A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Olaszrizling a Balaton körül

Mesterkurzus Mészáros Gabriellával

2014-11-13 | Cseh Gábor


Olaszrizling a Balaton körül

Melyik a legmagyarabb fehérszőlő-fajta? Feltehetnénk e költői kérdést, de nem tesszük – s nem tette ezt Mészáros Gabriella sem. Csak gondoljunk arra, hogy az olaszrizling fajta eredete – DNS profilok alapján – horvát, a valamikori Kismarton (ma Eisenstadt) környéke pedig a zöld veltelíni genetikai központja. Nagy a keveredés itt a Kárpát-medencében! Ma a legtöbb fogyasztó talán mégis az olaszrizlinget nevezné „legmagyarabb”-nak, de a furmint itthon és külföldön is nagyon megközelíti már az ismertségét és elismertségét is.


 

Az viszont egyértelműen körvonalazható – így Mészáros Gabriella –, hogy miért is szerethető az olaszrizling a balatoni termelők számára. Akár évtizedekben mérhető érlelési potenciálja lehet. „Megél” kispincék esetlen termelőinek keze között, de hozza a formáját megaborászatok csúcstechnológiája mellett is. A Balaton környéke mint a legváltozatosabb talajtípusokkal rendelkező borrégió a fajta hihetetlen széles arculatát tárhatja elénk. A fröccsbortól a pezsgőalapboron át komoly, nagy formátumú borok is készíthetőek belőle, és ezt nagyon kevés fajta mondhatja el magáról.

 

A filoxéra után számtalan fajta terjedt el a Balaton környékén, de többségük nem volt alkalmas minőség és/vagy mennyiség előállítására. Ma a termelő maga döntheti el bora stílusát elképzelése, ízlése, a terroir – és nem utolsósorban a megcélzott piaca szerint. A fajta sikerének végső kulcsa természetesen a savszerkezetében rejlik, ami nagyon közel áll a chenin blanc-éhoz vagy a rajnai rizlingéhez – ezek pedig komoly és drága borokat képesek adni. 

 

Olaszrizling a Balaton körül

 

Még az aromavilága is savakra épül, nem annyira behízelgő, simulékony és barátkozó, mint a tramini vagy a szürkebarát, inkább gyümölcsös, hideg, kemény. A Balaton környéki szőlőskertek nagyon megszenvedték a múlt század második felének üdülőépítési lázát, majd a rendszerváltás környéki ingatlanspekulációkat is. A táj máig nem heverte ki ezeket a sebeket – bár vannak szép jelei a visszatelepítéseknek is.

 

Az állami és szövetkezeti pincék unalmas egyenborainak korszaka után újra kell írni a tankönyveket, újra kell tanulni a szőlőtermesztést és a borászati technológiát, megismerni a terroirokat. Egy azonban biztos: a bazalttufán, meleg bazalton termett olaszrizling adja a legigazibb, legegyedibb magyar, balatoni stílust.

 

 

Kóstoljunk is bele ebbe a csodálatos sokszínűségbe! A számunkra legizgalmasabb három tételen keresztül:

 

Jásdi Pince Csopaki Olaszrizling 2013. Ez a tétel a szigorú Csopak Kódex eredetvédelmi rendszerben egy egyszerűbb kategóriájú, nem vulkanikus talajon termett, nem dűlőszelektált, lazább szabályozású és stílusú, „nem kódex bor”. A dűlők – ahonnan az alapanyag származik – részben permi vörös homokkő, felfelé inkább mészköves, legfelül löszösebb talajúak. Mindennapi fogyasztásra szánt, kicsit sós, visszafogott, finom florális karakterrel, lendületes savakkal bíró, technológiailag tiszta, de nem mű-fajélesztős stílusú bor.

 

Györgykovács Imre Somlói Olaszrizling 2011. Somló és Badacsony igazi jó testvérek, nagyon hasonlítanak egymásra, mégis önálló egyéniségek. Maga a bor nem túlságosan hozamkorlátozott, idős tőkékről származik, amelyek még a száraz években is elérik a mély zónákat, így a szárazságot és a forróságot kevésbé szenvedik meg. Az igazi jó arányú stílust a nagyon tiszta pincehigiénia is nagyban segíti. A bor „somlóisága” messze felülírja az olaszrizling fajtakarakterét! Fanyarkás, sós-minerális, hosszú lecsengésű bor.

 

Olaszrizling a Balaton körül

 

Bussay László Olaszrizling 2011. A nemrég elhunyt borász a valaha szebb napokat látott, még királyi udvarokba is bort szállító borvidék újrafelfedezője volt. Munkásságával valami elkezdődött Zalában, reménykedünk, hogy halálával ez a folyamat nem zárult le. A táj hatása ebben a borban is fontosabb, mint maga a szőlőfajta. A Zalai a legcsapadékosabb borvidékünk, évi 800-1000 mm-rel komoly szőlőtermesztési, növényvédelmi problémák elé állítja a borászokat.  Érlelt, tercier aromák, izgalmas cserzőanyag, sós és elegáns savak kavarognak nyelvünkön, finom arányokkal. Csúcsán, zenitjén van a bor, de nagyon sokáig ne várjunk az elfogyasztásával.

 

Mészáros Gabriellától ismét egy jó stílusú, elegáns, precíz szakmaisággal és erős emocionalitással átszőtt, élvezetes, remek kurzust kaptunk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!