a magas cukorfok miatt, magas alkoholtartalom várható több vörösborukban is. Az Iváncsics Pincészetnél kb. 40%-os a kiesés, a csökkentett mennyiség az irsai olivért és a merlot rozét bizonyosan érinteni fogja.

Az évjáratot Pfneisl Birgit a jó adottságokkal megáldott 2003-nál és 2006-nál is jobbnak tartja, hiszen ezeknél előfordult, hogy a túl magas alkohol miatt nem valósulhatott meg az egyensúly állapota, amely 2009-re szerinte sokkal inkább jellemző lesz, köszönhetően az intenzív gyümölcsaromáknak és az egészséges szőlőnek.

\"\"

Taschner Kurt 2009-et különösen jó évjáratnak tartja az irsai olivér szempontjából, hiszen az számára soha nem látott beltartalmi értéket adott úgy, hogy megőrizte a savait is. A fiatalon is érett hatást mutató bor készítéséhez eddig egy viszonylag késői szüretre volt szükség, ami azonban veszélyeztette a savakat.

Amikor decemberben beszéltünk a borászokkal, Weningeréknél az alacsonyabb savak és magasabb pH, tehát a nagyobb érettségi fok következtében már lezajlott a borok malolaktikus erjedése. Taschneréknél is lebomlottak már az almasavak, Kurt tömör, mély, nagy potenciállal bíró vörösborokat vár az évjárattól, ő is, akárcsak Molnár Tibor a Vincellér Háztól kiemelte a pinot noir szokásosnál jobb teljesítményét. A borvidék egyik utolsó bora valószínűleg idén is az Iváncsics Pincészet késői Zöldveltelinije lesz, amelynek szüretével december közepéig vártak.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!