A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Szekszárdi kadarkakörkép: az egységességre még várni kell

Még mindig iránymutatásra vár a fajta

2015-06-17 | Robotka Gábor


Szekszárdi kadarkakörkép: az egységességre még várni kell

A világ bortermelése egyre inkább az egyéni értékek bemutatására törekszik, a világszerte fellelhető, nemzetközi fajtákból készülő borok mellett a fogyasztók egyre inkább a különleges, helyi szőlőkből készülő italokat keresik. A kadarka jól beilleszthető lenne ebbe a vonalba, ha Szekszárdnak végre sikerülne meghatároznia a fajta – és a belőle készülő bor – karakterét.


 

Idén tavasszal nyolcadik alkalommal mutatkoztak be Szekszárd bortermelői a budapesti közönség előtt. A „Szekszárd – kulcs a szívedhez” rendezvény elsődleges célja, hogy a piacra kerülő új évjáratok boraival ismerkedhessenek az érdeklődők. De a nyílt kóstolót rendre megelőzi egy, a sajtó számára tartott mesterkurzus, ahol különlegességeket, régebbi évjáratok palackjait tesztelhetik a meghívottak. Idén a Szekszárd szőlőjének tartott kadarka állt a középpontban.

 

Az esemény előtt Heimann Zoltán és a mesterkurzust vezető dr. Mészáros Gabriella osztotta meg gondolatait a borvidék és a hozzá sok szállal kötődő kadarka pillanatnyi viszonyáról. Szavaikból kitűnt, hogy a kadarkával való foglalatosság a helyi termelők számára egyfelől kedves kötelesség, másfelől hosszú ideje tartó, folyamatos útkeresés.

 

Szekszárdi kadarkakörkép: az egységességre még várni kell

 

Nem ez lesz a húzóerő

 

Heimann Zoltán úgy látja: nem a kadarka lesz a szekszárdi pincészetek legfontosabb terméke, hiszen tíz évjáratból csak két-három alkalommal ad igazán magas minőséget. De persze ő is úgy gondolja, hogy egyénisége és egyedisége miatt foglalkozni kell a fajtával.

 

A mai trendeket látva a világ bortermelése az egyéni értékek bemutatására törekszik, a világszerte fellelhető, nemzetközi fajtákból készülő borok mellett a fogyasztók egyre inkább a különleges, helyi szőlőkből készülő italokat keresik. A borász szerint a kadarka jól beilleszthető ebbe a vonalba, de nagyon fontos, hogy meghatározzuk a fajta – és a belőle készülő bor – karakterét. Tisztázni kell, hogy mely szőlőket tartunk fajtajelleges, igazi kadarkáknak, és melyek azok a filoxéravész előtti, vélhetően régi magyar fajták, amelyeket ma még sok helyen kadarkaként palackoznak.

 

Heimann Zoltán szerint egyértelműen a borkősavgerincre épülő ízkép, valamint a világosabb szín kell hogy legyen a kadarka fő ismérve. Jó jel, hogy az utóbbi években egyre több silleres színű, élénk savú, fűszeres ízvilágú, vagyis „kadarkaszerű” kadarka kerül a piacra.

 

 

 

A klón a palackból

 

Dr. Mészáros Gabriella is kiemelte, hogy a fajtának egyedi arca, hangulata van, amit nem fontos más, jobban ismert szőlőhöz hasonlítani. Szerinte ennél fontosabb, hogy a Pécsi Kutatóintézettel közösen folytatott klónszelekciós kísérletek eredményeit figyelembe vegyék a helyi gazdák, és kialakuljon a konszenzus arról, hogy mi kerülhet kadarka néven az idén debütáló, egyedileg készülő szekszárdi palackba. Jelenleg a P9-es klón használata a legelterjedtebb, mert ez termeszthető a legnagyobb biztonsággal. Ki kellene viszont zárni a mélybíbor színű kadarkát, és az ún. Virághegyi klónokat a telepítésre javasolt alanyok közül. Dr. Mészáros Gabriella úgy véli, hogy a termelők elsődleges feladata az lenne, hogy tiszteljék és hangsúlyozzák a kadarka egyéniségét.

Szekszárdi kadarkakörkép: az egységességre még várni kell

Nincs egység

 

Nagy várakozással érkeztem a mustrára, hiszen ritkán van alkalmam az ősi fajta ilyen széles spektrumát kóstolni. Tíz évnél idősebb kadarkákkal találkozni pedig tényleg eseményszámba megy. De sajnos azt kell mondanom, hogy a borsor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

 

A mesterkurzus során nyolc évjárat 15 tétele várt ránk. A borok közel másfél évtized termését mutatták be; a sort a 2000-es évjárat zárta. Kóstoltunk 2014-es rozékat, savhangsúlyos, könnyed és telt, bársonyos ízű vörösborokat egyaránt. Acéltartályos, ászokhordós, sőt néha kis fahordóban érlelt tételek kerültek a poharakba. Ahány kadarka, annyiféle szín és ízvilág, annyiféle borászati elgondolás követte egymást. Fajtajelleget, egységes karaktert nehezen találtunk. A 2000-es évek elejéről származó borok jórészt már túljutottak a csúcson, több esetben dugóproblémák miatt kóstolhatatlan állapotban voltak. A második óra végén úgy álltunk fel az asztaltól, hogy nem derült ki számunkra, milyen szerepet is szánnak Szekszárdon a kadarkának.

Szekszárdi kadarkakörkép: az egységességre még várni kell

Pozitív példaként kiemelhetném Eszterbauerék 2013-as „Sógor” névre keresztelt reduktív kadarkáját, ami szépen hozta a filigrán vörösboros jelleget vagy a klónkísérletek terméséből készült 2011-es Heimann bort. Ez a tétel sötétebb színű, sűrűbb szerkezetű, mint a Sógor, de fűszeres, piros bogyós ízével mégis elegánsnak hat. A vastagabb, inkább szekszárdi, mint kadarka jellegű borokból Mészáros Pál 2012-es tétele, Eszterbauerék 2013-as hordóban érlelt „Nagyapám” kadarkája és Bodriék 2009-es túlérett meggyet idéző, de meglepően szép savakkal rendelkező bora hagyott szép emlékeket. 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!