A rozé és a vulkanikus borok mentik meg a borpiacot?

2021-11-08 | Szymczak Vince

Október 21-én már kilencedik alkalommal gyűlt össze a szőlész-borász társadalom színe java, hogy a Borkonferencián megvitassák a szakmát érintő aktualitásokat, és közös választ keressenek a kihívásokra. Már a szervezők megnyitóbeszédében is érezni lehetett, hogy különleges konferencia lesz.

A hagyományosabb kérdések, a gyorsuló világban való változások követése, a konkurencia növekedése mellett a kisebb-nagyobb magyar borászatoknak megoldást kellett és kell találni arra is, hogy a koronavírus által létrehozott új helyzetben hogyan tudnak érvényesülni.

Az első kerekasztal beszélgetés témája a borászat, mint befektetés értékelése volt. A befektetőkből, borászokból és vállalkozókból álló vegyes beszélgető csoport gyakorlatilag egyetértett abban, hogy pénzügyileg vizsgálva a borászatnál jobb lehetőségek is vannak a piacon. A megtérülés hosszú, legalább 10-20 év, és nagy a bukás lehetősége is, így sok a csalódott befektető. Ritka az olyan, aki csak a borból válna sikeres befektetővé, ez általában többedik üzlete a tulajdonosoknak. Nagyobbak a lehetőségek a turizmus-vendéglátásban, és a helyi termeléssel kevert komplex szolgáltatási csomagokban - profi borászat, profi vendéglátás párosra érdemes törekedni. Bár sok a támogatás, hiszen általában iparilag elmaradottabb régiókat lehet fejleszteni ilyen beruházásokkal, jól meg kell tervezni és fontolni a befektetést. Tipikusan a kezdeti tervhez képest 15-20%al több forrás kell, de ez általában nem simán plusz költség, hanem értéknövelő döntések sorozata, mely a kezdeti tervhez képest akár meg is kétszerezheti a beruházás értékét.

A magyar témák után külföldi vendégelőadók következtek, akik videokonferencián keresztül jelentkeztek be. Paul Mabray, a Napa-völgybeli Emetry ügyvezetője a már a megnyitón is hangoztatott új kihívásokkal kezdte. Egyrészt az egyéb alkoholfajták konkurenciáját látja nagy veszélynek - kézműves szeszesitalok, kombucha, kraft sörök, alkoholos koktélok - mely csökkenti a bort fogyasztók körét. Versenyhátránynak jelölte meg, hogy felszolgálási adagra számítva drágább a versenytársainál, és ráadásul a hagyományosan legjobb értékesítési csatorna - pincészetnél, helyben - még költségesebbé teszi a folyamatot, hiszen az odautazást is fizetnie kell a vevőnek. Ezt tovább komplikálta a koronavírus helyzet, de kiútnak látja az online kereskedelem növekedését. Nem mindegy azonban, ezt hogy tesszük, erre adott Paul néhány fontos tippet.

Elsősorban azt emelte ki hogy bár az aromaprofil leírása fontos, de elsősorban nem ezt vásárolja a vevő, hanem a barátokkal, családokkal való kellemes időtöltést, szórakozást, melynek kísérője a bor is. A termékek értékesítését erre kell felhúzni, és a weboldalakat értékesítés központúvá tenni. Szintén kiemelte a folyamatos, visszatérő vásárlók fontosságát, illetve az ezt megkönnyítő rendelői klubok létrehozását, amely náluk gyakorlatilag előfizetés rendszeresen érkező, változatos palack borokra. Az online marketing hagyományos fogásai is szóba kerültek mint a folyamatos tesztelés, adat alapú döntések, erős iparágon kívüli marketing szakemberek alkalmazása és bevonása.

Theresa Pauly előadásával áttértünk a habzó italok világában, ő a Henkell Freixenet akvicíziójáról beszélt. Megtudtuk, hogy piaci és termék szempontból is nagyon jól illeszkedik egymáshoz a két korábbi vállalat, ugyanis most le tudják fedni a teljes pezsgő vertikumot. A világon gyakorlatilag egyedüliként Sekt, Champagne, Prosecco és Cava is van a kínálatban, piacvezető pozícióba kerültek Európa országainak nagy részében.

