A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kincskeresés a 6-os út padkakövétől a pécsi Toszkána csúcsáig

2021-07-26 | Füle Lídia


Kincskeresés a 6-os út padkakövétől a pécsi Toszkána csúcsáig

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (PTE SZBKI) ismét megnyitotta kapuit nem csak a szakmai közönség előtt.


 

A meleg rekordokat döntő hétvégén a vendégek lelkesedése töretlen maradt. A pécsi Eleven Borbár, az In Vino Lidia produkció és a PTE SZBKI szervezésében a vendégek szakmai útmutatás és az ültetvény egyedülálló fajtagyűjteménye mentén kóstolhatták végig a Kutatóintézet legszebb tételeit.

 

A PTE SZBKI 1949 óta a Dél-Dunántúl szőlészeti és borászati tevékenységének szellemi központja. A feladatok teljesítését az 1983 óta folyamatosan újratelepített harminc hektárnyi kísérleti szőlőültetvény – ami a több évszázados egyházi szőlőbirtok helyén fekszik –, az 1600 m2 alapterületű, 2500 hl kapacitású pince és akkreditált laboratórium szolgálják.


Az Intézet hazai egyetemekkel, társintézményekkel összefogva országos projektek lebonyolítása mellett a nemzetközi együttműködésekben is aktívan jeleskedik. Szőlőfajta gyűjteménye országosan a legnagyobb, nemzetközi szinten a hatodik helyet foglalja el. Ez a génbank több mint 1500 tételből áll. A fajtagyűjtemény fenntartása mellett a szőlészeti kutatómunkában további fontos témák a klónszelekció, a főbb kórokozókkal szemben ellenálló fajták nemesítése, a klímaváltozás negatív hatásait célzó szabadföldi kísérletek és az erózióvédelem. A borászati kutatómunka jelenleg egyik legfontosabb vizsgálati témája a különböző eredetű tölgyfa szegmensek – Zemplén, Zala, Mecsek, francia és amerikai tölgyfa – eltérő pörkölésének hatása a vörösborok ízvilágára.


A 3 fős szervezői különítményünk az esemény előtt már hosszú hetekkel tervezgette az élménydúsnak ígérkező programot. Ültetvénytérképpel a kezünkben, a fajtagyűjtemények, a kiválasztott borok tőkéinek térállása, mind-mind meghatározóak voltak egy-egy megálló pont megtervezésében. A terepgyakorlat első színhelye a kísérleti ültetvény, ahol táblával jól azonosíthatóan a különböző fajták klónszelekciói foglalnak helyet. A vendégek egy „Ki vagyok én?”- térképként leírható, fajtafelismerésre irányuló kérdőív segítségével indultak a kincsek, akarom mondani az ültetvény sorai közé rejtett parafadugók nyomába. 

 


A legtöbb fejtörést az alábbi találós kérdés okozta, vajon a Kedves Olvasó tudja-e, hogy melyik szőlőfajtára gondolunk: “A hisztis hercegnő, aki nem fekszik össze senkivel, ami állítás a fajta előkelőségére, de bajos jellegére utal. A korai rügyfakadás miatt a tavaszi fagy számára végzetes lehet, érzékeny a lisztharmatra és egyéb fertőzésekre, hajlamos a rothadásra. Azonban, ha jól bánnak vele, akkor igazi hercegnő lesz belőle. Hazájában jellemzően nem házasítják, önálló fajtaborként, magas minőségű, hosszan eltartható, magas árszínvonalú bort ad.” A megoldás nem is lehet más, mint az egyik legelegánsabb kékszőlő, a Pinot Noir.


A borsor és a kísérleti ültetvény egyik kedvence kétségtelenül a kincskeresés kemény munkája után mindenki megillető jutalom, a rezisztens fajták hercegnője, a már államilag is elismert Jázmin volt. Illatában a rózsa, a liliom, a muskotályos jegyek és egy igazi "jázminosság" köszön vissza. Ízében lendületes frissesség, ropogós savak a citrusok széles palettáján – grapefruit, citrom, lime, narancs minden mennyiségben. Tramini nagyszülője miatt finom fűszeresség is fellelhető a borában. A mindannyiunk által ismert Irsai Olivér „húgaként” a Jázmin akár a fiatalabb borfogyasztók körében népszerű kedvenc lehet.

 

Kincskeresés a 6-os út padkakövétől a pécsi Toszkána csúcsáig


A Jázmin mellett az SZBKI fehérbor szőlőfajtái sorában kiemelkedő fontossággal bír a Zenit. A fajtát 1951-ben a Kutatóintézet munkatársa, Király Ferenc nemesítette a bouvier és az ezerjó szőlőfajtákból. Illatos, zamatos, harmonikus savszerkezetű, kedveli az ásványos talajokat, ami elegáns mineralitást ad a termőterületről szüretelt bornak. Illatában kellemes fehér virágos, amihez lendületes citrusok – lime, citrom, grapefruit – és zöldalmásság társul.


