A legerősebb brand vagy gyarmat a Balaton?
Kardos Gábort kérdeztük 2. rész
2013-10-28 | Tóth Adrienn
Kardos Gáborral, a Badacsonyi Kör ügyvivőjével készített interjúnk első részében a nyár végén megszülető badacsonyi halderelyéről beszélgettünk, majd belekezdtünk a szüret témájába. E gondolatmenet mentén folytatjuk cikkünket, amelyben a szervezet új tagjáról és a hamarosan megalakuló Balatoni Körről tájékozódhatunk.
Cikkünk első részéért kattints IDE!
Mit tettetek azért idén, hogy változtassatok a szüret lebonyolításán?
A szüret fontosságát bizonyítja, hogy az új tagunk felvételét is ehhez kötjük, mert úgy gondoljuk, ezáltal tud igazán eggyé forrni a csapat. Hiszünk abban, hogy a valódi értékteremtésnek a földtől kell indulnia, minden más borászati koncepció csak marketinglégvár. Úgy gondolom, ezek a szimbolikus cselekvések nem a múltunk, hanem a jövőnk miatt fontosak igazán. Ma látjuk, hiába trendi egy borvidék az adott pillanatban, azt néhány év alatt le lehet lakni, ha a borvidéken csak a kereskedelemre, nem pedig az értékteremtésre koncentrálnak.
A konkrét eseményekről szólva: idén először az Olaszrizling Október keretében olaszrizlinget préseltünk egy kétárbocos vitorláson, amelyen a biztonság kedvéért lekötöztük a prést. Így igazán balatoni hangulatúvá vált a szüret. Többen szeretnek közülünk a vízen lenni, vitorlázni, ezért is logikus volt magát a tavat és egy hajót helyszínként választani.
Ugyancsak itt, a hajón jelentettük be, hogy Borbély Tamás, a Borbély Családi Pince borászának személyében új tagot köszöntünk a Badacsonyi Körben. Neki egyúttal egy próbát is ki kellett állnia, a szőlőt kóstolva kellett felvázolnia, várhatóan milyen lesz a bor.
A mostani tagfelvétel azt jelenti, hogy hasonlóra minden ősszel sor kerül?
Nem feltétlenül. Ez a lépés bizonyította nyitottságunkat, ugyanakkor nem célunk a korlátlan bővülés. Ennél sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy minél többekkel – a borvidék határain belül és kívül egyaránt – alakítsunk ki együttműködést.
Tamással már korábban is dolgoztunk együtt, régóta baráti viszony köti tagjainkhoz, és el kell mondanom, ennek nagy szerepe volt a választásunkban, mert úgy gondoljuk, hogy a sok közös munkát akkor tudjuk hatékonyan végigcsinálni, céljainkat elérni, ha mindezt szívesen, nagy örömmel tesszük, és baráti társaságként működünk együtt.
Nem is kellett sokat várni a következő megmozdulásra, hiszen az október eleji tagfelvétel után a múlt szombaton lezajló Nagy Olaszrizling Kóstolón újabb lépést tettetek, ezúttal egy Badacsony határait túlívelőt.
Valóban új szintre jutott a közösségben gondolkodás. Már a VSOP-vel közösen elindított „Balatoni bort a Balaton-partra” kampányunk is túlmutatott a borvidék határain, de már akkor éreztük, hogy az egész tavat érintő ilyen elképzeléseinket a többi balatoni borvidékkel együttműködve lehet megvalósítani.
A Balatonban mint egységben való boros gondolkodást elengedhetetlennek tartjuk, véleményünk szerint többek között a helyi eredetvédelmi kérdések is csak a teljes közösséget megmozgató kommunikáció által rendeződhetnek.
Miért ennyire fontos a Balaton jelentette egység?
Ma a Balaton lehetne a legerősebb magyar brand, főleg ha megfelelően foglalkoznánk vele. Sajnos azonban a Balatont kaotikus, illetve lenyúlós módon használják márkanévként, és ez nemcsak a borászati szektorra vonatkozik, hanem a turizmusra, vendéglátásra is. Ezért múlt szombaton kinyilvánítottuk azon szándékunkat, hogy borászati vonalon megalakítsuk a Balatoni Kört, ezentúl azonban már a vendéglátásra nézve is folyik hasonló érdekképviselet előkészítése.
Fontosnak tartjuk, hogy régiós szinten gondolkozzunk a Balatonról, mert úgy gondoljuk, hogy a balatoni életminőségen jelenleg az ront a legtöbbet, hogy a „turistacsalogató” fesztiválok szemléletmódja a meghatározó. A Balatonnak azonban nem azért kell érdekesnek és értékesnek lennie, hogy a turista idejöjjön. Elsődleges célunk az, hogy olyan rendezvényeket szervezzünk, amelyek a helyi közösségeknek jók, hogy a tóparti lakosság ne csupán nyári kiszolgáló személyzet legyen.
Érdemes ugyanakkor belegondolni, hogyha ezt jól csináljuk, a vendégek is jobban érezhetik magukat olyan rendezvényeken, melyek nem az ő pénzük kiéneklésére épülnek, hanem arra, hogy milyen jó élet van itt nálunk, mennyi hagyomány őriznek és teremtenek újjá az itt élők. Túl kell lépni az öngyarmatosító rablógazdálkodáson, és ma a döntő fordulat még előttünk áll, minden pozitív változás mellett. A civil társadalomnak még sokat kell erősödnie a Balatonnál.
A szezont se a turisták miatt kell nyújtani, hanem azért, hogy az itt élők számára legyen minél több jó esemény a régióban. Ez nem önzés, hiszen a messziről érkező vendég is ott érzi a legjobban magát, ahol nem mesterségesen, miatta hoznak létre egy rendezvényt, hanem ő csatlakozhat egy olyan programhoz, amelyen a helyiek már jól érzik magukat.
Mindebben az a szép, hogy tulajdonképpen megfeleltethető a terroirszemléletnek, hiszen az is a helyi élet érvényesülését jelenti. A minőségi civil életet a közösség, az események, a történések jelentik, ami a bornál a klímának, a talajnak vagy a szőlő körüli élő környezetnek, sajátos élővilágnak feleltethető meg.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!