Az ebédszünet után Elizabeth Gabay, Master of Wine terelte át a témát a délután első nagy napirendi pontjára, a rozéra. A közismerten a rozékért rajongó szakértő arról a folyamatról beszélt, amit ő a rozék forradalmának nevez - az elmúlt 30 év útjáról, ami alatt az eredetileg a vörösbortermelés rosszabb évjáratainak melléktermékéből a rozék egy önálló kategóriává nőtték ki magukat. Eleinte nagy volt a piaci ellenállás, Provence-nak kellett meggyőznie a világot a rozé létjogosultságáról. Mára bár a teljes borfogyasztás csökken, a rozé továbbra is növekszik, és Elizabeth szerint egyre nagyobb kereslet mutatkozik a különleges rozékra is. Már nem csak az egyszerű, savas, gyümölcsös italokat keresik a fogyasztók, hanem a terroir bemutatására képes komplex tételeket is. Ezért Magyarországnak azt tanácsolja, alakítsanak ki a termelők regionális rozé stílusokat, és törjenek be ezzel a nemzetközi piacra. Egy öt régióra fókuszáló ötlet csomagot be is mutatott, mely a már meglévő erősségekre építve az Alföldön ritka fajtákból (Néró, Medina) vibráló, intenzív rozékat készítene, Északkeleten a Bikavér és a Csillag szellemi örökségeként hasonó rozé házasítást vezetne be, a Balaton-bor mintájára pedig egy ásványos, vulkanikus, ugyanakkor mediterrán jellegű Balaton-rozét alkotna. Délen, Villány és Szekszárd környékén a már-már sillerbe hajló rozékat tudná elképzelni cabernet francból vagy portugieserből, míg északnyugaton elsősorban kékfrankosra építene, és a habzó lehetőségeket is kiaknázná.

Fiáth Attila is a rozékkal folytatta, sok mindenben egyetértett a korábbi előadókkal, és a problémák leküzdéséhez fontos elemként jelölte meg a bormarketingben a fiatalok megszólítását. A rozé erre alkalmas lenne, segíthet abban, hogy a fiatalok ne más alkoholos termékeken, hanem boron nőjenek fel, és innen szélesítsék később az érdeklődésüket. Itt jött el a konferencia kóstoló része is, egy Frittmann, egy Ikon és egy Sebestyén rozét kóstolhattak a résztvevők, az őket készítő borászok magyarázatait hallgatva.

A Frittmann pincészet 2021-es Néró rozéja az igazi pink vonalat képviseli, igazi szamóca és vörösáfonya illat és ízbomba. Frittmann Péter elmesélte hogy eredetileg véletlenül fedezték fel ezt a szőlőfajtát mikor egy gyengébb évben kívülről kellett szőlőt beszerezniük, de utána telepítettek, és mára egyik legsikeresebb rozé tételük lett. Az elkészítésénél fontos a gyors feldolgozási technológia, különben átmehet a szín silleresbe.

Az Ikon borászat rozéja egy narancsosabb, hagymahéj színűbb rozé házasítás. A cuvée-t alkotó szőlőkből külön készül bor, és utólag házasítják, a cél egy komplexebb, összetettebb rozé, amiben ott van a tutti fruttis ízvilág is.

A Sebestyén kékfrankos már kifutó készletről érkezett, picit nehezebben nyílt mint újkorában, de még mindig szép bogyós karaktert mutat, azt kívánva bizonyítani, hogy nem kell mindenáron egy éven belül elfogyasztani ezt a bort sem.

A Volcanic Wines of Pannonia szervezet Gilvesy Róbert által mutatkozott be, aki 30 év Kanadai tartózkodás után tért haza Magyarországra borászkodni. A vulkanikus borok egy olyan globális trend, amelyet a régióban is érdemes lenne meglovagolni, hiszen több ilyen adottsággal rendelkező termőterület is van, a szervezet ezeket a termelőket fogná össze.

