A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

MMM – Master/Mythen/Meisterweine

Kismartoni beszámoló

2014-12-04 | Sánta Zoltán


MMM – Master/Mythen/Meisterweine

November második hete immáron 21 éve ünnep a ruszti Weinakademie Österreich, az Osztrák Borakadémia életében. Ekkor avatják ugyanis a frissen végzett borakadémikusokat. Na, álljunk meg egy szóra! Magyarországon – úgy hozta a sors, hogy – minden WSET-diplomást „nemzetközi borakadémikusnak” neveznek.


 

Jobb híján, mondhatnánk, mivel a végzettségre utaló négy betű: AIWS (Associate member of the Institute of Wine and Spirits) nem mond semmit. Az „igazi” borakadémikusok (Weinakademiker) a ruszti iskolából kerülnek ki, miután a londoni diplomát követően még egy disszertációt is megvédenek, és aláírnak egy viselkedési kódexet.

 

Az utóbbi években a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy kastély ad otthont az eseményeknek. Tavaly a Haydn terem, idén november 14-én pedig Empire terem volt az avatás helyszíne. A ceremóniamester – mint mindig – dr. Josef Schuller MW, az akadémia igazgatója volt. Az egybegyűlteket David Wrigley MW, az WSET nemzetközi fejlesztési igazgatója és Willi Klinger, az Osztrák Bormarketing igazgatója köszöntötték, közöttük két magyar szakembert, dr. Fiath Attilát és dr. Konkoly Mihályt.

 

Az angol nyelvű kurzus elindulása óta egyre több magyarral találkozni hál’ istennek a végzettek között, hiszen tavaly is négy név került föl a borakadémikusok táblájára Ruszton. Az ünnepséget különleges borkóstoló követte: borakadémikus osztrák és német borászok mutatták be legjobb boraikat, közöttük nagy nevek: Roman Horvath MW a Domäne Wachautól, Johann Markowitsch Göttlesbrunnból, Sabine Mosbacher Pfalzból, Andi Kollwentz, Georg Schneider, és még folytathatnánk a sort. A kastéllyal szemben lévő Henrici étteremben ünnepi vacsorával ért véget az este.

 

MMM – Master/Mythen/Meisterweine

 

Aki azonban már előző nap Kismartonba érkezett, különleges borkóstolón vehetett részt. Már hagyomány, hogy az avatás előestéjére is eseményt szervez a Weinakademie, amelynek helyszíne az Esterházy kastély Haydn terme. Ahol általában koncertekre, kamaraoperákra szokott összegyűlni a közönség, Jancis Robinson MW, majd tavaly a híres repülő borász, Stéphane Dérénoncourt kedvenceit kóstolhatták meg a jelenlévők, míg ez évben a három osztrák Master of Wine, Roman Horvath, dr. Josef Schuller és Andreas Wickhoff hoztak 15 bort, amit a közel kétszáz fős publikum vakon tesztelhetett. Innen a három „M” a címben (Mester-Mitoszok-Mesterborok).

 

A kívülállók is belekóstolhattak, hogyan zajlik egy WSET vagy MW vizsga. Azt hiszem, hogy ezen a teszten sokan elhasaltak volna. Két pezsgő alkotta az első sort. Rögtön az első betli volt sokunknál. Ki gondolta volna, hogy egy holland bubis ital került a poharakba, amely szürkebarátból, rizlingből és auxerrois-ból készült Maastrichtban (Winjgaard Alostelhoeve Cuvée XII brut). A második bor igazi champagne volt, Bollinger 2004-es La Grande Année rozéja. Soha rosszabb kezdést!

 

Hallottak már a biancu gentile szőlőfajtáról? Nem? Sebaj! Mi sem (újabb fekete pont). A nagy Wine Grapes lexikon ír róla, de hát úgy könnyű, ott több mint 1300 fajtáról szó van. Csak Korzikán terem, s poharainkba Antoine Arena 2012-es bora került. Kellemesen illatos, könnyed ital volt.

 

Sohasem találtuk volna ki a negyedik bor eredetét és összetételét sem: macabeu, grenache gris és grenache blanc alkotta a Roussillonból, a Domaine de l’Horizon Blanc birtokról érkezett 2009-es bort (Côtes Catalanes borvidék). Igen szép, komplex fehérbor volt. Ez a vidék nagy meglepetéseket tartogat még!

