A rajnai rizling lesz a zászlósbor
Első Pannonhalmi Bormarketing Konferencia
2011-03-18 | Tóth Adrienn
A hazai piacot elemezgetve gyakran felmerül a kérdés, mennyit is értenek a magyar borászok a bormarketinghez? A konszenzus általában kevéssé kedvező, de ha valaki kellő empátiával közelít a tény hátteréhez, akkor ez annyira nem is meglepő. Ha borfogyasztóként feltesszük magunknak a kérdést, miért is keresünk fel szívesen egy-egy pincét, valószínűleg sokakból előtör a válasz, pont azért, hogy egy másik, nyugodt világba kerüljünk általa, ahol másként fogalmazzák meg az értékeket, konkrétabbak a prioritások. Persze azért arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy a bort végül is el kell adni, bormarketingre tehát szükség van. Az első Pannonhalmi Bormarketing Konferencia egy egész borvidékre kiterjedő tudatos stratégia egyik lépése, az ötlet eredetéről Száraz Lajost, a Győri-Pannonhalmi Medius Iroda vezetőjét, az esemény fő szervezőjét kérdeztük.
Körülbelül három éve kezdődött el a Pannonhalmi borvidéken egy tudatos bormarketing program, amely többek között magába foglalja a borvidéket bemutató honlap elkészítését (http://www.pannonhalmiborvidek.hu/ ), a főbb közlekedési utak mellett a borvidék határait jelző táblák elhelyezését, valamint egy pincészeteket bemutató kiadvány létrehozását.
Ezen lépések sorába tartozik a február 18-án megrendezett Pannonhalmi Bormarketing Konferencia is, amelyet nem egy, a szó hagyományos értelmében vett konferenciának szántunk, sokkal inkább az előadók által kiprovokált párbeszédeknek, konstruktív vitáknak szerettünk volna teret adni.
Mi volt a kommunikáció célja, és kik vettek részt az eszmecserében?
Természetesen ezzel a közös beszélgetéssel az volt a célunk, hogy a szakmai szempontokat figyelembe véve tovább építsük a borvidék bormarketing stratégiáját. Úgy véltük, hogy ezt nagyban segíti majd, ha a borászok közösségén túl helyet kapnak itt olyan kapcsolódó partnerek, mint a vendéglátóipar, turisztikai szolgáltatók vagy a szakoktatás képviselői.
Fontos gondolata volt például a napnak, hogy a környék azon iskoláiban, ahol vendéglátóipari vagy turisztikai oktatás zajlik, milyen fontos lenne a borvidékkel kapcsolatos információk, tudás átadása a diákoknak, akiknek egy része valószínűleg a régióban helyezkedik majd el.
Utalt arra, hogy a konferencia nem az akadémikus koncepció szerint zajlott, mit kell érteni ez alatt?
Nem egy formális előadássorozatot szerettünk volna tető alá hozni, inkább egy őszinte, nyílt párbeszéd kialakítására törekedtünk. Persze fölkértünk saját szakterületükön jártas előadókat, de őket is arra bíztattuk, vitaindítóként provokálják ki, hogy a problémák a felszínre törjenek, így a közönség megszólaljon.
Bevált a stratégia?
Úgy gondolom igen, bár azt kétségkívül el kell ismerni, hogy az időkeretből a koncepció miatt kifutottunk, de ami számomra sokkal fontosabb, hogy jó hangulat alakult ki, amely kiválóan szolgálta az eredeti céljainkat, hogy áttekintsük a helyzetünket. A későbbi visszajelzések is azt igazolták vissza, többekben is feltámadt a „végre valami elindult” érzés.
Milyen területeken sikerült elérni az egyetértést?
Nagyon fontosnak tartom azt, hogy meg tudtunk állapodni például a zászlósbor kérdésének ügyében. Ahogy Mórnak ott van az ezerjó, vagy Sopronnak a kékfrankos, nekünk is szükségünk van egy vezető borra.
Melyik szőlőfajta lett végül a kiválasztott?
Mindannyian örülhetünk annak, hogy ebben a kérdésben teljes volt az egyetértés. Bár többektől is felmerült a királyleányka vagy a tramini, végül is mindenki elfogadta azt, hogy a rajnai rizling az a szőlőfajta, amely mind hagyományaink, mind talajtani és éghajlati adottságaink tekintetében a legjobb választás.
Bormarketingről beszélve, bizonyára szóba került a borvidéki brand kérdése is.
A Pannonhalmi borvidéket egy ilyen alkalommal muszáj márkaként felfogni. Nagyon fontos, hogy ebből a szempontból tudatosan legyünk, és ehhez hozzátartoznak az olyan vizuális elemek, mint a címke vagy az olyan kapcsolatok, amelyek a szak és általános médiával illetve a partner szervezetekkel kötnek össze minket. A márkaépítés természetesen nagyon bonyolult téma, de abban mindannyian egyetértünk, hogy a borvidéknek muszáj nyitnia.
Több területen is sikerült ezek szerint közös álláspontot kialakítani. Mi lesz a következő lépés?
Idén szeretnénk megjelentetni egy színvonalas magyar-angol nyelvű albumot a borvidékről, mert úgy gondoljuk ez eddig hiányzott. Egy minőségi kötetet kívánunk kihozni, és ennek érdekében már három éve folynak az előkészületek. Ez a gyakorlatban elsősorban fotózást jelent, hiszen a borvidék különböző arcait is be szeretnénk mutatni az egyes évszakokban. Mára rengeteg fotó közül választhatunk, többek között légi felvételeket is készítettünk a borvidék minél jobb illusztrálására.
A könyv négy egységből áll majd. Az első a tradicionális bortermő kultúra képét erősíti, hiszen a bencések mellett itt visszanyúlunk egészen a rómaiakig. A második fejezetben Pannonhalmát innovatív borvidékként kívánjuk ábrázolni, amely képes a megújulásra, alkalmas az új fogyasztói igények kielégítésére, hiszen ma már ehhez rendelkezésére áll a megfelelő technika és ott van a tudatosság a borászokban is; kezdve a telepítésektől egészen a vendégekkel való kapcsolatépítésig.
A múlt és a jövő ötvöződik tehát az első két részében, miről szólnak a kötet további fejezetei?
A harmadik szakaszban a tájat mutatja majd be, amelybe a borvidék illeszkedik. Míg végül az utolsó a cselekvő ember címet kapta, ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a borászokat nem a már elcsépeltnek tűnő, hordóra támaszkodó, poharat tartó pózban mutatjuk majd be, hanem tevékeny szakemberként, a szőlőben vagy a pincében kapjuk lencsevégre.
Mikorra készül el a mű?
Nagyon örülnénk neki, ha az ősszel megrendezésre kerülő Győri Könyvszalonon, mint vezető könyvet mutathatnánk be.
Végül nem zárhatjuk le a beszélgetést anélkül, hogy megkérdeznénk, lesz-e folytatása a konferenciának?
Úgy gondolom, hogy mindenképpen szükséges évente egyszer megszervezni ezt a párbeszédet. Talán kellett ennyi idő ahhoz, hogy összeszedjük magunkat, de úgy vélem, mára megérett a borvidék arra, hogy előrelépjen. Ehhez szükséges az, hogy tovább erősítsük tudatosságunkat, hiszen ez elősegíti a jövőbe vetett bizalom épülését. Már most érezhető a borszegmensben egy növekvő optimizmus, amelyet az is bizonyít, hogy míg tavaly 50 hektáron zajlottak telepítések, addig 2011-ben 110 hektárra adtak be kérelmet a borászok.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Küldetésük a magyar bor (X)
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!