A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mexikóiak dolgoztak Eger „szent hegyén”

Fiesta a Nagy-Egeden

2008-05-30 | Tóth Adrienn


Mexikóiak dolgoztak Eger „szent hegyén”

Májusban különleges csapat érkezett Egerbe. Nem mintha még sosem jártak volna mexikóiak a borvidéken, de az talán valószínű, hogy eddig nem dolgozni jöttek. 2008. májusában aztán egy hat fős brigád a Monarchia Winery nagy-egedi és noszvaji szőlőinek átoltásába fogott. Az általuk használt technológia főleg az Új-Világ bortermő területein terjedt el, itt, Európában kevésbe használt, így nem véletlen, hogy nagy érdeklődést keltett a kis csapat.


 

Májusban különleges csapat érkezett Egerbe. Nem mintha még sosem jártak volna mexikóiak a borvidéken, de az elég valószínű, hogy eddig nem dolgozni jöttek. 2008. májusában aztán egy hat fős brigád a Monarchia Winery nagy-egedi és noszvaji szőlőinek átoltásába fogott. Az általuk használt technológia főleg az Új-Világ bortermő területein terjedt el, itt, Európában kevésbe használt, így nem véletlen, hogy nagy érdeklődést keltett a kis csapat.

Mit is jelent tulajdonképpen az átoltás, és miért volt rá szükség egyáltalán? Minden borászat életében nagy kérdés, hogy milyen szőlőfajtákkal dolgozzon. Hazánkban a legtöbb borvidéken vannak tipikus, szinte helyinek tekinthető fajták, de egyre jelentősebb a világfajták szerepe is.

Egy pincészet vezetői számára gyakori kérdésként merül fel, hogy mivel érdemes piacra lépni. Sokan mondják, hogy ha mindenhol merlot-ról, cabernet-ről, sauvignon blanc-ról beszélnek, akkor ezeket fogják keresni a fogyasztók mind idehaza, mind külföldön. Létezik azonban ettől eltérő hozzáállás is. Sokak számára ugyanis már pont ezek a szőlőfajták számítanak unalmasnak, így szívesen néznek valami egyedi után. A kérdésre - mint a legtöbb ízlést érintő témára – valószínűleg lehetetlen egyértelmű választ adni. És a legtöbb pincészet szerencsére nem is ad, inkább úgy alakítja szortimentjét, hogy erre is, arra is legyen benne példa.

Ez a rövid kis bevezetés nem tárgyul, mindössze kiindulópontul szolgál. Tény az, hogy egy pincészet élete során mindig jelen vannak változások. Erre példa egy adott terület szőlőfajtájának cseréje. Ellentétben a Franciaországban tapasztalható több száz éves folytonos gyakorlattal, ahol ha Burgundia, akkor az nagyjából chardonnay vagy pinot noir, ha Bordeaux, akkor az cabernet vagy merlot, itthon minden borásznak mérlegelnie kell, biztos-e abban, hogy az adott terület tulajdonságainak vagy az aktuális piaci igényeknek leginkább megfelelő fajtát választotta vagy választották elődei?

Dr. Pók Tamás, a Monarchia főborásza és Kovács Nimród tulajdonos ezeken a kérdéseken morfondírozva arra jutottak, hogy bizonyos változások mindenképpen szükségesek. Hiszen például a pinot noir piaci értéke az utóbbi években nagyot nőtt, bizonyítja ezt, hogy Kalifornia mellett itthon is egyre több borász adja erre a nehéz fajtára a fejét. Egy kevés pinot noir ültetvénye eddig is volt a borászatnak és annak ellenére, hogy még csak a hordóminták kóstolhatók, Pók Tamás elégedett az eredményekkel.

A hazai gyakorlat ebben az esetben általában azt diktálná, hogy vágják ki a régi tőkéket és faiskolából származó új oltványokat ültessenek a helyükre. Egy-egy ilyen új telepítés azonban négy-öt év kieséssel jár, ennyi időre van a legtöbbször szükség, hogy az új növények termőre forduljanak.

Az Új-Világban ezzel szemben más módszert kellett kifejleszteniük, az ottani fogyasztói ízlés ugyanis dinamikusabban változik a miénknél. Az újabb és újabb igényeket pedig szívesen elégítik ki a kísérletezni szerető szőlészek-borászok. Mivel éveket nem akarnak veszíteni, a tőkekivágás és újratelepítés helyett inkább a létező szőlőtőkéket oltják át. A szőlő, amely egyik évben még merlot, így termelhet hamarosan syrah-t.

