Pozitív bojkott a környezettudatos vendéglátásért
Carrotmob izzócseréért, víztakarékosságért
2013-05-06 | Tóth AdriennA pozitív bojkott azt jelenti, hogy vásárlásainkkal támogatunk bizonyos éttermeket, üzleteket. Május 4-én Budapesten, a Mikszáth Kálmán téren a "Szavazz a pénzeddel!" koncepciónak megfelelően körülbelül négyszáz fiatal evett és ivott abból a megfontolásból bizonyos vendéglátóhelyeken, hogy azok teljesíthessék a Carrotmob keretében tett környezetvédelmi vállalásukat aznapi megemelkedett bevételeik révén. Arról, hogy mi a Carrotmob, és hogy miként is zajlott le pontosan ez a program, Varga Judit szervezőt, Felelős Gasztrohőst kérdeztük.
Miről szólt tulajdonképpen ez a rendezvény?
A szombat délutáni Carrotmob célja a tudatos vásárlók megszólítása volt. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Carrotmob rendezvények lényege, hogy a fogyasztók a vásárlóerejüket felhasználva mutatják meg a vállalkozásoknak, hogy milyen értékrend fontos a számukra. Május 4-én délután elsősorban a zöldebb, felelősebb vendéglátás iránti igényre próbáltuk felhívni a Mikszáth Kálmán tér környéki éttermek, kávézók és pubok vezetőinek figyelmét.
Honnan ered a megközelítésnek ez a módja?
A Carrotmob események lényege, hogy civil társaságok, baráti körök együttműködnek kedvenc kávézójukkal, kocsmájukkal vagy éppen zöldségesükkel, valamilyen pozitív cél érdekében. A kiszemelt cég vállalja, hogy a csoport által szervezett esemény napján keletkező bevételének adott százalékát az előre megbeszélt nemes célra fordítja: ez lehet valamilyen környezetvédelmi beruházás (a mosdók víztakarékossá tétele, izzók energiatakarékosra cserélése stb.), vagy bármi más, amit a közösség építő jellegűnek tart.
Az esemény lehet buli, filmvetítés vagy más közösségi program – a lényeg, hogy a szervezők által meghívott fogyasztók az amúgy is tervezett kávéjukat, sörüket, vennivalóikat aznap a kiszemelt helyen szerezzék be, hozzájárulva a kitűzött célhoz. Mindenki jól jár.
A szombaton tartott eseményre a csatlakozók aznapi teljes bevételük 50-200%-át ajánlották fel, hogy ebből finanszírozzák többek között mosogatóik, csapjaik cseréjét, víztakarékos jéggép beszerzését, napkollektor beszerelését, a szigetelés javítását, mozgásérzékelővel történő bővülést, az izzók energiatakarékossá tételét.
A most csatlakozókat elsőre sikerült megnyerni, vagy ez egy hosszabb egyeztetés eredménye?
A május 4-ei rendezvény ötletét először a Mikszáth teret közvetlenül határoló három vendéglátóhelynek vetettük fel, akiknek elsőre megtetszett az ötlet. A Don Leone étterem vezetője odáig elment, hogy saját maga kezdte el meggyőzni a környék többi vendéglátóját, hogy csatlakozzanak a Carrotmobhoz – így mire mi felkerestük őket a csatlakozás lehetőségével, ők már nagyjából tudták, miről is van szó, és rögtön beleegyeztek az együttműködésbe.
Ettől függetlenül persze beletelt egy kis időbe, mire minden étteremmel megegyeztünk abban, hogy a bevétel hány százalékát ajánlja fel és milyen beruházásokra. A Carrotmob egyik fontos eleme, hogy mindezeket az ígéreteket be is hajtjuk, vagyis a rendezvény utáni hónapokban nyomon követjük és dokumentáljuk, hogy a beruházások valóban megtörténtek. Május 4-ével tehát számunkra nem ér véget a Carrotmob, és reméljük, hogy az eredményeket a résztvevők is figyelemmel követik majd a blogunkon.
Tapasztalataitok szerint milyen szintű tudatosság jellemző a hazai vendéglátásra a környezetvédelmet illetően?
Amikor a Felelős Gasztrohős kezdeményezést elindítottuk, nekünk is pont ez a kérdés járt a fejünkben! Külföldön járva ugyanis azt tapasztaltuk, hogy sok helyen az éttermek, kávézók, bárok büszkén hirdetik saját környezetvédelmi vagy éppen társadalmi elkötelezettségüket: az asztalokon információt helyeznek el a termelőkről, ahonnan az alapanyagaikat beszerzik; részt vesznek a helyi közösség építésében; vagy megosztják a vendégeikkel károsanyag-kibocsátási adataikat.
Általánosságban azt kell mondanunk, hogy a hazai vendéglátásra egyelőre nem jellemző ez a fajta környezetvédelmi szempontú tudatosság. A vendéglátóegységek egyrészt eléggé be vannak szorítva a népegészségügyi előírások közé, amik kevés teret engednek a környezetbarát megoldásoknak, másrészt pedig úgy tűnik, egyelőre a fogyasztók sem követelik meg az ilyen irányú fejlődést – illetve nem jutalmazzák meg eléggé azokat, akik környezetkímélőbben működnek, mint versenytársaik.
