A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Borhagyomány Pannónia Földjén 2.

A második negyedév utolsó hónapja és Pünkösd

2008-06-30 | Vizi Csenge


Borhagyomány Pannónia Földjén 2.

Elérkeztünk az év második negyedévének utolsó napjához. Már öt hónapon túl vagyunk, de két téma még várat magára: a június és a Pünkösd. Bár 2008-ban Pünkösdöt nem júniusban ünnepeltük, hanem májusban, sokszor előfordul, hogy átcsúszik az első nyári hónap első napjaira. Hogy miért? Mindjárt kiderül! Júniusban több neves nap van, melyhez népi hagyományok kötődnek, így hát felidézzük azokat is!


 

Pünkösd

Mozgó ünnep, mely a húsvéti ünnepkör lezárása. Épp ezért időpontja is változik, ahogy a húsvété is. Mindig ötven nappal később ülik meg Pünkösdöt. Az ötvenes számnak nagy jelentősége van, hiszen a görög pentekosztész szó magyar fordítása, innen a Pünkösd elnevezése. Kezdetben a befejezett aratást hálálták meg e napon, amit Sávuot-nak hívtak, majd a tízparancsolat emlékünnepévé nőtte ki magát, amikor is Mózes a Sínai-hegyen Istentől megkapta kőtáblákon a törvényeket. Ebből is látszik, hogy egy keresztény ünnepkörrel van dolgunk, holott még az evangéliumi korba el sem értünk, pedig bizony azóta Pünkösd a Jézus Mennybemenetele utáni Szentlélek szétáramlását jelenti az egész világon.

Az ősi, pogány szokásokra épült kezdetben a pünkösdi ünnepkör, majd összekeveredett a keresztény hagyományokkal. Az egyik legjellemzőbb népszokás a pünkösdikirály-választás. Ez egy igazi párbaj a fiatalok között, lóversennyel, bikahajszolással, kakasütéssel stb. A verseny második helyezettjének sem kellett szomorkodnia, hisz ő a kisbírói címet kapta. Aztán közte és a győztes között ismét rendeztek egy versenyt, mégpedig futóversenyt, amelyben a győztes az alulmaradttól annyi bort kapott, amennyit pünkösd napján meg tudott inni. A „király” egy éven át a fiatalok vezetője lett, bíráskodással is felruházták, sőt minden esküvőre hivatalos díszvendégeként érkezhetett.



Aznap általában bárányt fogyasztottak csak, például báránysültet vagy báránypaprikást, de a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával is a közkedvelt ünnepi ebéd részét képezte.
A keresztény hagyományokban gyökereznek a különböző körmenetek és búcsúk, amiket szintén ezeken a napokon rendeznek. Az egyik ilyen nevezetesebb „körmenet” Somló-hegyhez kapcsolódik, ahol a mise után zászlókkal kivonultak a hegyen magasodó Margit-kápolnához, útközben pedig könyörgő énekkel áldást kértek a termésre:

„Miatyánk, Úristen,
Hallgass meg minket,
Áldd meg mezőnk és szőlőinket!
Szentséges nevedben kenyeret s bort kérünk,
Hallgass meg bennünket, kik Hozzád térünk!(…)”


Ami még mindenképp említésre méltó, az a Csíksomlyói Búcsú, melyet szintén hagyományosan megrendeznek Pünkösdkor. Ez egészen 1567-re nyúlik vissza, amikor is János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelyeket fegyverrel az unitárius hitre akarta áttéríteni, de a csatában a Nagyerdő közelében a székelyek győztek az ütközetben. Ennek emlékére gyűlnek össze pünkösd szombatján a környező országok magyar katolikus hívői, hogy több százezren ünnepeljék a vallásszabadságuk kiharcolását.

Június, vagyis Szent Iván hava

Június hónap nevét hatalmas kérdések lengik körbe. Vajon a régi római Junius nemzetségből eredeztethető, amelynek olyan jeles képviselői voltak mint Marcus Junius Brutus, aki Julius Ceasar, a naptár reformátorának fia, aki aztán politikai okokból végül megölte apját? Mivel ez már abban a korban sem számított túl szép és nemes tettnek, elég kevesen tartják valószínűnek ezt az eredetet. Sokkal inkább tulajdonítható e név Junonak, a születések és a házasság által megszentelt szerelem istennőjének. 

