Névváltoztatás egy atomerőmű miatt
Hírek Franciaországból – folytatás
2008-10-09 | Tóth Adrienn
Tegnap megkezdtük azt a hírcsokrot, amellyel a francia borvilágban az utóbbi hónapokban zajló eseményekről számolunk be. Amíg tegnap az exportjuk alakulásáról, a csúcsbor-hamisítás elleni lépéseikről, az internet-háborújukról és egy St-Emilion-i perről beszéltünk, addig ma a szupermarketekben zajló akciókról, egy veszélyes gombabetegségről, egy névváltoztatásról és egy borbírálati rendszerről lesz szó.
Borakció a francia szupermarketekben
Mialatt az őszi szüreti szezonban, amikor mindenki a borokról beszél, itthon az út mentén elhelyezett óriásplakátokon ötszáz forintos akciós borokat kínálnak számunkra többek között francia tulajdonú szupermarketek, addig szeptember és október folyamán Franciaországban az saját csúcsboraiból tartanak árleszállításokat.
Ilyenkor a legnagyobb bordeaux-i pincészetek, mint a Chateau Mouton Rotschild, a Chateau Lafite Rothschild, a Chateau d’Yquem, a Chateau Angelus vagy a Chateau Léoville Las Cases első boraiból lehet mérsékelt áron vásárolni. Annak érdekében, hogy nehogy néhány kereskedő lecsapjon a készletekre, bizonyos kiemelt tételekből gyakran személyenként csak két palackot lehet vásárolni.
Bizonyos feltörekvő pincészeteknél ez az éves értékesítés negyedét is elérheti. A nem túl kedvező gazdasági helyzet miatt idén óvatosabb vásárlási döntésekkel számolnak az áruházak.
Veszélyes gomba pusztít a dél-francia szőlőkben
Egy ESCA nevű gombabetegség komoly pusztításokat vitt végbe Dél-Franciaország borvidékein. Leginkább Bordeaux, Gascony és Charente vidékeit lepte meg a nagyfokú fertőzés. A köznapian „szőlőráknak” is nevezett betegség a növény fás részeit támadja meg, így az egyik legnehezebben kezelhető szőlőbetegségek közé tartozik.
Bár Franciaország teljes területéről érkeztek jelentések – így panaszkodnak Champagne termelői is –, a leggyakrabban mégis a dél-keleti vidékeken emlegetik a gombát. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy ezeken a területeken nagyon gyakori a gépi szüretelés, ami nagyfokú sérülést jelent a növényeknek, így nagyobb támadási felületet és könnyebb fertőzési útvonalat biztosít ad az ESCA-nak. Ehhez járul még hozzá, hogy az itteni alacsony szőlő-felvásárlási árak miatt a termelők nem engedhetik meg maguknak a legújabb gépek használatát. A másod- vagy harmadgenerációs szüretelőgépek pedig összehasonlíthatóan nagyobb károkat okoznak, mint a legújabb típusok.
Sok helyen segély formájában az államtól várnak segítséget a termelők, akik nyilatkozataik szerint nem sokat tehetnek a betegség ellen, mivel annak hatásos ellenszerét 1991-ben egészségre káros volta miatt betiltották.
Nemzetközi szakemberek ezzel szemben úgy nyilatkoznak, hogy Európán túl az összes nemzetközi borvidéken régóta ismerik már a betegséget. Ők sem tagadják, hogy kúrálása meglehetősen nehéz, de véleményük szerint amennyiben valaki nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, ebben az esetben a drasztikus problémák elkerülhetők.
Megváltoztatják a borvidék nevét
Egy dél-francia apelláció, Coteaux du Tricastin, amely a Rhone völgyének borvidékéhez tartozik, azt tervezi, hogy egy éven belül megváltoztatja eddig használt nevét. Az ok egy ugyanerre a névre hallgató helyi atomerőmű. A szándék a helyiek szerint már tíz éve megvan, mindössze egy júliusban zajló atomszivárgás miatt, amely elég nagy sajtóvisszhangot kapott, jobban felgyorsítanák az eseményeket.
A 75 kilogramm dúsítatlan uránium, amely a közeli folyókba került, a hivatalos szervek nyilatkozata szerint csak kis mértékben veszélyes. A borászok azonban azzal szembesültek, hogy az atomerőmű által kevéssé lényegesnek tartott baleset után ezzel a névvel lehetetlen bort eladni.
Még a 2009-es szüret előtt szeretnék a Tricastin helyett a régió egyik legfontosabb falvának: Grignan-nak a nevét felvenni.
Szigorúbban veszik a bírálatot
Valószínűleg tanultak a St-Emilionban zajló perpatvarból a bordeaux-iak, megszigorították ugyanis kóstolóikat és a nemzeti borminősítő szervezet (INAO) helyett ezentúl egy független panel végzi majd a minősítő bírálatokat.
Az eddigi rendszernél valószínűleg nem nehéz alaposabbnak lenni, az ugyanis annyira elnéző volt, hogy a beküldött bormintáknak mindössze 1-2%-át utasította el évről-évre. Az új szabályozástól azt várják a helyiek, hogy valóban megkülönböztesse a rossz bort a jótól.
A másik állandó kétely a régi bírálattal kapcsolatban az volt, hogy a termelők által beküldött palackokban vajon valóban az van-e, ami később a poharakba kerül. Ezt előzi meg az új, a korábbinál sokkal aprólékosabb szisztéma, amely nemcsak a készterméket, tehát a bort minősíti, de folyamatos ellenőrzésekkel végigköveti azt a szőlőtőkéktől egészen a palackozásig.
Az új bírálók és feltételek életképességét gyakorlati alkalmazásuk dönti majd el, az igazi kérdés azonban az lesz, hogy lenyelik-e majd a békát azok a termelők, akik ezzel kiesnek a pikszisből.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!