A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Az illatos fehérek földjén

Császártöltési Hegyközségi borverseny

2019-03-26 | Dohány Attila


Az illatos fehérek földjén

A Hajós-Bajai borvidéki borversenyt megelőzően idén március 21-én került megrendezésre a császártöltési bortermelők borversenye, melyre nyolcvan borminta került regisztrálásra.


A településen korábban termesztett szőlőfajták közé tartozott a kövidinka, a szlanka, a sárfehér és a kadarka, mára azonban ez az összetétel megváltozott. A legnagyobb területeken rajnai rizlinget, chardonnay-t, cserszegi fűszerest, a kékszőlők közül pedig az országosan is elterjedt kékfrankost termesztik. Ennek megfelelően a benevezett tételek között is nagyrészt fehérborok szerepeltek, 17 vörös, 2 siller, 12 rozé, 48 fehér és 1 ürmös bor került elbírására.

 

 

A borbíráló bizottságot tapasztalt helyi termelők alkották, akik között helyet foglalt Koch Csaba, a borvidék egyik legismertebb és legdinamikusabban fejlődő borászatának tulajdonosa is.  

Az eseményt többek között Lakner László, a Hegyközség elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében kitért a 2018-as év extrém időjárási viszonyai miatt megindított korai szüret nehézségeire is, ami országszerte nem várt feladat elé állította a borászokat. A szakavatott termelők munkájának köszönhetően azonban sikerült alkalmazkodni az évjárat sajátosságaihoz, amelynek eredményeképpen ebben az évben is kiemelkedően szép borok születtek a borvidéken.

 

A baráti hangulatban telt megmérettetésen három bizottság értékelte az illatban és zamatban kiemelkedően gazdag, lágy, mérsékelt savtartalmú, fehérbor hangsúlyos borsort. A zsűritag Koch Csaba szerint a könnyű, illatos borok felé forduló új borfogyasztási trendek illeszkednek a borvidéken készült borok stílusához, amely esélyt jelenthet a helyi minőségi borok szélesebb körű megismertetéshez.

 

Az illatos fehérek földjén

Csanádi Bálint és Koch Csaba borászok a zsűriben

 

A borversenyre regisztrált 80 minta közül 17 arany, 39 ezüst és 20 bronz minősítést ítélt oda a bizottság. A legjobbra értékelt, országos viszonylatban is kiemelkedő minőségű borok jórészt a korszerű borászati technológiával rendelkező borászatok pincéiből kerültek ki, de néhány kisebb termelő bora is pozitív meglepetést okozott a zsűrinek.

 

A kevésbé ismert Hajós-Bajai borvidék a legfiatalabb borvidékeink közé tartozik, 1998-ban az Alföldi borvidékből vált ki és kapott önálló földrajzi besorolást. Területe tipikusan alföldi, ám talajösszetételét tekintve eltér a szomszédos alföldi tájegységektől, hiszen az itt található dombokat nem homokos alapkőzet, hanem löszös vályogtalajok építik fel. Császártöltés a maga 700 hektáros szőlőkertjével egyike annak a tizenöt teleülésnek, amelyik ezt a 2066 hektáron szőlővel telepített borvidéket alkotja. A község településszerkezetének egyedi arculatát a löszfalba vájt közel ezer pince és a hozzájuk tartozó 786 présház adják, melyek a megszokottól eltérően nem a település határában, hanem a község belterületén külön utcákat alkotva sorakoznak.

 

A borkészítés szeretete az 1743-1744-es években a kalocsai érsek által betelepített német családok jóvoltából honosodott meg ezen a tájon, akiktől a szőlőkultúra fellendítését várták. Már a község 1743-ban íródott alapítólevelében is szerepel, hogy a föld alkalmas szőlőtermesztésre, ezért a betelepülők kötelesek szőlőt művelni: „Császár Tőtésen olyan a föld minősége, hogy szőlőtermesztésre alkalmas, épen ezért kötelesek arra is, hogy szőlőskerteket telepítsenek” – olvasható a település alapítói dokumentumában. A löszös talajnak köszönhetően a legnagyobb borvidékeket sújtó filoxéra vész elkerülte ezt a térséget, így a XX. század elején a szőlőtermesztés dinamikus fejlődésnek indult.

 

Az illatos fehérek földjén

 

A település legelső pincéi az úgynevezett lyukpincék voltak, amelyek agyagba vájt, boltozat és présház nélküli pincejáratok voltak. Építésük nem volt veszélytelen a pincék pontos méretének előzetes meghatározásának hiánya miatt, így az építésük során a szomszédos pincék összeérhettek és beomolhattak. Az első ilyen pincék valószínűleg a betelepítést követően a 1740-es évek végén épülhettek, melyekből néhány eredeti formájában a mai napig fennmaradt.  Ezek a különleges pincék még a XX. század elején is aktív használatban voltak, ahol a boroshordók mellett a télre elraktározott növények is helyet kaptak.

 

A Császártöltésre látogató borkedvelők biztosak lehetnek abban, hogy melegszívű fogadtatásban fognak részesülni az itt élő nagy múltú borászati hagyományokkal rendelkező helyiek által, és a lenyűgözően szép természeti táj felfedezése közben kiváló borokat is kóstolhatnak a már minden turisztikai igényt kielégítő felújított présházakban.

 

Az aranyérmes tételek:

Csanádi Szőlőbirtok Irsai Olivér 2018

Csanádi Szőlőbirtok Cserszegi fűszeres 2018

Csanádi Szőlőbirtok Zöld veltelíni 2018

Csanádi Szőlőbirtok Chardonnay 2017

Csanádi Szőlőbirtok Chardonnay késői szüret 2018

Csanádi Szőlőbirtok Kadarka rozé 2018

Bergervin Kft. Merlot rozé 2018

Bergervin Kft. Merlot 2018

Szemerey Pince Chardonnay 2018

Szemerey Pince Fehér cuvée 2018

Szemerey Pince Nektár 2018

Szemerey Pince Irsai Olivér 2018

Szemerey Pince Cabernet franc rozé 2018

Szemerey Pince Zweigelt rozé 2018

Szemerey Pince Siller cuvée 2017

Szemerey Pince Kékfrankos 2015

Szemerey Pince Irsai Olivér 2018

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!