Bormustra-házat avattak Cserszegtomajon
Dr. Kocsis László nyilatkozott
2013-10-03 | Tóth Adrienn
A Cserszegtomaji szőlőtelep felújított Bormustra-házát szeptember 13-án adták át ünnepélyes keretek között. A Pannon Egyetem Georgikon Karához tartozó, közel 200 éves épület a jövőben oktatási és kutatási célokat szolgál majd. Egy 2011-ben nyert pályázatnak köszönhető a fejlesztés, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd. Az átadás kapcsán Dr. Kocsis László tanszékvezető egyetemi tanárt kerestük meg.
A több mint száz éves múltra visszatekintő épületnek egy szőlőtelep ad otthont. Mit tudhatunk ennek létrejöttéről?
Ez a terület az 1700-as évek végén került gróf Festetics György tulajdonába, s vált így a Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézményének részévé. Funkciója már akkor is elsősorban az volt, hogy szőlő- és gyümölcstelepként működjön, és így egyrészt kiszolgálja az itt folyó képzést, másrészt a környékbeli gazdák számára váljon elérhetővé a fajtagyűjteménye.
Mire jó egy fajtagyűjtemény?
A kertészet, a gyümölcstermesztés egyik legfontosabb kérdését a megfelelő fajták kiválasztása jelenti, és ebben nyújt segítséget az ily módon megvalósítható összehasonlítás. Ez a telep azért is különlegesnek számított, mert szőlőgyűjteménye meghaladta a Grinzingi Császári Kert hasonló egységét. A terület folyamatosan a Georgikonhoz tartozott, a felsőoktatási átalakításokat követően ma a Pannon Egyetem Georgikon Karának tulajdona.
A területen korábban megtalálható gyümölcsfajta-gyűjtemények, mint az őszibarack, a szilva, a mandula, a füge vagy a citrom, mára eltűntek, és kizárólagosan a szőlő maradt meg. Ma 450, a Magyarországi Nemzeti Génbank hálózatába regisztrált szőlőfajta található meg itt 100 további, még nem regisztrált szőlőgenotípus kíséretében. A teljes telep 8,2 hektáron terül el, ebből 7-et borít szőlő, ezentúl van egy kisebb erdőnk is, és számolni kell a működéshez szükséges termelésből kivont területekkel, az utakkal, épületekkel.
Ha már az épületekről esik szó, milyen múltra tekint vissza a most átadott Bormustra-ház?
A területen három épületegyüttes található. A legrégebbi nádfedeles pincét többször is átépítették, jelenlegi formája leginkább a 20. század elején alakult ki. Annak idején azt a célt szolgálta, hogy az egyszerűbb borászati műveleteket itt mutathassák be a diákoknak, ezen túl azonban értékesítésre is készítettek itt bort a szőlőtelep terméséből.
A most átadott Bormustra-házat korábban Vincellér-háznak nevezeték, egyszerűen abból következően, hogy mindig itt laktak a telep vezető borászai. Annak idején ebben az épületben élt az egyik legismertebb hazai szőlőnemesítő, dr. Bakonyi Károly édesapja és családja is, akit az 1900-as évek elején még a Festetics család alkalmazott a birtok vincellérének.
Később, a II. világháborút követően ide tértek vissza gyermekei, édesanyjuk ennek emlékére ültetett diófája a mai napig megtalálható Cserszegtomajon. Bakonyi Károly is itt élt az ’50-es évekig, majd ezt követően szolgálati lakásként működött tovább az épület.
A ’80-as években a felét már kutatói szobává alakították, és jó klimatikus viszonyoknak örvendő pincéje is ismét hordóknak adhatott otthont. Adottságainál fogva kifejezetten alkalmas volt a telep fajtagyűjteménye folytán létrejött sok, apró tétel érlelésére. Sajnos azonban az évtized végére az épület egyik szárnya, amely korábban lakás volt, kiürült, és így elhanyagolttá vált.
Milyen átalakítások mentek végbe, és mire szánják most a Bormustra-házat?
Több célunk is van. Ezek közül az egyik a turisztikához kötődik. Az egyetemen ugyanis működtetünk egy turizmus-vendéglátóipari képzést, és úgy gondoljuk, hogy az itt tanulóknak remek lehetőséget biztosíthat elméleti ismereteik gyakorlatba történő átültetésére az, ha a Bormustra-ház borkóstolóknak, szakmai rendezvényeknek ad majd otthont.
Úgy gondolom, egyedülálló az, hogy kutatási eredményeinket ily módon tudjuk, magas színvonalon bemutatni. Hiszen új fajták nemesítése kapcsán elért eredményeink miatt a hazai szakmai közönség mellett sok külföldi vendéget is fogadunk: intézetek, kertbarát körök képviselőit. E tevékenységhez kapcsolódva a fejlesztés most lezajló első köre után tervezzük a folytatást is, szobák és apartmanok létrehozásán keresztül. Az első ütemnek része volt a kutatói pince és kiszolgálói helyiségeinek felújítása, valamint egy oktatótér kialakítása.
A korábban említett nemesítési munkán belül meghatározhatók bizonyos részterületek, amelyek a többinél nagyobb figyelemben részesülnek?
Úgy gondolom, bár több területen végzünk kísérleteket, azt mindenképpen elmondhatom, hogy a szőlőalany-nemesítés szempontjából a nemzetközi élvonalba tartozunk, és egyben ez az a terület, amely iránt a legjelentősebb a szakmai érdeklődés. Most épp csapadékosabb az ősz, sokat esik, de az utóbbi évek időjárását figyelve a szárazságtűrő alanyfajták jelentősége a jövőben várhatóan csak növekedni fog.
Milyen konkrét feladatokat töltenek be a jövőben a most átadott terek?
A húsz fő befogadására alkalmas oktató helyiség mind a szakmérnök, mind a felsőoktatási, mind az alap BSc képzések hallgatói számára hasznosak lesznek, hiszen egy-egy elméleti órát követően rögtön kisétálhatunk a kertbe a szőlészeti, vagy a pincébe a borászati kérdések gyakorlati megtapasztalásához.
Sokszor tartunk ezentúl kisebb létszámú szakmai tanácskozásokat, kóstolásokat. Ilyen például a tanszéki borbírálat, amely során a kutatási anyagokat értékeljük. Most már ez is egyszerűbben megoldható lesz, mert a pincéből elég a kóstolóhelyiségbe vinni a mintákat, nem kell őket beszállítani az egyetem valamelyik központi épületébe. A Bormustra-ház arra is alkalmas lesz, hogy az évente kétszer lezajló szakmai napjaink háttértevékenységeinek helyet biztosítson, ahogy erre példát szolgáltatott rögtön a hivatalos átadása napján, amely egybeesett a szőlőfajtákat bemutató szakmai napunkkal.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!