A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Jegyzetek a Boregyetemről

Miről szóltak 2008-ban az előadások?

2008-09-26 | Tóth Adrienn


2008. szeptember 8-10. között kilencedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválhoz kapcsolódóan a Boregyetemet a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, a Budai Várban. Az eseményt megelőzően ugyan felsoroltuk már az előadókat és színes témáikat, mostani beszámolónkban azonban ennél tovább megyünk, kiemelve mindegyik felszólaló legérdekesebb megjegyzéseit.


 

Első nap: háború és zene

Borháború - Óvilág vs. Újvilág

A nap első előadója Dr. Botos Ernő, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója volt, aki a világban dúló borháborúról, azaz az Óvilág és az Újvilág harcáról beszélt.

Előadását úgy kezdte, hogy felvázolta a harcvonalakat. Azt valószínűleg senkinek sem kell mondanunk, hogy az Óvilághoz a vén Európát, az Újvilághoz pedig gyakorlatilag az összes többi bortermelő országot soroljuk. Jó és tanulságos volt azonban végighallgatni a két csoport legjellemzőbb, ellentétes tulajdonságait.



Az Újvilágot az angolszász kultúrkörrel kapcsoljuk össze, szereplőit innovatívnak látjuk, olyanoknak, akik globálisan állnak a világhoz és borkészítési koncepciójukat elsősorban a piacorientált gondolkodásmód határozza meg, tehát a fogyasztó igényeihez igazodva állítják össze portfoliójukat.

Ezzel szemben mi a latin és germán kultúra gyermekeiként leginkább a közvetlen környezetünkben élünk, lokális hozzáállásunk egy kívülálló szemében akár röghöz kötöttségnek is tűnhet, azaz általában azt csinálunk, amit mi akarunk, aztán bízunk benne, hogy majd megveszi valaki.

Filozófiai vagy etikai szempontból nem kívánunk e helyütt különbséget tenni, viszont az tény, hogy a két régió bortermelése ellentétesen alakul, amíg mi évente 1%-kal visszaesünk, addig ők ugyanennyivel nőnek.

Bor és komolyzene

Balázs Árpád zeneszerzőként szóban is panaszt tett abbéli hiányérzete miatt, amely a bordalok manapság kevéssé elterjedt voltából fakad. Mesélt, sőt dúdolt is azokról az időkről, amikor a jókedvű diáktársaságok minden pohár borhoz elénekeltek egy-egy pikánsabb nótát.



A zenei betétekkel kísért előadás folyamán a hazai és az ugyan nemzetközi, de magyar vonatkozású, borhoz kapcsolódó irodalom- és zenetörténeti érdekességek egész tárházát fedte fel a művész a hallgatóság előtt. Így került említésre Arany János, Tompa Mihály, vagy a fröccs szó kitalálója, Vörösmarty Mihály is.

Második nap: déli tájak és muskotály

A középső nap fő témája a vendégország, Szicília volt, jobban mondva annak délkeleti része. Bevezetésképpen Dr. Kállay Miklós tartott előadást Olaszországról, amelyben a legfontosabb tudnivalókat személyes emlékekkel és gazdag fényképanyaggal tette élettel telivé.

Véleménye szerint az a különleges ebben az országban, hogy úgy fejlődnek, hogy közben hűek tudnak maradni tradícióikhoz. Talán mondhatjuk úgy is, hogy annyira erősen együtt élnek múltjukkal és szokásaikkal, hogy még ha változni is akarnak, azt is letagadhatatlanul egyedien, olaszosan teszik.

A helyi oktatás magas színvonalának, valamint sok EU-s támogatásnak köszönhetően az ország nagy részében jól halad a mennyiségről a minőség felé tartó borászati szemléletváltás. Az ország talán egyik legmagasabb kategóriájú borvidéke Piemonte, ahol egy hektárnyi csúcsszőlő - a nebbiolo – értékesítésének bevételéből egy év után a mondás szerint már egy házat lehet venni.



Miután Kállay professzor úr a háttérbe vonult egy fiatal, olasz sommelier, Antonio Marsala vette át a nap hátralévő részének és az elég hosszú borsor kóstolásának irányítását. Kezdésként a sziget történelméről mesélt oly módon, ahogy csak egy olasz teheti meg ezt. Így a szigeten különösen tisztelt Dionüszosz, minden folyadékok istenével párhozamosan mesélt a betolakodó görögök és a sziget őslakosai között húzódó ellentétekről, a bor és a vallás szoros kapcsolatáról, a szimpóziumoknak nevezett lakomákról, amelyek az étkezés és az ivás élvezetéről szóltak.

Külön figyelmet és a borsor felét szentelte a helyi viszonylatban egyre fontosabb muskotálynak, amelynek az adott száraz, meleg klíma különösen kedvez, legnevesebb példái Noto környékéről származnak. A napot minden résztvevő egy pohár grappával zárta.

Harmadik nap: borkészítés és sajt

Az esemény zárónapja aratta a legnagyobb közönségsikert, a terem teljesen megtelt. A beharangozott sajtcsodák valószínűleg legalább annyira vonzó hatást gyakoroltak a jelentkezőkre, mint az a tudat, hogyha végeznek, már mehetnek is kóstolni a Várba.

Természetes borkészítés

Mielőtt azonban a tej csodája az asztalokra került volna Dr. Pásti György lépett a pulpitusra, hogy a manapság gyakran boncolgatott kérdésről, a borkészítés természetességéről tartson előadást. Beható kémiai ismeretekkel fűszerezve, röviden összefoglalta a rosé- és vörösborkészítés legfontosabb folyamatait. Külön kiemelte az oxigén jelentősségét, megemlítve annak pozitív hatásait, amelyek a bor színét és a cserzőanyag tartalmát is befolyásolják.



Ezután következtek a nap nagy részét lefoglaló sajtelőadások, amelyekkel egy külön cikk keretében foglalkozunk Életérzés rovatunkban. A cikk megtekintéséhez, kattintson IDE.

Ennyiről és persze ennél sokkal többről szólt a 2008-as Boregyetem. Kíváncsian várjuk, hogy jövőre, amikor a kerek 10. alkalmat üli meg a Boregyetem hallgatóival, milyen témákkal lepnek meg bennünket a szervezők.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!