A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi számít gáznak, és mi a menő?

Nemzetközi ital és étel trendek 2010-ben

2010-05-10 | Tóth Adrienn


Mi számít gáznak, és mi a menő?

A következőben több olyan listát veszünk végig, amelyek a 2010-es év trendjeiről vagy épp elkerülendő szokásairól, italairól szól. A listákat böngészve természetesen tisztán látható, hogy hazánk sok területen még messze áll ezektől a nemzetközi megállapításoktól. Épp ezért az elsőként vizsgált boros kérdésekben éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az egyes pontokhoz minket érintő kommentárt fűzzünk.


Vannak dolgok, amiket nem szívesen látunk vagy kóstolunk. Az az igazság, hogy ezek a szégyenteljes tettek nem feltétlenül csak ebben az évben számítanak kerülendőnek, inkább úgy fogalmaznánk, olyan bűnökkel kezdünk, amelyeket e cikk olvasását követően már senkinek sem illik elkövetnie.

Bor bűnök Ausztráliából

Ahogy a nemzetközi vizeken leggyakrabban elkövetett borbotrányokról olvas az ember, egyértelművé válik, hogy a hazai helyzet messze áll az itt felvázolt képtől. Az ausztrál David Prestipino Top 10-es listáját böngészve, amelyen olyan trendeket sorol fel, amelyeket már nem nagyon illik elkövetni 2010-ben, úgy látjuk, az első pár megállapításnak tulajdonképpen nincs is értelme idehaza.

Hazánkban például valószínűleg az édes pezsgők általános elterjedtsége sokkal komolyabban gátolja a fejlett pezsgőkultúra kialakulását, mint az, hogy a szigetországban általánosan narancslével keverik ezt a gyöngyöző italt. Tekintettel pedig arra, hogy külön szavunk van erre a buborékos borra, az is ritkán fordul elő Magyarországon, hogy valaki champagne-nak nevezzen egy olyan pezsgőt, amely nem Franciaország Champagne régiójában készült.

\"\"

A szerző tiltó listájának első három helyezettje között szerepel az is, ha valaki jeget rak a fehérborába, tartunk azonban attól, hogy itthon azért nem követjük el sokszor ezt a hibát, mert még azzal sem vagyunk tisztában, hogy egy fehérbort, legyen az száraz vagy édes, hűvösen illik fogyasztani.

A listán először a negyedik pont tűnik ismerősnek, amelyben a szerző azt javasolja, kerüljük a vörösbor limonádéval, kólával történő elegyítését. A további bűnöket pedig - őszintén szólva - irigyeljük az ausztráloktól, örülnénk, ha nálunk is ezek jelentenék a legkomolyabb problémákat. A cikk a nagyon ciki dolgok közé sorolja még a palackok nem megfelelő szellőztetését nyitás után és fogyasztás előtt, az eper elhelyezését egy pohár pezsgőben, a túl kicsi borospoharakat, amelyeket csurig szoktak tölteni, a túlhűtött fehérborokat, valamint az olcsó új-zélandi sauvignon blanc-okat.

A felsorolás legutolsó pontjával azonban kétségtelenül egyet kell értenünk, ami biztosan kerülendő: az a félelem. Nyugodtan forgassuk, szagoljuk, ízleljük, rágjuk a poharunkban lévő bort, ne féljünk attól, mit gondolnak rólunk mások! Hiszen sokkal fontosabb, hogy minden ízében felfedezzük a poharunkban lévő bor, és hogy ezáltal minden cseppjét kiélvezzük, mint, hogy hogyan vélekedik erről a szomszéd asztalnál ülő, aki Baileys-t rendel aperitifnek.

Az eddig elmondottakkal szemben, tekintettel arra, hogy kimondottan boros, pozitív trend listát nem találtunk, következzen egy, amit mi állítottunk össze. Lássuk, szerintünk mi számít a legújabb borfogyasztási trendek közé itthon.

Bortrendek itthon

A kérdést, hogy mit vagány manapság Magyarországon inni, több szempontból is megközelíthetjük. Ha a szőlőfajták szemszögéből nézzük, egyértelműnek tűnik, hogy a hazai borászok és borrajongók is bekapcsolódtak az autochton, azaz helyi szőlőfajták iránti általános vonzódásba. Így egyre több figyelem irányul a furmintra, a kékfrankosra, a hárslevelűre, a kadarkára és az olaszrizlingre, de az olyan neveket is megtanuljuk lassan, mint a csókaszőlő vagy a turán.

Azt persze mindannyian tudjuk, hogy egy bort nem csak a szőlőfajta alapján definiálhatunk, hisz nagy jelentősége van a termőhelynek is. Ahogy nő a magyar borfogyasztók tudásszintje és érdeklődése, úgy egyre kisebb földrajzi egységek kerülnek a figyelem középpontjába. Amíg régen borvidékekről beszéltünk, a településeken átugorva, ma már inkább dűlőkben gondolkozunk, sőt, az is gyakran előfordul, hogy még ezen is túllépve, a dűlő bizonyos részére összepontosítunk.

