A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A vulcanus, a zeus és a rózsakő

Szatmári Nikit kérdeztük

2013-04-25 | Tóth Adrienn


A vulcanus, a zeus és a rózsakő

Gyakran emlegetjük a helyi fajták jelentőségét, legtöbbször mégis az elterjedtségüknél fogva nagyobb volument jelentő fehér és kék szőlőkről esik szó. A Badacsonyi borvidéken, egészen pontosan Szigligeten található Szatmári Családi Pincészettől Szatmári Nikit a pincészet indulása után azon kuriózumokról kérdeztük, amelyek kevés más borászatnál kóstolhatóak.


2003-ban vettük az első pár sor szőlőt Szigligeten, akkor abszolút hobbiborászatnak indult a történet. A pincészet tulajdonosa édesapám, Szatmári Gábor és üzlettársa, Szántó Zsolt. Az évek során azután folyamatosan nőtt a birtokméret, és 2012-re elértük az öt hektárt, ennek kezelése, feldolgozása pedig már nem sorolható a kedvtelés kategóriájába.

Milyen szőlőfajtákkal foglakoztok?

Több szőlőfajtát is művelünk, de a legtöbb figyelmet a zeusnak, a rózsakőnek és a vulcanusnak szenteljük, mert fontosnak tarjuk megismertetésüket a hazai borfogyasztó közönséggel.

Mesélnél részletesebben is ezekről?

A három közül a vulcanust tekintjük a pincészet zászlósborának, ebből készítjük a legnagyobb palackszámot, évi 8-10 ezres nagyságrendben. A vulcanus alapvetően kötődik Badacsonyhoz, hiszen 1957-ben itt nemesítette Dr. Király Ferenc szürkebarát és budai zöld keresztezésével. A mi tapasztalataink is azt igazolják, hogy szerencsés volt ez a választás, hiszen a szürkebarát íz- és illattartalmasságát kiegyensúlyozza a budai zöld savgerince. A fajta egyébként azért is szerencsés, mert ellenáll a betegségeknek és úgyanúgy képes átadni a badacsonyi terroirjegyeket, mint más helyi fajták.

A rózsakőben a kéknyelű és a budai zöld talált egymásra, az ő keresztezésüknek köszönhető a fajta megszületése. Nekem személyes kedvenc fajtám, hála a markáns savkarakterének. A fajta szintén Dr. Király Ferenc munkásságához köthető, nevét pedig egy, a Badacsonyon található bazaltkőről kapta. A zeus ezerjó és bouvier keresztezése, és a legtestesebb a három felsorolt fajta közül. 2011-ben 50-50%-ban hordóban és tartályban érleltük.

Milyen koncepció fogalmazható meg a pincében zajló munkák kapcsán?

Szeretünk kísérletezni, ezért Fölföldi Béla borász irányítása alatt a pincében szívesen próbálkozunk a különböző technológiákkal. Korábban sok esetben használtunk hordót az érleléshez, most pedig inkább a reduktív irányba haladunk, a friss, ropogós ízvilág és a savak megőrzése miatt. Úgy gondoljuk, szőlőfajtáinknak jobban áll a reduktív iskola, amelyet én személy szerint is közelebb érzek magamhoz. 

Határozható meg olyan konkrét tétel, amely különös jelentőséget töltött be a pincészet életében?

2006-ban készítettünk egy Vulcanus Válogatást, amely által szélesebb körben is ismertté váltunk, sok díjat és nemzetközi elismerést kaptunk érte. A szőlőt későn szüreteltük, de szárazra erjesztettük, alkoholtartalma így eléri a 15%-ot. Ehhez a stílushoz, irányhoz szeretnénk hűek maradni a jövőben is, mert úgy gondoljuk, hogy általa megmutathatjuk, milyen komoly borokat adhat a Badacsonyi borvidék. Méretünknél fogva nem törekszünk exportértékesítésre, fő feladatunknak a hazai borkultúra fejlesztését tekintjük.

A vulcanus, a zeus és a rózsakő

Van-e a piacon most megjelenő újdonságotok?

Úgy látjuk, hogy a gyöngyöző borok nagy népszerűségnek örvendenek napjainkban, ezért 2011-ben először készítettük el Mámor névre hallgató ottonel muskotály gyöngyöző borunkat. Egy könnyen fogyasztható, gyümölcsös, friss tétel létrehozása volt a célunk, és mivel jó fogadtatásra talált ez a stílus, 2012-ben újra elkészítettük a Mámort. Sikerének titka, úgy gondolom, az, hogy annyira nagyközönségbarát, hogy általa olyanok is közel kerülhetnek a borokhoz, akik azelőtt tartózkodtak tőle.

A pincészettel kapcsolatos másik szakmai újdonság, hogy 2012-ben alkalmaztuk először a hármas szüretet, amikor is a sav-szüret és a normál-szüret után egy eltolt szüret következett. Az egyes tételeket önállóan erjesztettük, majd házasítottuk. A végeredménnyel elégedettek vagyunk, mert a badacsonyi ásványosság és savgerinc mellett megőrzi a szőlőben rejlő gyümölcsösséget is. E lépésnek köszönhetően úgy gondolom, hogy komplexebb borok kerülnek ki a pincészetünkből. A változtatás eredményéről legközelebb a Gourmet és a Balatoni Borok Fesztiválján lehet majd megbizonyosodni.  

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!