A pincészetekről és az ő lábnyomukról 1. rész

Avagy az általános felmelegedés és a bor

2008-08-18 | Tóth Adrienn

A felől senkinek sem lehet kétsége, hogy az utóbbi évek meglehetősen fura időjárást produkáltak. Azt, hogy ez egy véletlen egybeesés, csak egy átmeneti időszakra korlátozódó folyamat, vagy egy megfordíthatatlan átalakulás, nem lehet biztosan tudni. Tény azonban, hogy a tudósok szerint a klímaváltozásnak a melegedő éghajlat mellett a szélsőséges időjárási elemek is részei.

A klímaváltozás egyik legfőbb okának a szén-dioxid kibocsátást tartják a tudósok. Így egy tevékenység lábnyomának az összes részfolyamat, valamint a felhasznált anyagok előállítása során termelt szén-dioxid összmennyisége felel meg. És bár a szőlészet és a borászat a többi mezőgazdasági tevékenységgel együtt meglehetősen kevés káros anyagot bocsát ki, a borvilág mégis rákényszerül arra, hogy vezető szerepet vállaljon a káros folyamatok elleni harcban.

Ennek oka, hogy amíg az olajtársaságok és az autógyárak működését valószínűleg nem sokban befolyásolja néhány plusz Celziusz, addig egy 5 fokos emelkedése okán a borvilág figyelme Bordeauxból Közép-Angliára, Spanyolországból Szibériára terelődhetne.

De mi is történhet pontosan?

Foglaljuk össze először, hogy milyen változásoktól tartanak a tudósok, és hogy azok várhatóan milyen hatással lesznek majd a borvilág jelenlegi térképére és magukra a borokra!

Az egyik első lehetséges esemény egy amolyan identitás krízis, ami elsősorban a mi, talán kissé begyepesedett, európai lelkünket érinti majd. Nálunk ugyanis az Új-Világhoz képest sokkal inkább jellemző, hogy bizonyos szőlőfajtákat adott területekhez, azaz klíma és talajtípusokhoz rendelünk.

Néhány különösen szerencsés együttállás ezek közül olyan borokat alkotott, amelyeket máig óriási elismertség övez. Ha valóban várható, hogy a következő 50 évben 1-2 fokkal megemelkedik az átlaghőmérséklet, akkor az pont ezeket a különlegességéket teheti átlagossá. Egy ilyen fokú melegedés mellett ugyanis még funkcionálni fognak a jelenlegi borvidékek, de már más körülmények között és más végeredménnyel.

Ha azonban az 5-6 fokot is eléri a változás, elég nagy problémák elé nézünk, és jelentős változtatásokat kell felvállalnunk.

5-6 plusz fok körülbelül oda vezetne, hogy Bordeaux klímája olyan lenne, mint most a tőle déle fekvő Languedocé. Bordeaux vidékén két, míg Rhone-völgyében négy héttel korábban szüretelnek már ma is, mint 20 évvel korábban. De a világ borvidékeiről összességében elmondhatjuk, hogy tíz nappal előbb szedik le a szőlőt az eddig megszokotthoz képest.

A változások eredményeként ezentúl kevésbé retteghetnek a szőlészek a tavaszi fagyoktól, enyhébb telekkel és forróbb nyarakkal kell együtt élniük, amelynek következtében tulajdonképpen minden hamarabb történik majd meg, mint eddig. Számítani lehet azonban az öntözés szükségességére és több fertőző betegség megjelenésére.

A borok is megváltoznak

Mondhatnánk, hogy ez legyen az ő problémájuk, mármint a borászoké, de kétségtelen, hogy a helyzet minket is alapvetően érinteni fog, és nem csak téli kabát fronton. Változni fognak ugyanis a borok is.

A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb alkoholtartalommal és alacsonyabb savtartalommal kell szembe nézni, ennek következtében pedig kevésbé fogjuk érezni a különböző fajták jellegzetességeit. Mivel a kékszőlők általában jobban bírják a meleget, mint a fehérek, várható, hogy a világ borfogyasztása tovább csúszik a vörösborok irányába.

A helyzetnek lesznek nyertesei és vesztesei. A melegebb éghajlattal bíró országoknak át kell ütemezniük magukat: vagy elindulnak a magasabban fekvő területek felé, vagy közelednek a tengerparthoz, ahol hűsítő szelek fújnak a víz felől.

Általánosságban az is megállapítható, hogy a klímaváltozás szempontjából nem jártunk jól az északi félgömbbel, itt valószínűleg erősebb lesz a hatás. A déli féltekén ugyanis a nagyobb vízfelület kevésbé engedi felmelegedni a levegőt. Különösen Chile tűnik mázlistának, szinte az egész országon végigfutnak a Déli sark felől érkező hideg áramlatok, az Andok hegyei locsolóvizet és új, magasabban fekvő területeket rejtenek szükség esetére.

Chile, a mázlista

Azoknak, akik konkrétabb dolgokra kíváncsiak, íme néhány, a borvilágban várható változás földrészekre lebontva:

Európa – Amíg Burgundiában rendben beérnek a pinot noir-ok, addig a déli fajták, mint a syrah, grenache, carignan fokozatosan észak felé vonulnak majd. A németek egyre több kékszőlőt telepítenek, és talán átértékelik a grand cru területeiket is. Amíg az angol bortermelés virágozni kezd, Spanyolországnak és Portugáliának valószínűleg befellegzik, hacsak nem változtatunk a jelenleg életben lévő törvényeinken, különösen azokon, amelyek az öntözést érintik.

Angila 2080-ra

Angliában egy könyvet is kiadtak arról, hogyan alakul majd az ország bortermelése 2080-ra. A tudósok attól tartanak, hogy ekkorra a déli területek már túl forróvá válnak a borszőlőhöz, inkább csak a most Észak-Afrikában és Közel-Keleten termelt mazsolát fognak tudni errefelé előállítani.

Amíg az utóbbi 100 évben nagyjából a hűvösebb éghajlatot preferáló, főleg német nemesítésű fajták uralták az angol szőlőket, addig az utóbbi 20 évben már a hűvösebb és melegebb között ingadozó, átmeneti fajták telepítése is egyre gyakoribb. Nagyrészt pezsgő előállításhoz használják a pinot noir, a pinot meunier és a chardonnay szőlőket.

A jövőben várhatóan ezek a fajták tovább folytatják vonulásukat Észak-Anglia felé, míg 2080-ra csak melegtűrő szőlőkkel találkozunk majd az ország középső és déli részein.

A fenti jóslatokhoz a szerző a román időkig nyúlt vissza vizsgálataival.

Észak-Amerika – Amíg a kaliforniaiak végképp elfelejthetik a belsőbb, kontinentális területeket, addig az északibb és óceánparti vidékeken még van esély. Washington várhatóan jelentős szerepet tölt majd be Arizonával és Colordóval együtt.

Ausztrália, Új-Zéland – Amennyiben valóban bekövetkeznek a hőmérsékletemelkedések, egyre több figyelem terelődik a dél-ausztrál szigetre, Tazmániára és Új-Zélandra.

Dél-Amerika – A legjobbnak jelenleg Chile tűnik az új helyzethez való alkalmazkodóképessége szempontjából. Itt valószínűleg Dél felé terjeszkednek majd a borvidékek, felfedezve a Patagón régiót.

Amíg Dél-Afrika szintén elfelejtheti a szárazföld belsejében található borvidékeit, addig a jövő nagy lehetőségét mindenképpen Kína rejtegeti.

Holnap folytatjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!