\"\"

Ha mégis borvidékekről beszélünk, úgy tűnik, egyre több szó esik Szekszárdról. Annak bizonyítékát, hogy nem mindössze jó marketingről van szó, a termék minősége jelenti. Nem véletlen, hogy a nemzetközi borversenyek magyar érmeseinek sorát böngészve gyakran bukkanunk az ország ezen részében készített borra. Emellett a színvonal iránti elkötelezettséget bizonyítja az is, hogy az általánosan elterjedt gyakorlattal ellentétben, a szekszárdi borvidéki borversenyen nem elég az indulás az éremszerzéshez, mert a kiadható érmek számát az indulók 30%-ra korlátozzák immár második esztendeje.

Van egy olyan borfogyasztási mód is, amely sok éves mellőzés után úgy tűnik, újra gyökeret ver a borbarátok körében: ez pedig a fröccs. Kettős haszna van ennek a jelenségnek: egyrészt egy pohár hamvas fröccs a nyári kánikulában sok embert indíthat el a borfogyasztás felé, másrészt a tény, hogy ma már nem égő fröccsöt inni, azt is bizonyítja, hogy kinőttünk a borsznobizmus fiatalkori nyavalyájából.

Most pedig következzen három felsorolás arról, mely listák mit tartanak a legfontosabb étel és ital trendeknek 2010-ben.

Fiona Beckett legfontosabb étel és ital trendjei 2010-re Nagy Britanniából

A top séfek már nemcsak magas kategóriájú éttermekben hajlandóak főzni, egyre többen nyitnak egyszerűbb bisztrókat, vendéglőket. Ezzel párhuzamosan a gyorséttermek igyekeznek felfelé küzdeni magukat, és egyre magasabb kategóriában megjelenni. Az éttermek és pub-ok egyre jobban ügyelnek söreikre, többen külön itallapot tartanak fent a széles kínálat bemutatására. Az étlapok kínálatán pedig nagyobb hangsúlyt kapnak a szezonális és helyben termesztett élelmiszerek.

\"\"

Az angolok körében egyre több hódolója van a kolbászféleségeknek és a hagyományos recepteknek, valamint lehet, hogy a tea megint kiüti a nyeregből a kávét. A drága francia sajtokat egyre többen minőségi angol termékekkel váltják fel, már csak a gazdaságosság jegyében is.

Ha mégis túltekintenek országuk határain, már nem Ázsia jelenti a szigetlakóknak az újdonságot, annál sokkal közelebbre néznek, és a skandináv államok konyháiból merítenek ihletet.

Nicole Seaton ital trendjei 2010-re az USA-ból

Az újra legálisan forgalmazható abszint misztikus történetének, érdekes kiegészítőinek – mint a kockacukor vagy a kanál – és szertartásos fogyasztásának köszönhetően sokak figyelmét felkeltheti majd.

Koktélvonalon a legdivatosabb alapanyagnak most az energiaitalok tekinthetők, míg az egészség jegyében egyre gyakrabban kerülnek az italokba olyan, antioxidáns tulajdonságaikról ismert növények, mint a friss gyömbér. Emellett szintén újdonság az ún. Turbo Corona is, amely úgy készül, hogy a vendég leiszik egy-két kortyot üveges söréből, amelybe ezután a mixer bele tölt egy vodkából, triple secből és citromléből álló „shot”-ot.

Az Amerikai Nemzeti Étterem Szövetség ételtrendjei 2010-re

A következő felsorolás 1800 amerikai séf megkérdezésének eredményéből született. A felmérés úgy zajlott, hogy egy 214 tételből álló listát juttattak el a résztvevőkhöz, akiknek meg kellett jelölniük a szerintük legfontosabb kritériumokat. A lista első húsz helyezettje nem feltétlenül újdonság, inkább olyan módszer vagy szempont, amelyre sokan figyelnek az ország vezető séfjei közül.

\"\"

Az amerikai séfek listájának első helyén a helyben termelt élelmiszerek állnak, legyenek azok húsok, halak, sörök vagy borok, ennek ellentmondani látszik, hogy pár hellyel később egzotikus gyümölcs és halfajták használata mellett is pálcát törnek a konyhák vezetői. Az alapanyagokon túllépve az egyszerűségre, valamint a hagyományos, helyi konyha felfedezésére törekszenek a kitöltött kérdőívek alapján.

Ezeken túl fontos szempont számukra a fenntarthatóság és a biogazdálkodás is. Amerikában még mindig menők a mini desszertek, az étlapok összeállítói pedig igyekeznek egyre több figyelmet szentelni a gyerek menük tápértékének, valamint a különböző étel-allergiáknak.

A több ország gasztronómiai kultúráját érintő változások tehát egyre inkább a helyben termelt alapanyagok és a tradicionális receptek iránti érdeklődés növekedéséről szólnak. E trendeket pedig egyre több helyen, itthon is fel lehet fedezni, fussuk csak végig figyelmesen az étlapokat vagy fedezzük fel a talán újra felélénkülő piackultúra jeleit hazánkban!

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!