A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A szőlő-bor ágazat fejlesztéséért

Nemzeti Borkiválóság Program és Országos Borszakértő Bizottság

2013-06-11 | Tóth Adrienn


Június 6-án Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos bejelentették a Nemzeti Borkiválóság Program elindítását, valamint átadták a felkérő leveleket az Országos Borszakértő Bizottság húsz tagjának.


 

„A borágazat szempontjából kiemelt kérdés, hogy az annak szerteágazó területein rejlő kiválóságokat mennyire vagyunk képesek felismerni, azokat megfelelően rendszerezve a megújulás érdekében felhasználni, és mennyire tudjuk mindezt a borágazat versenyképességének erősítésére fordítani. Különösen nagy tartalékok vannak az országban, a borvidékeken, akár természeti, technológiai, humánkapacitási vagy marketingoldalról közelítjük meg a kérdést.

A kiválóság kibontakoztatása, a meglévő kiválóságok felkutatása, a hasznosulás zökkenőmentesebbé tétele fontos érdeke a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A borágazatban rejlő kiválóságok a felhalmozott értékek ugrásszerű megtérülését hozhatják el nemzeti szinten” – hangzott el Fazekas Sándor nyilatkozatából a koncepció kapcsán.

Nemzeti Borkiválóság Program

A program alapját a Vidékfejlesztési Stratégia és a borászok 12 pontban megfogalmazott igényei adták. Ezek alapján hat célterület került kiemelésre a komplex megközelítés érdekében: a szőlőfajták, a borok, az oktatás-kutatás, a marketing, a humánkapacitás és a szinergikus kapcsolatok.

A szőlőfajták kapcsán a minisztérium közleményében a nagy fehérborokhoz szükséges helyi szőlőfajtákat emelte ki, amilyen a furmint, a hárslevelű, a leányka fajtacsoport vagy az ezerjó. A borkiválóságoknak azok a hazai viszonyainkat tükröző, egyedi bortípusok számítanak, amelyek megjeleníthetik a magyar bort a hazai és a nemzetközi piacokon.

Az oktatás és a kutatás fontossága vitathatatlan; e koncepcióhoz a szőlész-borász képzésen túl hozzátartozik a kutatás-fejlesztés erősítése és a fogyasztók képzése is. A programnak ezek mellett része az is, hogy a marketing területének erősítése révén az ágazat egy egységes jelképrendszert alkalmazhasson, amely nagyban hozzájárulhat a boraink magasabbra történő pozicionálásához és elismertségének növeléséhez.

A humánkapacitás kérdésköre elsősorban a fiatalokat érinti, az ő érvényesülési lehetőségeiknek biztosításáról szól, a szinergikus kapcsolatok pedig az ágazatok közötti együttműködést segítik, ily módon a borok összeköthetővé válnak például a turizmussal, a diplomáciával és a kereskedelmi kapcsolatokkal.

Országos Borszakértő Bizottság

Ez a testület közel 120 éves múlttal rendelkezik hazánkban, hiszen 1894 óta működik. Törvényi hátteret első ízben az 1908-as bortörvény biztosított a számára, létrehozásának a célja az volt, hogy a minisztert borászati ügyekben véleményével, tanácsaival lássa el; munkájában kiemelt területnek számított a borhamisítás elleni küzdelem. Az első helyi borbíráló bizottságok megalakulásáig 450-550 minta érzékszervi bírálatát végezte a bizottság évente, majd a 2006-ban Tokajban és Egerben létrehozott helyi egységek létrejötte után ez a szám 300-400-ra csökkent. Az utolsó bizottság mandátuma 2010. december 31-én járt le, az új bizottság tagjai pedig 2013. június 6-án kapták meg felkérő leveleiket. Az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) feladatai a jelenleg működő kilenc helyi borbíráló bizottság felülvizsgálata, valamint a borászati hatóság által kijelölt minták vizsgálata.

A minisztérium által megjelölt kettős ok az újjáalakításra azon szakértelem hiánya, amely a bizottság hatáskörébe rendelt borok érzékszervi bírálata terén egyfajta kontrollfunkciót tölt be a magyar borpiacra kerülő borok tekintetében. Ezen túl újnak mondható az a szándék, amellyel a minisztérium a bizottság szakértelmére támaszkodva és az idősebb generáció tapasztalataira építkezve folytatódik a szemléletváltást eredményező generációs frissítés.

Az OBB összeállítása során több szempontot is igyekeztek figyelembe venni. Fontos volt, hogy az elméleti és gyakorlati szakértők fele-fele arányban vegyenek részt a bizottság munkájában. Soraikban helyet kaptak második generációs szőlészek, borászok, több esetben a korábbi bizottság első generációs borászainak gyermekei. Ezeken túl arra is ügyeltek a tagság összeállításakor, hogy különböző borrégiók, így Tokaj, Eger, Villány, a Balaton és az Alföld is képviselve legyen.

Ugyancsak hangsúlyt kaptak a nemzetközi viszonylatban is elismertnek számító, nyelveket beszélő, diplomáciai fronton is megjeleníthető szakértők, akik a világ borkínálatát ismerve könnyebben tudják pozicionálni a magyar borokat.

A sommelier szakma képviselőinak jelentőségét az adja, hogy a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartásuknak köszönhetően fontos szerepet tölthetnek be a közízlés formálásában. A természethű borkészítés iránt elkötelezett szakértők és borászok közreműködésétől pedig az várható, hogy a hazai borpaletta egy nemzetközi viszonylatban is keresett, új színt nyerjen általa.

Zárásképpen pedig következzenek a bizottság tisztségviselői és tagjai: Horkay András (elnök), Káli Ildikó (elnökhelyettes), Barátossy Gábor (titkár), Áts Károly, Berecz Stéphanie, Cseke Gábor, ifj Dúzsi Tamás, Földesi Gyula, Frittmann Péter, Gál Péter, Gervai János, ifj. Kamocsay Ákos, Kató András, Kielmayer Kristian, Kiss Gábor, Koczor Adrienn, Mészáros László, Romsics László, Szecskő Tamás, Tóth Adrienn.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!