Csapatunk elindult a birtok „Summa” csúcsának meghódítására. Ahol útközben a pihenőt Pécs ikonikus szőlőfajtája, a cirfandli sorai jelentették. A Cirfandli származása bizonytalan, de egyedülállóan 20 hektárral Pécsett és megközelítőleg 80 hektár területen Ausztriában terem az egész világon. Élénk, határozott, robosztus savai a hosszú érlelési potenciál zálogai, így, ahogy a Furmint, úgy a Cirfandli is magas minőségű parafadugót igényel, hogy évekig egészségben kerekedhessen a boros pincénkben vagy a borhűtőnkben. Ennek tudatában már nem is meglepő, hogy a beszélgetés a paratölgy témáját is boncolgatta.


A világ paratölgy termelésének több mint 80%-át Portugáliában dolgozzák fel. A fát szüretkor nem termelik ki, csak szakszerű hántolással a kérgétől válik meg. Az első parafadugó méretnek is megfelelő vastagságot 45 év után érhetjük el, majd 9 évente nő a „kabát” újra akkora méretre, hogy az átlagos, 200-250 évig is élni képes fáról akár 10-16 alkalommal is szüretelhessünk.
A száraz Cirfandli mellett a klasszikus időket is képviseltettük egy édes „kollégával”. Amíg az előbbi illatában és ízében a mezei virágot, a körtét, a birset, a ropogós, vastaghúsú őszibarackot idézte, addig az édes testvérkéje az aszalt sárgabarack, füge, szárított sárgadinnye, kandírozott narancs aromavilágában fürdőzött. A korty végét egy csipetnyi ásványosság és gazdag fűszeresség dísziti.

 


Az édes élvezet után a birtok meredekebb teraszait vettük célba. Sétánk a fajtagyűjteményt bemutató parcellán át vezetett, ahol soron belül, 10 tőkénként különböző fajtájú bor- vagy épp csemegeszőlő genetikai állományának megőrzése a feladat. Ezek közül az egyik a város méltó büszkeségének az utódja, egy itáliai fajta, neve Rosa menna di vacca, ami magyarul annyit jelent rózsaszín tehéntőgy. Az SZBKI lugasában található tőkék a belváros Papnövelde utcájában mai napig termést hozó, 400-500 évesre becsült szőlőtőkéről származó oltványok. Átmérője megközelítőleg 1 méter vastag valószínűsíthetőleg a török idők óta itt terem, napjainkban évente akár 100 kg gyümölcsöt is.


A frissítő kékfrankos rozé után a következő állomáson az SZBKI egyik legeredményesebb kutatómunkájának gyümölcsét élveztük. A 10 éves kadarka klónszelekciós program 5 legjobb klónjának terméséből készült friss, epres, vörösáfonyás, meggyes, lendületes vörösbort kóstolhattunk. A klónszelekciós program célja az volt, hogy a fajta szőlészeti munkája könnyebb legyen. A lazább fürtszerkezet elősegítik a gyümölcs szellőzését, kevésbé ül meg a fürtön a pára, a csapadék, ami csökkenti a gombás megbetegedés esélyét.


Utolsó állomásunk a birtok legmagasabban fekvő teraszain – merthogy a csúcson kell abbahagyni –, a Summa Merlot 2017 vörösbor gyümölcsét adó parcelláknál várt ránk. A Summa sorozat a PTE Egyetemi Borbirtok prémium borcsaládja. A Summa jelentése teljesség, a legjobb összesége. Elegáns, kerek, mély, összetett, rétegzett bor. Hosszú lecsengés, bársonyos tanninok melegségében. Mind ízében, mind illatában intenzív szilvalekvár, fekete cseresznye, zamatos áfonyás pite, amit az elegáns hordóérlelés tovább fűszerez – fahéj, szegfűszeg, vanília, karamell, fekete csoki és némi kókusz. Elegáns bor, a PTE SZBKI zászlós tétele. A bor 9 hónapot érlelődött francia, magyar és amerikai dongákból készült 225 literes új barrique hordóban.


A Summa Merlot elegáns hordóhasználatának eredménye adta a záró beszélgetésünk témáját, és tettem fel a kérdést: „Vajon a hordó van a borban, vagy a bor a hordóban”? Napjaink költséghatékony, erős árversenyt diktáló kereskedelmi piacán a kérdés nem indokolatlan. Elsősorban az újvilági, de az európai bortermelők is előszeretettel próbálják ki a tölgyfa „szegmensek” széles kínálatát, vagyis épp tölgyfa donga, tipli, „sticker”, pálca, chips kerül az érlelendő borba, amivel megközelítőleg azonos hordófűszer élményt kapunk a hordó árának töredékéért.


A Summa Merlot teraszairól csodálatos, a városra nyíló panorámában gyönyörködhettünk, és tiszta idő lévén, a határon túli horvát hegyek sziluettjei is visszakacsintottak ránk.


Köszönöm a lehetőséget, megtisztelő, hogy a PTE SZBKI elsősorban nem szakmai közönség számára szervezett birtoklátogatási programjának háziasszonya lehettem. Tiszta szívből ajánlom a PTE Egyetemi Borbirtok borait, és ha Baranyában járunk, akkor Villány és Siklós mellett kóstoljuk meg a Pécsi Borvidék tételeit is. 

 

Kincskeresés a 6-os út padkakövétől a pécsi Toszkána csúcsáig



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!