Téma volt az olaszrizling

Az Osztrák Borakadémián

2014-01-17 | Jásdi István

Ruszton, az egykori Magyar Királyság legkisebb szabad városában, az Osztrák Borakadémia irigylésre méltó székhelyén 120 borász, szőlész, sommelier, az egész világból érkezett Master of Wine és MW-hallgató előtt színvonalas előadások, érdekfeszítő viták és izgalmas kóstolók zajlottak tegnap - ami itt megszokott. A téma azonban itt is szokatlan volt. Az olaszrizlingről (grasevináról, welschrieslingről, vlassky rieslingről) itt nem nagyon szoktak tanácskozni. Az csak úgy van.

Dr. Josef Schullert, a Master of Wine Institute egykori igazgatóját, az Osztrák Borakadémia elnökét valószínűleg megihlette a Budapesten tavaly első ízben megrendezett „Olaszrizling Október”, és ha már így történt, olyan rendezvényt szervezett hazai pályán, ami alkalmas volt arra, hogy egy eddiginél jóval szélesebb körben vesse fel a fajta fontos kérdéseit. A téma előadói között voltunk morvák, horvátok, szlovénok, és ketten együtt a Borkollégium tanárával, Sánta Zolival, magyarok is.

Az előadásokból kiderült, hogy a Habsburg-monarchia országaiban a soknevű fajta ma is az egyik legnagyobb területen termesztett fehérbort adó szőlő, még akkor is, ha sokan azon is haboznak, hogy a nevét föltüntessék-e egyáltalán a palackokon. Félreértés ne essék, a termelők tisztában vannak az értékeivel, de az elmúlt évtizedek olyan sokat romboltak a piaci megítélésén, hogy sokan inkább letagadják. Mint a neves magyar borexportőr, aki Angliába szánt palackjain nem tüntette fel, hogy azok Magyarországról származnak.

Az olaszrizling negatív marketingértékéről sokan tehetnek. Nem elsősorban Matt Kramer, aki úgy nyilatkozott róla, hogy „lúzer fajta”. Istenem! Nem ért hozzá. Sokkal inkább azok az évtizedek, amikor minden rossz kocsmabort olaszrizlingnek hívtak. És lehetőleg csopakinak.

Nem tett jót a fajta presztízsének az sem, hogy Ausztria a glikolbotrány után a marketinggőzhengert a zöld veltelini és a rajnai útépítésére állította be, és az eltaposott mindent, ami e kettő útjában volt. Az ekkoriban a legpénztelenebb késő-szocialista periódusukat élő szomszédok ezeket a kampányokat semmivel nem tudták ellensúlyozni. (Nem mintha ma tudnák.)

Jóllehet, az olaszrizling termőterülete valamennyi környező országban csökkent, ma is mindben meghatározó. Sokan, elsősorban a legdélebbi termelők, a stájerországiak és a velük szomszédos szlovéniai borvidék termelői úgy vélik, hogy az olaszrizling egy „working horse” vagy „Arbeitspferd”. Azaz a muraközi – hogy valami helyi lófajtával fordítsuk. Megbízható, bőven terem. Fajélesztős, hidegen erjesztett műfajában népszerű. Könnyed és illatos. Eltartja a gazdáját.

A híres osztrák borász asszony szerint „Bergkamarad”: minden olyan magas csúcsra követi, ahova menni akar. Kicsit északabbra markánsabb savakkal rendelkeznek a borok: Ausztriában, Csehországban, Magyarországon vagy a szlovákiai Kürtön, Muzslán. Termelőik inkább ezzel az utóbbi értékeléssel értenek egyet.

Meg azzal, hogy a fajta meghálálja a törődést, és tökéletesen tükrözi a termőhely és a talaj adottságait. Tökéletes terroirbort ad. Vagy akár aszút itt, Ruszton. Ha tetszik: ezzel a muraközivel epsomi derbyt lehet nyerni.

Ha már ilyen szépen összejöttünk, a valamikori Monarchia polgárai és borosgazdái, nem maradhattunk ki az olaszrizling-termelők utóbbi időben szokásossá vált játékából sem.

Pepi Schuller elnök fölvetette a fajta nevének kérdését. „Mert mit lehet kezdeni egy fajtával, aminek a neve olaszrizling, és sem nem olasz, sem nem rizling, vagy welschriesling, aminek előtagja németül a nem szeretett szomszéd népet jelöli?”

Lehetne pannon rizling, ahogyan Pepi javasolta az Olaszrizling Októberen! Fontos-e, hogy ki tudják ejteni a csökkent képességűeknek tekintett amerikaiak? Ha a grüner veltliner sem okozott nekik gondot! Azt javasoltam, nevezzük egyszerűen Franz Josefnek – de ekkorra már sokat kóstolgattuk a térség rizlingjeit.

Még hátra volt a sétáló kóstoló. Nem vallott szégyent a magyar válogatott. Pedig ott volt a világ valamennyi jelentős olaszrizlingje. Mind itt termett a környéken. Ahogyan 100 éve, amikor Sánta Zoli szerint Magyarország még Burgenlandhoz tartozott.

Január 31-e és február 2-a között folytatjuk Csopakon, az Olaszrizling szerintünk negyedik kiadásán. Itt lesz Dr. Schuller is.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!