Európa „lába előtt” számtalan jó példa hever, amiből tanulhat
A szőlő- és borszakma képviselői vitatták meg a legfőbb borágazati kérdéseket.
2023-11-13 | Kókai-Nagy Tímea
Ötödik alkalommal rendezték meg a szőlész-borász szakma, valamint a leendő szakemberek képzéséért és szakmát segítő kutatásokért egyaránt felelős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kooperációjában az Országos Szőlész-Borász Konferenciát. A rendezvény során a szőlőtermesztés és borászat aktuális tudományos és technológiai kérdéseibe, az ágazat kihívásaiba kaphattak bepillantást a résztvevők.
Számtalanszor elgondolkodtam már azon, mi egy nagyobb szakmai esemény, jelen esetben egy konferencia célja és feladata. Véleményem szerint ez a cél alapvetően kettős kell, hogy legyen: egyrészt gyűjtse össze a szakma minden szegmensének képviselőit, és teremtsen lehetőséget arra, hogy ezen szereplők beszélgethessenek egymással, másrészt fontos, hogy olyan vitaindító előadásokkal kezdeményezze ezeket a beszélgetéseket, amelyek a szakmának legalább egy releváns részét aktuálisan foglalkoztatják.
A november 9-i konferencián mindkét szempont teljesült, hiszen nem csak nagy számmal képviseltették magukat a leendő és gyakorló szakemberek, de a témák is azokra a területekre fókuszáltak, amelyek alapján megismerhettük az aktuális borszakmai trendeket és kérdéseket.
A MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének munkatársai által szervezett eseményt az egyetem Budai Campusának főigazgatója és egyben a Szőlészeti és Borászati Intézet (SZBI) igazgatója, Nyitrainé Dr. Sárdy Diána nyitotta meg, majd a köszöntő beszédek sorát Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke és Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke folytatták. A nyitóbeszédek mindegyike rávilágított, hogy a teljes szakma nehéz helyzetben van, amelyből csak összefogással, együtt tudják keresni a kiutat. Ezt az összefogás-gondolatot egyébként maga a konferencia struktúrája is támogatta, hiszen újító szándékkal idén nem került megrendezésre külön szőlészeti és borászati szekció, az egyes kérdések egy teremben és egymás után, a szőlészek és borászok együttes részvételével kerültek megvitatásra ezen a napon.
Ha egy szóval kellene összefoglalnunk, hogy miről is szólt maga a konferencia, ez a szó a VÁLTOZÁS lenne. Változik a technológia, a munkaigény, változnak a trendek és a fogyasztói igények a szakmában, a résztvevők pedig a lehetőségeket keresik, hogyan tudnak ehhez a sok kihíváshoz alkalmazkodni.
A nap két külföldi vendégelőadóval indult. Luigi Bavaresco (Catholic University of the Sacred Heart, Piacenza, Olaszország) a bor- és alkoholellenes lobbiról, a bor egészségmegőrző hatásáról és a mérsékelt borfogyasztásra történő edukáció fontosságáról beszélt. Őt Etienne Neethling (Groupe ESA, Angers, Franciaország) követte az előadók sorában: a szakember bemutatta a klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatásait a világ különböző területein, valamint azt, hogy a termelők hogyan alkalmazkodhatnak ezekhez a változásokhoz. Legérdekesebb gondolata egy igen egyszerű, ám annál hasznosabb megállapítás volt: a szőlőtermesztés, és az ebből készülő borok terén az egész Földön Európa van a legjobb helyzetben. Ezt a megállapítást azzal magyarázta, hogy bár a klímaváltozás várható hatásait előre nem tudjuk pontosan megbecsülni, de ha – ahogy az valószínűsíthető - az egyes területek átlaghőmérséklete néhány fokkal emelkedni fog, akkor Európa „lába előtt” számtalan jó példa hever, amiből tanulhat, hiszen
az újvilági termőterületek most bírnak olyan klimatikus adottságokkal, amelyekkel Európa néhány évtizeden belül szembesülni fog. Éppen ezért azt tanácsolja az európai termelőknek, tanulmányozzák ezeket a területeket, sajátítsák el az ottani hasznos tapasztalatokat, hogy felkészülhessenek a változásokra.
