A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A bor helyzete a válságos időszakban

Összefoglaló az ITDH és a Magyar Bormarketing Kht. tevékenységéről

2009-06-03 | Vizi Csenge


A bor helyzete a válságos időszakban

Május közepén tartott beszámolót együttműködésük gyümölcséről az ITD Hungary és a Magyar Bormarketing Kht. A minikonferenciának is nevezhető alkalmon a borászok részéről Heimann Zoltán is részt vett, ecsetelve ezen összefogás fontosságát és a rajtuk lemérhető hatásokat, ami a két szervezet kooperációjából a magyar borok külpiacán megvalósul.


Először Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója számolt be az együttműködés múltjáról, vagyis megtudhattuk, hogyan is jött létre e szövetség. Bár az ITD Hungary legfőképp magyar befektetésekkel és kereskedelmi fejlesztésekkel foglalkozó ügynökség, kicsit sem volt ellenükre a Magyar Bormarketing Kht. 1,5-2 évvel ezelőtti felkérése arra, hogy a jövőben e cég támogató kezet nyújtson a hazai borok külföldi piacon való megjelenéséhez.

Az együttműködés fókuszában a minőségi borok állnak, amelyeket olyan felvevő piacokra kívántak és kívánnak a jövőben is eljuttatni közös rendezvényeik által, ahol kifejezetten erre van a fogyasztói társadalom kondicionálva. Ilyen többek között Anglia, Svédország vagy épp Hollandia.

2007 óta közel harminc programot hozott össze a külföldön a két szervezet, amely legfőképp az adott ország piacára való bejutást segítette elő. Ezek minden esetben exkluzív helyszínen, például nagykövetségen, különböző éttermekben zajlottak, ahol a másik fontos résztvevő a konyha és az ott készült ételek voltak. Főképp a vezető véleményformáló szakembereket hívták meg ezekre a kóstolókra, így szakújságírókat, étteremtulajdonosokat, sommelier-ket, stb.

Az egyik kiemelt célpontnak, a potenciális fogyasztóikat tekintve Hongkongban látják. Ennek oka az országban nem is oly régen eltörölt, borra vonatkozó importvám, hiszen így megnyílt az út a minőségi borok beszállítói előtt. Másrészről azért kerültek a hongkongiak a fókuszba, mert komoly véleményformáló hatással bírnak a kínai újgazdagok körében.

Végül az ITDH igazgatója megosztotta jövőképét az egybegyűltekkel: egységes marketingben, egységes nézetben, egyfelé nézésben, vagyis az összefogásban látja a hazai borexport növekedésének lehetőségét.

Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetője is csak megerősíteni tudta az előtte szóló szavait, azonban ő már számokkal is előrukkolt: a borexport növeléséért folyó munkákat az ITDH 2008-ban mintegy 20 millió forinttal, az Európai Unió támogatásának köszönhetően idén pedig már 40 millió forinttal segíti. Volt olyan, amikor csupán 300 palack bort rendeltek külföldre, de írtak már alá szerződést 100.000 palackos tételekről is. Bár hatalmas hullámzás jellemzi az elmúlt évek kivitelét, egy dolog biztosan állítható: az export értékben növekedett. Ez átlagáron annyit takar, hogy átlépte az 1 eurós lélektani határt, ami azonban még mindig elmarad a 2,5 eurós nemzetközi átlagtól.

A Bormarketing Kht. ügyvezetője elmondta, hogy Hongkongon kívül Hollandiát tekintik még kiemelt országként annak ellenére, hogy egy kisebb piacról van szó, hiszen ott kevesebb pénzen többet lehet kooperálni. Ráadásul az elmúlt két évben 24%-al nőtt az elért átlagos exportár.

Mivel Magyarország bortermelése csupán 1%-a a világ bortermelésének, és ennek csak nagyon kicsi hányada jut exportra, mindenképp a szakmai körök felé kell kommunikálni a hazai borok minőségét. Ennek kapcsán jelent nagy segítséget az ITDH jelenléte – erősítette meg Nemes Richárd.

Jelenleg 5 euró alatt van minden magyar bor ára, azonban ennek növelésén keményen dolgoznak. A prémium borokkal jelenleg az imázsépítés zajlik, míg a többi termékkel a piacon való folyamatos megjelenést célozták meg a két szervezet képviselői.

Végül Heimann Zoltán ragadta magához a mikrofont és lehetőséget, hogy elmondja, számára az ITDH és a Magyar Bormarketing Kht. együttműködése a feje tetejéről a lábára állította a hazai borkultúrát. Úgy látja, manapság a kis- és nagyüzemek elkezdték keresni egymást, hogy a jövőben megpróbáljanak minél hatékonyabb módon együttműködni. Kifejtette azt is, hogy szerinte újfajta gondolkodásra kell sarkallni a borászokat. Fontosnak tartja továbbá, hogy kevés, de jól körülhatárolt piacra szállítsák a jövőben boraikat, hiszen az állandó változtatás nem tesz jót az eladásoknak.

A két szervezetnek több külföldi kóstolójára került már sor, ahová feltételként azt szabták, hogy csak olyan bor „mehet ki”, amelyik külföldön is elfogadott minőséget produkál. Heimann Zoltán ezeket a bemutatókat meghatározónak tartja, és ösztönzésként elmondta, hogy egyetlen borásznak sem szabadna megriadnia attól, hogy borának kiküldését, vagy akár saját személyes jelenlétét tegye lehetővé. Szükség van arra, hogy mind az agyakban, mind a hazai borvilágban áttörés történjen.

A szervezetek és a borászok közös külföldi kóstoló sorozat legközelebb június közepén, Prágában folytatódik, remélve azt, hogy a cseh fővárosban is sikerül majd utat törni a hazai borok exportjának.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!