A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Sok mindent köszönhetnek nekik a családi borászatok

2021-10-19 | (X)


Milyen munkát végez a Vindependent Egyesület, kik lehetnek tagok, és miért érdemes felvenni velük borászként a kapcsolatot?


 

A magyar szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése több szinten zajlik, erről már korábban is beszámoltunk. A Jásdi István által még 1995-ben francia mintára létrehozott Vindependent egyesület a családi kis- és középvállalkozásokat hatékonyan segíti.

 

A bortörvények, rendeletek sokszor nyers formában jelennek meg, nehéz értelmezni őket, és gyakran egy kicsi változtatás is elég a rendelet szövegében, hogy felhasználó barátabb, vagyis a borászatok számára is könnyebben alkalmazható legyen. A Vindependent folyamatosan egyeztet az Agrárminisztériummal, hogy valóban a borászok érdekei érvényesüljenek, és sikerült elérniük, hogy a legtöbb esetben el is fogadják, sőt ki is kérik a véleményüket a rendeletek megalkotása előtt.

 

A Vindependent Egyesületet vagyis a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségét 1995-ben Jásdi István csopaki borász hozta létre, miután hazatért Franciaországból. Ott találkozott az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségével, akik a kisebb, családi pincészeteket segítették érdekvédő munkájukkal. A Vindependent elnöksége jelenleg: Wille-Baumkauff Márta elnök (Pendits Pincészet); az elnökség további tagjai: dr. Farkas Géza (Szent Benedek Pince), Gere Attila (Gere Pincészet), dr. Lőrincz György (St. Andrea), Dr. Molnár Péter (Patricius Borház) és Rókusfalvy Pál (Rókusfalvy Pince).


 

Milyen eredményeket ért el eddig a Vindependent?

 

 

Makai Gergely, az egyesület ökoszekciójának vezetője szerint még mindig nagyon kevesen térnek át a biogazdálkodásra, és ennek leginkább az információhiány az oka. A gazdák sokszor tartanak attól, hogy túl nagy vállalásokba mennének bele, ha minősíttetnék magukat. Pedig a “bio” minősítéshez nem kell olyan nagyot vállalni. Makai Gergely példának hozta fel a felhasználható kén mennyiségét a különböző borstílusokban. Ez fehérbor esetén 200 mg/liter jelenleg, bio fehérbornál 150 mg/liter. Szerinte a borászok legtöbbje a 150 grammot eleve soha nem éri el. Fontos, hogy az egyesület segítse a tévhitek eloszlatását. Jövőre ezért egy konferenciát is szerveznek, ahol előadásokat tartanak például a gépesítésről, a használható permetszerekről, és megválaszolják a felmerülő kérdéseket.

Az ökogazdálkodásra való átállást reményeik szerint segíti majd az új ökotámogatás is.

 

Mivel a Vindependent a CEVI-n (Confédération Européenne des Vignerons Indépendants) keresztül hamar értesül a brüsszeli tervekről, hatékonyan tud fellépni a borászok érdekében.

Sok vita volt például a borok tápértékének palackon való 2023-tól kötelező jelöléséről. Abban egyetértés született, hogy nem kell majd ráírni a címkére - ahol már így is rengeteg információnak kell szerepelnie -, hanem elég egy QR kódos megoldást alkalmazni. Egy nagyobb borászatokat összefogó szervezet már vállalta is, hogy 250 eurós éves díjért lefejleszti ezt az alkalmazást a kis borászatoknak. A CEVI lobbizik azért, hogy ez az összeg tovább csökkenjen.

 

Kik lehetnek Vindependent tagok?

 

A Vindependent egyesületbe azok a családi tulajdonban levő borászatok léphetnek be, akik

éves termelt mennyisége kevesebb 1000 hektoliternél, és akik mástól nem vásárolnak fel szőlőt. A tagdíj jelképes: 25 millió forint árbevételig évente 10 000 forint. Ez az összeg főként működési költségre megy el, az elnökség tagjai önkéntesként dolgoznak, nem kapnak fizetést a munkájukért.

 

A mai hegyközségek az önkormányzati funkciók, az érdekvédelem mellett ellátják a legalapvetőbb hatósági feladatokat is. A hegyközségekbe kötelező a belépés mindenkinek, aki értékesítés céljából termeszt szőlőt vagy készít bort. Egy borvidék hegyközségeit a borvidéki tanácsok fogják össze. Országosan a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa koordinálja munkájukat, illetve tartja a kapcsolatot a törvényhozással, a minisztériumokkal. A II. világháború előtt a hegyközségek gazdasági tevékenységet is folytathattak, ma erre már nincs lehetőségük. 

 

Szakmai érdekvédelmi szervezetek és a CEVI

 

A kötelező tagság a hegyközségekben nem mindig teszi lehetővé azt, hogy azok a termelők, akik hasonló mérettel rendelkeznek, vagy azonos piaci szegmenst céloznak meg, hatékonyan érvényesítsék érdekeiket. A hegyközségek mellett ezért több szakmai szervezet is megalakult, némelyikül több évtizedes múltra tekint vissza. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségébe inkább a nagy borászatok tartoznak. A kisebb családi pincészetek érdekvédelmi szervezete a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége (Vindependent) egyesület, amelynek fő célja a szőlészeti és borászati kis- és középvállalkozások érdekeinek képviselete. Az egyesület tagja a CEVI-nek (Confédération Européenne des Vignerons Indépendants), az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének. Céljuk a családi vállalkozáson alapuló szőlő- és bortermelés érdekeinek képviselete. A CEVI tagságában a magyarok mellett jelen vannak a francia, olasz, portugál, spanyol, svájci, luxemburgi, szlovén, bolgár és montenegrói családi borászatok is. A CEV elérte, hogy 2011-től megfigyelőként részt vehessen az EU Borászati Bizottságának ülésein és a törvényhozás előtt hangot adjon csaknem 200.000 termelő véleményének.

 

Tudtad? A CEVI megfigyelőként részt vesz a mértékletes borfogyasztást ösztönző Wine in Moderation (WiM) mozgalom munkájában, ami azért is fontos, hogy ellensúlyozza azokat a véleményket, amelyek a borfogyasztás ellen kampányolnak.





Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!