Miről szól egy 44 000 forintos magyar bor?
A termőhely alapú csúcskategória létrehozása a cél
2014-05-29 | Tóth Adrienn
Tegnapi cikkünkben már összefoglaltuk a második Nagy Tokaji Borárveréssel kapcsolatos fontosabb információkat. Ma pedig Szepsy Istvánnal készített interjúnkat közöljük, aki az árverésen legmagasabb áron leütésre kerülő bor készítője. A 2013-as Nyúlászó 58 Furmint 136 literes mennyisége az 1 420 000-1 600 000 forintos becsérték többszöröséért, 8 millió forintért talált gazdára.
A Nagy Tokaji Borárverésről írt cikkünkhöz kattints IDE!
Nem ez az első olyan tétel, amely esetében már nem csak egy dűlő, hanem azon belül egy parcella termését válogattuk külön. A hazai eredetvédelmi szabályozás úgy működik, hogy a hivatalosan előírt borvidéki kívánalmaknál lehet önkéntes alapon szigorúbb keretek között dolgozni, és a Mádi Kör ezt teszi.
A szervezetünk rendszerén belül a különböző kategóriákra eltérő kívánalmak vonatkoznak, így a parcellaszelektált boroknak magasabb követelményeknek kell megfelelniük, mint például a dűlőseknek. Jelenleg négy termelő készít parcellamegjelöléssel borokat: a Barta, a Demetervin, a Szent Tamás és a Szepsy.
Hogyan definiálható a parcella?
A dűlőn belül egy meghatározott egységet jelöl, amely önálló karaktert ad a bornak saját adottságainak köszönhetően. Ezek közé tartozhat a tengerszint feletti magasság, a lejtőszög, a talaj összetétele és szerkezete, az ültetvény kora és művelésmódja vagy a klón is, például egy kisfürtű furmint.
A borok elnevezésében ilyenkor a dűlő neve mellett ugyanolyan nagyságú betűmérettel megjelenik az adott terület helyrajzi számának utolsó két számjegye. Épp ezért fontos, hogy helyrajzi szám határát az adott parcella nem lépheti át.
Mit tudhatunk a 2013-as Szepsy Nyúlászó 58-as Furmintról?
A szóban forgó terület a 2258-as helyrajzi számot viseli, így kapta az 58-as nevet a bor. Az 58-as parcellát a ’20-as években telepítették újra, mi azóta csak a szükséges pótlásokat végeztük el. Itt a lazább, madárkásabb fürtök a jellemzőek.
A talaj az összes dűlőnk közül itt az egyik legsoványabb, a gyökerek hét kőzetrétegen haladnak át, a repedésekben egészen 7,5 méter mélységig, ahol már a fúró gyémánthegye is beletörik a vízszintesen fekvő lávarétegbe. Az innen szüretelt szőlőből készült bor másodtöltésű hordóban érlelődött.
A teljes Nyúlászó egyébként 39 hektár nagyságú, 12 termelő nyer róla piacon is kapható bort. Mi 2005 óta készítünk innen száraz borokat.
Ez a bor 8 millió forintért kelt el, ami palackra számítva körülbelül 44 000 forintot jelent. Van annyival jobb ez a tétel, mint a többi Szepsy bor?
A bor jó, de itt nem ez a lényeg. Nekünk nemcsak a borokat kell elkészíteni, hanem meg kell teremteni a dűlők és a márkák rangját is. Ehhez pedig megfelelő értékesítési csatornákra és alkalmakra van szükség, sajnos a piac spontán nem emeli fel az árakat. Bár az összeg kétségtelenül magasnak hangzik, ez mégsem a bevételteremtésről szól, hiszen még le kell vonni az áfát, a jótékonyságra szánt összeget és a jelentős mennyiségű kóstoltatásra szánt bort.
Ennek a magas árnak ugyanakkor megvan egy olyan haszna, hogy önmagában figyelemfelkeltő erővel bír. Hiszen egyenrangúvá válik azokkal a minőségükben hasonló borokkal, amelyeket a nemzetközi boros közvélemény magasra értékel. Mindez ily módon kezdete annak az értékteremtésnek, amely egy évtizeden belül más szintű ismertség, elfogadottság kialakulásához vezethet.
A Nyúlászó-dűlő 500 éve benne van a köztudatban, egyike azoknak a termőterületeknek, amelyeket régen és ma is nagyra becsülünk. Azáltal, hogy az ezen belül található parcellának a presztízsét növeljük, hozzájárulunk a dűlő, a község, a borvidék és egész Magyarország megítélésének javításához.
Egyértelmű, hogy szükségünk van a tömegborokra, de egy elismert bortermő országnál ugyanúgy elengedhetetlenek a csúcskategóriájú, termőhely alapú borok. A piramist fel kell építenünk; a mi feladatunk, hogy a csúcsát olyan magasra húzzuk, ahova csak lehet.
Ha a csúcsminőségről beszélünk, miért nem egy hordóalapú szelekció jelenti a legmagasabb kategóriát?
Elméletileg beszélhetnénk akár a Nyúlászó második hordójáról is, de szerintem a borvilágban a helyhez kötött minőségi maghatározás a legerősebb. A termőterület ugyanis meglátogatható, megtapasztalható: az ujjaink között morzsolhatjuk szét a talajt, megsimíthatjuk a szőlőtőkéket. Az egyediség jelentősége óriási, de fontos megjegyezni, hogy többféle egyediség is megfér egymás mellett.
Miért a Nyúlászó 58-as parcellájának a borát nevezte az árverésre?
Mindegyik dűlőnket nagyon szeretem, de a Nyúlászó több ok miatt is különösen kedves számomra. Egyrészt itt töltöm el a legtöbb időt, hiszen ezen keresztül érhető el sok másik ütetvényünk. Másrészt ezeken a szőlőkön a fürtválogatást én magam végeztem. Itt többféle furmintklón megtalálható, így ez kifejezetten bonyolult munkának számít.
Általában kisméretűek a fürtök, e borba maximum 12 dkg-ig kerülnek bele. A szerkezetük laza, a szárnyakat – ha voltak – már korábban levágtuk. Minden elképzelhetőt megteszünk a szőlőben, így a minőséget tovább már látványosan nem lehet emelni. Ami a mi feladatunk, az a termőhelyből eredő, egyedi, markáns, ásványos karakter közvetítése.
Mit tudhatunk a bor megvásárlójáról?
Egy szenvedélyes borkedvelő, régi barát vitte el, aki ajándékozási célra használja majd. Jelentősége van annak, hogy a tavalyi 1,5 millióról idén 8 millióra ugrottunk. Reményt ad, hogy valóban vannak kitörési pontok, amelyet itt az ár is bizonyít. Addig nem lehet emelni a presztízst, amíg árakról vitatkozunk. Ez az árverés jó lehetőséget kínált arra, hogy a piac reagálhasson erre a termőhelyi alapú egyedi minőségre. Úgy érzem, elkezdődött valami.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!