Pont ezen szeretnénk változtatni: azért igyekszünk elérni a fogyasztókat, hogy megmutassuk nekik, vannak felelősen működő vendéglátóhelyek, amelyek megérdemlik a vásárlói visszajelzést; a vendéglátóhelyeknek pedig azt, hogy nem csak környezeti szempontból, de üzletileg is megéri fenntarthatóan működni.
Melyek azok a területek, amelyeken a leghatékonyabban, legkönnyebben lenne elérhető a változás?
Van sok apróság, amellyel gyorsan megtérülő eredményeket lehet elérni, például természetesen az izzók cseréje energiatakarékosra, a kínálatban a vegetáriánus ételek arányának növelése, a féladagok lehetőségének bevezetése, a kínálatban a szénsavas üdítők lecserélése hazai szörpökre, a szelektív hulladékgyűjtés, a mozgásérzékelők felszerelése.
Aztán vannak kicsit összetettebb lehetőségek, például a lehető legtöbb alapanyag beszerzése hazai termelőktől, a csomagolóanyagok (elviletes doboz, papírpohár stb.) és a tisztítószerek lecserélése környezetbarát típusúra, a mosdóban a papírkéztörlő lecserélése energiahatékony kézszárító gépre, a vízmentes piszoár vagy a szigetelés.
Az, hogy mit ajánlunk elsőnek, sok mindentől függ: az étterem típusától, attól, hogy hol és milyen típusú épületben található, illetve természetesen attól, hogy mennyire nyitott a tulajdonos, és mennyit szánna hasonló beruházásokra. Hiszen a felelős működés eredménye sokszor nem mérhető rögtön például alacsonyabb számlákkal, hanem a vásárlói bizalomban, erősődő brandben és hosszú távú sikerességben térül meg.
Röviden hogyan lehetne összefoglalni a Felelős Gasztrohős koncepcióját?
2012 elején a Felelős Gasztrohős kezdeményezés elindításával az volt a célunk, hogy a felelős döntéseket ösztönözzük akkor, amikor étkezésre kerül a sor. Ebbe beleértjük mind az otthon, mind pedig a vendéglátóhelyeken elfogyasztott ételeket; és szeretnénk, ha a friss helyi és szezonális összetevőkből, környezetkímélő módszerekkel készített és környezetbarát csomagolásban tárolt ételek aránya egyre inkább nőne.
A szemléletformálás elősegítésére elindítottuk a gasztrohos.blog.hu oldalunkat, ahol a fenntarthatóan működő vendéglátóhelyeket mutatjuk be, és elkezdtük hálózatba szervezni a valóban felelős éttermeket. Ahhoz, hogy egy étterem a hálózat tagja lehessen, egy körülbelül 130 kérdésből álló kérdőívet kell kitöltenie, és ezen elérni egy bizonyos pontszámot.
A kérdőívben amellett, hogy rákérdezünk, a vendéglátóegység milyen ételeket kínál, és azokat honnan szerzi be – hiszen általában ez az első dolog, amely valakinek egy „zöld” étteremről az eszébe jut – hulladékkezeléssel, víz- és energiafogyasztással, higiéniával és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységeket is felmérjük. Mindezzel azt szeretnénk biztosítani, hogy a tagok között csak olyan vendéglátósok szerepeljenek, akik már valóban elindultak a „zöldülés” útján; és megelőzni, hogy a tagságot bárki csupán marketingeszközként használja, valódi környezetvédelmi elhivatottság nélkül.
Az étterembe járók mellett szeretnénk azokhoz is eljutni, akik – ahogy mi is – élvezik, ha saját maguk főzhetnek. Szeretnénk, ha a konyhatündérek egyben gasztrohősök is lehetnének, akik néhány apró trükk alkalmazásával egyben jót is (t)ehetnének, ezért a www.gasztrohos.hu oldalon bevásárlási tippekkel, receptekkel, energia- és vízspórolási trükkökkel szolgálunk az érdeklődőknek.
Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt másfél év során egyre több figyelem fordul az élelmezés által okozott jelentős környezetterhelésre és annak társadalmi hatásaira, hiszen a világ egyik legnagyobb igazságtalanságának tartjuk, hogy míg a világ egyik felén éheznek, a másikon az emberek a túlfogyasztásból eredő betegségekben halnak meg, és itt komoly problémát jelent a maradék élelmiszer megsemmisítése. Ezen felül jelentős az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó erdőirtás, talajszennyezés, vízhasználat, és az import élelmiszerek által megtett kilométerek okozta környezetterhelés, az ebből származó károsanyag-kibocsátás, zaj és balesetek száma.
Ha szabad egy picit büszkélkedni, hadd mondjam el, hogy a kezdeményezés első évében már írt rólunk az MTI, amit aztán a Népszabadság online, a Népszava online és a hírextra is átvett, emellett pedig több cikkünket ajánlotta az index.hu. Az Ozone Network csatorna az Ozone GPS című műsorában egy rövidfilmet készített, az Egyenlítő című műsor pedig 50 percet szentelt a felelős élelmiszerfogyasztás bemutatására. 2012 szeptemberében a Golden Blog versenyen a szakmai zsűri 140 gasztroblogból az első tíz közé szavazta be a Felelős Gasztrohőst, az év végén pedig kezdeményezésünk elnyerte az Ozone Network Zöld Díját is. Úgy gondolom, hogy mindez az érdeklődés bizonyítja azt, hogy ez a kérdés a jövőben egyre inkább a tudatosan gondolkodó fogyasztók figyelmének középpontjába kerül majd.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!