Borban a közösség
Beszámoló a hatodik BorÉrt Borturisztikai Egyesület konferenciájáról.
2024-01-29 | Kókai-Nagy Tímea
Hatodik alkalommal tárta ki kapuit a szőlész és borász szakma előtt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, hiszen január 25-én ismét itt került megrendezésre a BorÉrt Borturisztikai Egyesület konferenciája.
Egy ilyen konferencia mindig jó lehetőség a szakma aktuális kérdéseinek széleskörű bemutatására, a múzeum ráadásul mindig is odafigyelt a szőlészet-borászat világára – ezekkel a szavakkal üdvözölte az intézmény főigazgatója, Dr. Estók János a résztvevőket. Köszöntőjében elmondta, hogy akár a teremben ülőknek, akár a szélesebb szakmának azért van szüksége az összefogásra, hogy a magyar borok újfent annak a nemzetközi ismertségnek és népszerűségnek örvendhessenek, mint a XV-XVI. században, amikor is a szerémségi borok az itáliai versenytársakkal vetekedtek.
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár részletesen bemutatta, hogy ennek a célnak a megvalósításához milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenben és a közeljövőben, legyen szó szerkezetátalakításról, borászati beruházásokról, innovatív megoldásokról vagy akár a magyar borok promóciójáról. Kihangsúlyozta, hogy a mai világban az lesz eredményes, aki a rendelkezésre álló piaci információkat jól használja, aki előre tekintve és hosszú távon tervezve, együttműködésekben gondolkodva gazdálkodik. Elmondta, hogy a támogatások odaítélésének rendszerében éppen ezért olyan új szempontok is megjelennek, amelyek a fenti gondolkodást is erősítik, és elsősorban
a piaci igényeknek megfelelni akaró, a kooperációk erősítését támogató, akár kutatói és egyetemi partnereket is bevonó, és az export piacra lépést is megcélzó pályázatokat szándékoznak leginkább támogatni a közeljövőben, hogy nemzetközi szinten is erősödni tudjon a magyar borok pozíciója.
Az államtitkár elmondása szerint az ágazat kiemelt szerepet tölt be az agrárium támogatási rendszerében: elég csak azt látnunk, hogy az agrár környezetgazdálkodási program 65 ezer hektárnyi támogatott területének például 56,1%-a szőlőültetvény (ez 3786 szőlősgazdát jelent). A minisztérium célja, hogy minél több jó projekt szülessen – akár a közeljövőben, akár a későbbiekben. Ennek érdekében - az államtitkár ígérete szerint - a pályázati lehetőségek még egyszer meg fognak nyílni ebben a pályázati ciklusban, így azok sem esnek el a támogatási forrásoktól, akiknek valamiért most nincs kapacitása pályázni.
Az államtitkári beszámoló után Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának főigazgatója üdvözölte a teremben ülőket, köztük sok MATE-s hallgatót. Köszöntőjének apropóját az Egyesület és MATE közötti, évek óta tartó együttműködés adta, amely több szálon is tovább erősödik. A főigazgató meglátása szerint nem csak a szakmai, de az oktatói oldalról is fejlődni kell, hogy a szakmai igényeknek megfelelő, kiváló szakemberek kerülhessenek ki a campus tanárainak kezei közül. Az egyesülettel való együttműködés most elsősorban a borjogi ismeretek erősítésére és a borturizmus lehetőségeire fókuszál: ez utóbbi területet egy borászok számára készülő, gyakorlati szemléletű kézikönyv is támogatja majd, amely az egyetem és az egyesület közös munkájaként születik meg a következő hónapokban. A főigazgató egyetemi jó példákat is bemutatott a hallgatóságnak, amelyek véleménye szerint a fogyasztói szemléletformálást és a kulturált borfogyasztást támogatják. Külön kiemelte a MATE hallgatói által alapított Budai Borklubot, amely az elmúlt években indult útjára, és amelynek működését mára már nem csak az egyetem, de a Borakadémia is támogatja.