A Monarchia Winery tanácsadója, Markus Bokisch kaliforniai szőlész javaslatára ezt a módszert alkalmazták Egerben is. Ezen túl pedig ő volt az, aki megszervezte és a kivitelezést is felügyelte.

Az átoltás gyakorlatának mestere, a japán származású Tocki Clikwan személyesen tanította meg a hatvanas években a mi kis hatfős, mexikói csapatunk legidősebb tagjának, az ötvenkét éves Juan Garciának a mesterfogásokat. A gárdát ma már Juan unokaöccse, Ruben Garcia vezeti, ő az egyetlen, aki anyanyelvén kívül angolul is beszél.

Fontos tudni, hogy a szőlő átoltása időhöz kötött. Ez a konkrét technika csak tavasszal lehet eredményes, akkor is csak akkor, ha egy nagyon rövid időintervallumon belül történik meg. Azt az időt kell megtalálni, amikor a szőlőnövények a talaj felmelegedése és a levegő magasabb hőmérséklete miatt ébredezni kezdenek.

Ne gondoljuk azonban azt, hogy a főleg Kaliforniában és Kanadában tevékenykedő csapat az év nagy részében munka nélkül marad e rövid intervallum miatt, lehetőség van ugyanis ezzel a módszerrel a szőlő mellett narancs, barack vagy pisztácia átoltására is.

Dr. Pók Tamás a Vinoportnak elmondta, egyelőre elégedett az átoltás lefutásával. Szerencsés időpontra tették a munkákat, elkerülték őket a tavaszi fagyok. A félig új növénykék pedig szépen fejlődgetnek, erre bizonyítékok az egyre növekvő csapok, rügyek, levelek.

A módszer teljes sikeréről azonban még nem nyilatkozhat a főborász. Hiszen a munkálatok miatt az átoltással kezelt növények mintegy harminc-negyven nappal maradtak le társaiktól a fejlődésben. Ez egyelőre nem jelent gondot, előbb-utóbb behozzák magukat, csak az első év jelent kritikus időszakot. Vannak ugyanis olyan időjárási viszonyok, amelyek között ezek az átmeneti ideig gyengébb növények nagyobb károsodást szenvedhetnek.

Az első ilyen a forró nyár lesz. Ez a probléma pedig még erősebben jelen van Kaliforniában, azonban ne felejtsük el, hogy azon a vidéken nem tilos az öntözés, ez pedig sok esetben túllendíti a növényeket még sokkal nagyobb kánikulákon is.

A másik ilyen szakasz a korábban említettnek pont az ellentéte: a tél. Az úgynevezett rövidebb tenyészidő miatt ugyanis kevésbé tud felkészülni a növény a hidegre. Gondoljunk bele, hogy az évvesztes gyerekeket se szívesen teszik ki túl korán az iskolának, náluk megtehetik a szülők, hogy egy évvel tovább tartsák őket otthon vagy az oviban.

A végeredményt tehát idén augusztusban kisebb, de jövő tavasszal már elég nagy mértékben lehet majd megállapítani. Tamás végszóként még azt mondta el, hogy ezt, a ma itthon úttörőnek számító módszert különösen olyan pincészeteknek ajánlja, akiknek nem sík terepen vannak ültetvényeik. A meredekebb területeken – még így a mexikói munkásostul is – jobban megéri ez a technika anyagilag, mint az átültetés.

Garciáék május másodikán érkeztek Budapestre Markus Bokisch szőlésszel. Két nap városnézés után álltak munkába, hogy napkeltétől napnyugtáig, tíz nap alatt, hét hektáron, harminckétezer tőkét oltsanak át. A munka nem éppen könnyű, ezt az is mutatja, hogy a munkások kezén a bőr megkeményedett. Az Eged-hegyen ezen túl furmintból és pinot noir-ból, míg Noszvajon cabernet franc-ból, chardonnay-ból és pinot noir-ból lesz több.

A nagy munkát aztán május 10-én, szombat este egy kis mexikói-egri fiestával szakították meg a pincészet tulajdonosai. A közel százfős – borászokból, éttermesekből, borszakírókból valamint a média és a művészvilág képviselőiből álló - társaság először magát az átoltás művészetét figyelhette meg az Eged-hegyen, majd a Monarchia kóstoló pincéjében kezdődött meg a dínom-dánom.

Beszámolónkat a munka és a mulatság képeivel zárjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!