 

 

Ezután egy hármas sorozat következett. Mindig az mutatta be a bort, akinek az ötlete alapján bekerült a sorba, de a mókamester Pepi Schuller volt (igen, dr. Josef Schuller mindenkinek csak Pepi…), és kérdéseivel gondolkodásra késztette a publikumot. Mi lehet a poharakban, melyik országból érkezhetett a nedű.

 

Ez a meglepetések napja volt, csak kevesen hibáztak rá a helyes válaszra. Egy osztrák, egy magyar és egy ausztrál bort töltöttek. Grüner Veltliner, furmint és chardonnay. Hosszú évek óta ismerem Pepi Schullert, és egészen biztos voltam benne, hogy a sorban lesz egy magyar bor is.

 

A középső tétel a Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet 2012-es Szent Tamás 86-os furmintja volt, s mivel a következő nap délelőttjén tartott (és óriási közönségsikert aratott) Szepsy-mesterkurzus okán is a teremben volt ifj. Szepsy István, a Szent Tamás főborásza, a felfedést követően maga mutatta be angol nyelven e fantasztikus bort.

 

Az udvariasságon messze túlmutató tetszésnyilvánítás szívet melengető volt. Egyöntetű vélemény szerint dobogóra került a furmint az est borai között; lehet, hogy a legfelső fokára. A teremben helyet foglaló számos magyarnál egészen biztos! A „flight” első bora Knoll 2008-as Smaragd Grünere volt a Wachau-beli Schütt-dűlőből, a harmadik pohárba pedig egy 2010-es chardonnay volt a nyugat-ausztráliai Margaret River borvidékről: Leewin Estate Art Series.

 

Nem lett volna kerek az este rizling nélkül. Két német fogott közre egy osztrákot. Csak nagyon kevesen találták el, melyik bor honnan is érkezett. Mivel sokan a német rizlingeket tartják jobbnak, dagadt a sógorok melle, hogy a legtöbben az osztrákot nézték németnek. (2012 Emrich-Schönleber Riesling GG Halenberg, Nahe, 1999 Domaine Wachau Riesling Smaragd Achleiten, Wachau és 2003 Master of Wine Riesling Auslese, Geisenheim, Rheingau volt a sorrend.)

 

A rheingaui rizlingnek története van. 2003-ban a Geisenheimi Egyetemen és Kutatóintézetben MW-k és MW hallgatók szüretelték ezt a késői szüretelésű bort, amely az igazgató, Monika Christmann professzor asszony vezetésével készült, és természetesen az első osztrák MW, dr. Schuller tette be a sorba.

 

MMM – Master/Mythen/Meisterweine

 

Vörösborokra tértünk át. Kaliforniai pinot noir, burgenlandi csúcsházasítás és pomeroli merlot következtek. A második pohárba az Esterházy borászat csúcsbora, a 2011-es Tesoro került. Korábban ez egy Bordeaux blend volt némi pinot noirral.

 

Amióta azonban Stefan Tscheppe a birtokigazgató (aki a felfedést követően bemutatta a bort) és Dérénoncourt a tanácsadó, megváltozott a bor összetétele, előnyére. 60% kékfrankos és 40% merlot alkotja a házasítást, mindkét fajta több dűlő termése, természetesen. A pinot és a merlot pedig a legjobbak közül került ki (2011 Domaine de la Cote, Santa Rita Hills, Kalifornia és 2009 Petit Village Grand Vin, Pomerol).

 

A sztereotípiák ma már nagyon félrevezetik az embert a borok világában. A tannat-ról teljesen más kép élt emlékeinkben, mint amit a 2009-es Château Bouscassé Vieilles Vignes bora nyújtott Madiranból. Sok, de érett tannin, mély szín, fantasztikus struktúra. Ja, hogy ez Alain Brumont bora? Az más. Ő ott a király!

 

Az est talán legnagyobb meglepetése az utolsó, Andreas Wickhoff által választott bor volt.  Senki sem találta ki, honnan is származott. Elegáns vörös, némi vanília, szép hordóhasználat, gyümölcs- és fűszerhalom.  Nem is túl intenzív szín. A bor Kínából érkezett! A Grace Vineyard 2010-es Chairman’s Reserve bordói házasítása volt (70% cabernet sauvignon, 20% merlot és 10% cabernet franc) Shanxi tartományból. Lehet kapaszkodni!

 

Igen tanulságos este volt, és ebben a magyar történelemhez annyi szálon kötődő kastélyban most jó volt magyarnak lenni. Éljen a furmint! 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!