Az aktuális szakmai kérdések teljes körképét tárta elénk Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, és külön bemutatta, milyen pontokon látja a HNT szerepét és felelősségét az ágazat jövőjének formálásában. Megemlítette ugyanakkor, hogy sajnos az elmúlt hónapok annyi változást és nehézséget hoztak, hogy inkább a jelenről és a túlélésről szólt ez a munka, semmint a fejlődésről. A szakma számtalan kihívást hordoz magában, legyen szó az éghajlati változásokról, az újonnan megjelenő fajtákról és klónokról, az új technológiákról és stílusokról vagy akár új bortermelő vidékekről. Ahogy az államtitkár, úgy ő is azt hangsúlyozta, hogy az új kihívások sok meglepetést hordoznak magukban, de a versenyképesség érdekében ehhez alkalmazkodni kell. Külön kiemelte azt is, hogy sok lobbi tevékenységet folytató szervezettel a HNT szerepe azért különleges és meghatározó, mivel a tagok saját bőrükön érzik a kihívásokat. A már említett tényezőkön túl a közös brandépítést és a marketing tevékenységet is a tanács fontos feladatának érzi, mert ahogy ő fogalmazott: „világszínvonalú boraink vannak, ezeknek kell a piacát és a brandjét megteremteni”.
Az eddigi felszólalókat Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség osztályvezetője követte, előadásában pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerének eddigi tapasztalatairól számolt be. Az NTAK rendszerének szükségességét azzal indokolta, hogy legyünk akár a vendéglátó- és szálláshelyek, különböző attrakciók üzemeltetői, akár azok haszonélvezői, „számok és adatok alapján hozunk döntéseket”. Az NTAK rendszer pedig mindazon fontos adatokat összegyűjti, amelyek a hosszú távú gondolkodáshoz, tervezéshez, a szolgáltatások minőségének növeléséhez nyújtanak segítséget.
A konferencia elméleti része egy borturizmus kerekasztallal zárult, ahol a közösségépítés jó gyakorlatait ismerhettük meg néhány izgalmas kezdeményezésen keresztül. Az egyes példák sokszor nagyon eltérő fókuszúak voltak – megismerhettünk települési, borvidéki vagy egyetemi kezdeményezéseket – de egy mindenképp közös volt bennük, mégpedig az, hogy a bornak, a borfogyasztásnak közösségteremtő ereje van. Három település (Aldebrő, Hajó és Zalakaros) példáján keresztül abba nyertünk betekintést, hogy a helyi szerveződésű programok közé hogyan illeszthetőek be azok, amelyek a borokat helyezik fókuszba, a Neszmélyi borvidékről érkező Emmer Szabolcs pedig a két éve indult közösségi boruk, a #neszmély eddigi tapasztalatait és jövőbeli terveit mutatta be a résztvevőknek.
A beszélgetés végén a MATE borklubjának egyik szervezője, Kiss Tibor mesélt arról, hogyan született a sorozat ötlete, és miért látják fontosnak a borklub létét a fiatalok borfogyasztási szokásainak alakításában. Erre reflektálva, a borturizmus kerekasztal utolsó előadójaként, Sztanev Máté, a BorÉrt egyesületet vezető Sztanev Bertalan fia, mesélt a borral kapcsolatos személyes családi élményeiről, és egy elsősorban fiataloknak szóló kezdeményezésre is felhívta a figyelmünket. A Borstory nevű weboldal február 1-jén debütál majd, és célja, hogy egy fiatal borfogyasztó és borszerető közösséget formáljon virtuális látogatóiból – a kezdeményezés megvalósításába pedig a Budai Borklub szervezői is bekapcsolódtak már.
A jó gyakorlatok után a BorÉRT Egyesület szervezésében 2011 óta rendszeresen megvalósuló Koccintás programsorozat díjait vehették át a kezdeményezésbe legsikeresebben bekapcsolódó borvidéki és borbarát települések képviselői, de a Miklós-napi Rozé Borverseny díjátadójára is ezen a napon került sor. A nap zárásaként a résztvevők a konferencia kiállítóinak - hazai és határon túli borászoknak – itt bemutatásra kerülő tételeivel ismerkedhettek, így kóstolhattunk a szinte minden borvidékünkről és a Kárpát-Medence távolabbi részeiről érkező borokat.
A kortyolgatás közben akár a borászokkal, akár a konferencia többi résztvevőivel is megvitathattuk a délután során elhangzottakat, a közös beszélgetések és koccintások pedig újfent megerősítették minden jelenlévő elképzelését, miszerint jó borokat mindannyian szívesen fogyasztunk, de még jobb, ha ezt egy olyan közösségben tehetjük, ahol a résztvevőkben a borok iránti lelkesedés legalább annyira erős, mint bennünk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!