A június, bár épp a napokban még a kánikulájáról híres, nagyrészt a legzivatarosabb hónapnak tartják. Nem csoda, ha ehhez a hónaphoz kapcsolódik a hírhedt negyven napos esőzés is, ami Medárd napján dől el, vagyis június 8-án. Sokan kémlelik az eget és félnek e naptól, de azért azt mindenképp tudnunk kell, ha ezen a napon esik is, nem volt még soha olyan (a bibliai Noé esetét leszámítva), amikor negyven napon át megállás nélkül esett volna az égi áldás (vagy átok?)! Mégis minek köszönhető, hogy ebben az időszakban sokkal gyakoribb és nagyobb mennyiségű csapadék zúdul kis hazánkra? A nyugati szél gyakrabban és erőteljesebben jelentkezik, mint máskor, vele pedig nedvesebb, hűvösebb légtömegek érkeznek, ami egyenes utat jelent a csapadékképződéshez. Ennek a jelenségnek egyébként magyar vonatkozása is van, hiszen Cholnoki Jenő professzor mutatta ki és nevezte el „európai nyári monszun”-nak.
A régiek úgy tartották, hogy „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.” 



Azért essen pár szó arról is, ki volt Medárd(us), hiszen biztosan kevesen tudják, hogy ő egy 458-ban született püspök volt, aki állandóan talpon volt, járta a falvakat, hirdette az igét mindenfelé. Halála után ő lett a gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Éliás napja június 14-én általában óriási viharokkal és dörgéssel, jégesővel rémisztgeti a szőlősgazdákat. Tartanak is e naptól a gazdák, így e nap „lármája” ellen a katolikus borászok országszerte szentelt gyertyát gyújtva védekeznek.

A hónap közepén Szent Vid, vagyis Vitus napja következik, mely egy várva várt időpont. Ekkor fordul ugyanis meg a néphit szerint az időjárás. Úgy tartják, ha ekkor jó az idő, a termés is jó lesz, de ha esik, az árpa hibás lesz. Az egyik legjellemzőbb szokás ilyenkor a vitustánc, mely gyógymódként szolgált hisztéria, kígyómarás, kutyaharapás okozta kínzó fájdalmakra.

Szent Iván napja, vagyis június 24-e. Az egyik legjelentősebb nap a hónapban. Ekkor van ugyanis a nyári napforduló, vagyis évünk leghosszabb nappala, pontosan 15 óra 58 percig világít a horizonton az éltető Nap. Aztán jobb, ha hozzászokunk a napok lassú rövidüléséhez, de Szent Iván éjjelén használjuk ki a hosszú nappalt. Szedjünk gyógyfüveket, mert e napon ezek különleges hatással bírnak a néphiedelmek szerint, de akár vállalkozhatunk arra is, hogy a tűzrakáson átugrunk. Rögtön háromszor! Így kérték az ősök Szent Ivánt arra, hogy járjon közre a Szentháromságnál kegyelemért. De ha picit eltávolodunk a vallástól, akkor máris a pogány szokások mezsgyéjén találjuk magunkat. Ezt „párosító” ugrálásnak is nevezték, ilyenkor ugyanis lányok és fiúk kézenfogva járták a táncok a tűz fölött s körül. De a palóc fiatalok szokásai közé tartozott az is, hogy ezen az éjjelen kimentek a kenderföldre, lefeküdtek egyenként a kenderbe és felpattanva mindannyian képlelték a növényeket, vajon kiegyenesednek-e, mert akkor bizony ott házasság kopogtatott az ajtófélfán.

A hónapot Péter és Pál zárja, akiknek emléknapja az aratás kezdete az országban. Ha esetleg a búza még nem állott készen a betakarításra, akkor pár kaszasuhintással jelezték, hogy az aratás így is kezdetét vette. Felvették a napszámosokat és elindult a munka. Ily dolgosan jöhetett az év két legmelegebb hónapja, majd az enyhülést hozó szeptember. De ezekről következő cikkünkben fogunk mélyreható tanulmányt folytatni!

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!