Miklós Csaba a magyar jelen valóságába rántotta vissza a hallgatóközönséget, elmesélve a COVID alatti megpróbáltatásaikat, és hogy milyen módszerekkel próbáltak ebből kilábalni. Számos érdekes meglátás és egyedi ötlet hangzott el, például a manapság népszerű online kóstolók hosszú távú kontraproduktivitása. Pillanatnyi bevételt ezek az események ugyan hoznak, azonban a fogyasztóközönség ezzel letudja a pincét, és nem fog személyes élményt szerezni - számára sem lesz maradandóbb, jobb az élmény, és a pincészetnek is kisebb bevételt hoz így. Önálló webshopot üzemeltetni egy kis pincészetnek nem egyszerű, mert a kis választék nem fogja vonzani a visszatérő látogatókat - hiába lenne akár 20 bora is egy pincészetnek, ha a vásárlónak egy kereskedőnél ezernyi lehetősége van. Járható útnak nevezte így a termelői összefogást, egymás borainak értékesítésében segítségnyújtást és szabadtéri események szervezését. A We Love Mór Outdoor például már hatszor került megrendezésre, 3-600 vendéggel. Szintén sikeresnek bizonyult a becsület kocsma koncepció, a kiránduló útvonalra bódét helyeztek ki, 7-8 borral a hűtőben, mely becsületkassza alapon működött. Minden kassza ürítésnél és bor feltöltésnél több pénzt talált a dobozban, mint ami a kifüggesztett javasolt ár volt.

A záró nagybeszélgetés az édes borok jövőjével foglalkozott, az előadók köréből fakadóan főleg tokaji szemüvegen keresztül. A legnagyobb probléma, hogy jelentősen csökken a fogyasztás, inkább ajándéknak, polc tetejére viszik az emberek az aszúkat. A nem megfelelő tárolás után pedig, amikor végre egy különleges alkalomkor a bort felbontják, annak az élvezeti értéke már csekély. Ezt nemzetközi problémának látják, a kanadai jégboron kívül minden minőségi édes bor termelő hely ezzel küzd, még Sauternes is. A csúcs gasztroban bár megvan ezen tételek helye, de külföldön pincérekkel beszélgetve bár a kínálatban ott van, gyakorlatilag soha nem kéri ki a vendég. Ez lenne pedig a kihívás, az nem elég, hogy az étterem rendel belőle, de fogyjon is. Kellene változtatni marketinggel, például az aszúnak számos egészségügyi pozitív hatása van, melyet érdemes lenne hangoztatni. Az egyetlen nem erősített bor, melyet nem nyom el a szivar, ez mégis még Magyarországon is egy nem túl ismert párosítás. A témába a közönség is aktívan bekapcsolódott, a szakmai vita keretében Tokaj szempontjából oda jutott a közönség, hogy csak az édes bor nem tudja eltartani a régiót, a termékkínálatot is át kell gondolni.

Összességében tanulságos napot zártak a résztvevők, és a témákkal abszolút bebizonyította a konferencia, hogy a borászat kihívásai manapság elsősorban piaci és marketing alapokon nyugszanak, ebben kellene fejlődni. Ahhoz, hogy a problémák megoldódjanak, azonban még nagyon sok önreflektelásra, és sok ilyen közös beszélgetési, tapasztalat cserélési alkalomra lesz szükség.

A borászok és borászatokban dolgozó üzletemberek előadásai előtt Dr. Feldman Zsolt államtitkár kezdte az előadások sorát az agrárminisztérium szavaival. A múlt- és jövőbeli támogatások áttekintése mellett említésre kerültek az új EU-s és magyar szabályozások is. Bővülni fog az alkoholmentes borok előállításának lehetősége, és változnak a támogatások alapjai. Összességében az elmúlt évek alapján elmondható, hogy mind a technológia, mind az ültetvények sokat korszerűsödtek, és a jövő igazi kulcskérdése a marketing és az értékesítés. Ebben a tekintetben a borászat szerencsésebb ágazat mint sok egyéb agrár tevékenység, hiszen itt nem csak olcsó tömeg terméket lehet értékesíteni, hanem képes az iparág minőségre fókuszáló többletbevételre is. Végül, de nem utolsósorban bemutatásra került az új elektronikus ügyintézés rendszere, mely a kicsiknek opció, a nagyoknak kötelező érvényű lesz - ettől a minisztérium gyorsabb folyamatokat és rövidülő eljárásokat vár.

nyitó kép: Borkonferencia facebook oldal

Címkék

borkonferencia rozé tokaji aszú vulkanikus borok

Hasonló cikkek

A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!