A szekcióülések után, a konferencia utolsó előtti pontjaként a borfogyasztási szokások változását, azok hatását vitatták meg egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők, Dr. Varga Zsuzsanna, a MATE SZBI intézetigazgató-helyettese, Frittmann János, a HNT elnöke, Nyúlné Dr. Pühra Beáta, a Nyakas Kft. főborásza, Bárczi-Elek Ágnes, a Müller Drogéria Magyarország beszerzési igazgatója és Tiffán Zsolt, a Junibor elnöke.
Ahogy a beszélgetés indításakor már szóba került, a szakma egyik legnagyobb kihívását a borfogyasztók számának fokozatos csökkenése jelenti. Ezt a csökkenést támasztja alá számszerűen is az az aktuális kutatás, amely a HNT megbízásából született, 2017 után immár második alkalommal. Ahogy a számok mutatják, ezek alapján a magyar borfogyasztók száma közel egymillió fővel csökkent, és ez a változás főleg abból adódik, hogy a fiatalabb generációk elzárkóznak a borfogyasztástól.
A kihívás megoldásának talán legfőbb kulcsát az edukációban, illetve a fiatalokkal való közvetlen kapcsolatfelvételben látták a résztvevők. Az edukációnak többféle szerepe is van a változás elindításában: Varga Zsuzsanna úgy véli, az egyetem szőlész és borász hallgatóinak kezében van ehhez a kulcs, hiszen ők azok, akik hiteles közvetítők lehetnek saját generációjuk felé. Ők azok, akik jó példával járhatnak elöl a kulturált és minőségi borfogyasztás erősítését illetően. Ennek érdekében indították el többek között az egyetemi borklubot is, amelynek szervezését teljes egészében a hallgatókra bízták a borok kiválasztásától az esemény kommunikációjáig.
Frittmann János csak megerősíteni tudta a gondolatot, és azt is hozzátette, sikerét alapvetően annak tulajdonítja, hogy a fiatalok felé nyitott, amikor népszerűsíteni akarta borait, hiszen ők voltak azok a fogyasztók, akik még „kezdők” voltak, éppen ezért – az idősebb korosztályokkal ellentétben - nem viseltettek előítélettel borvidéke (Kunsági borvidék) iránt. A Junibort képviselő Tiffán Zsolt hozzátette a korábbi gondolatokhoz, hogy a fiatal borászok, akik a szervezet tagjai, mind a terroir-személeletet képviselik, vagyis az értékkomunikációban hisznek, még akkor is, ha ez időnként szembemegy az aktuális trendekkel. A trendeknek egyébként is nehéz megfelelni, hiszen azok gyorsan változnak, míg a szőlőtermesztés és borkészítés terén sokkal nehezebben lehet keresztülvinni egy változást, ezért ő is azt hangsúlyozta, hogy az edukáció lehet a kulcsa annak, hogy minőségi, tudatos borfogyasztókat neveljünk a fiatalokból. A résztvevők azt is megállapították ugyanakkor, hogy nem elég az új generációkat megszólítani, de az idősebb, biztos fogyasztókat is meg kell tartani a pozitív változások érdekében.
A sok elméleti kérdés és téma után a gyakorlati dolgok sem maradhattak ki az eseményből: a nap méltó zárásaként, „Illatos Magyarország” címmel illatos fehérborok kóstolójára került sor a Junibor szervezésében, amelyen arra is lehetőség nyílt, hogy a résztvevők egymással is megbeszélhessék a nap kérdéseit, illetve ezekkel kapcsolatos szakmai álláspontjukat, és magukkal vihessék azokat a gondolatokat, amelyek hasznosak voltak számukra.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!