A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tőkés Társak

Mátra új arca

2009-05-14 | Tóth Adrienn


Tőkés Társak

Biztosan nem véletlen az, hogy pont ezen a borkóstolón kezdtünk arról beszélgetni egy, szintén az interneten publikáló szerzővel, hogy vajon meddig kell/lehet elmennie egy borásznak a minőség javítása érdekében. Míg bennem mélyen legbelül ott bujkált a közgazdász és a racionalitás, beszélgetőpartnerem válasza egyszerű volt, szerinte nincs az a fáradozás, nincs az a lehulló fürt, nincs az az áldozat, amelyet ne kellene meghozni akár egy hajszálnyival magasabb színvonal eléréséért.


 

Nem mondom, hogy nem maradtak bennem kételyek, végül azonban egy konszenzusos megoldással zártam le magamban a problémát néhány nappal később. Az én konklúzióm szerint igenis létezik az a határ, amit már nem éri meg átlépnie egy borásznak, ha a borkészítésből akar megélni. Azonban igazat kell, hogy adjak többek között a rendezvényen jelen lévő borászoknak, hiszen az ilyen fokú eltökéltség, a megalkuvást nem ismerő bor túlmutat saját gazdáján, és annak a borvidéknek a hitelességéért, elfogadottságáért, tiszteletéért tesz sokat, amelyen dolgozik. És ha ez ráfér egy borvidékre, akkor Mátrára mindenképp.

2009. április 24-én, Budapesten a Ba Bar Lounge Caféban tartottak borbemutatót a Tőkés Társak. Az elnevezés egy négytagú társaságot, négy mátrai borászt takar. A kifejezés azért találó, mert pont nem a borvidék nagytermelőit rejti, hanem négy olyan borkészítőt, akiknek összesen alig több mint 80 000 szőlőtőke van a birtokában.



Karner Gábor 15 000 tőke birtokosa, pincéjét Szűcsiben találhatjuk meg. A Vitézföld és a Tavaszföld dűlők terméséből készít egyelőre kékfrankost, azonban egy új ültetvény termőre fordulásával később olaszrizlinget is. Nagyapám bora elnevezésű sillerje mellett több évjáratnyi vitézföldi kékfrankost kóstoltatott magnum palackokból a helyszínen. Az egyes évjáratok erejének különbsége mellett szépen megmutatkoztak a palackban eltöltött hosszabb vagy rövidebb idő nyomai is.



A Gyöngyöspatán dolgozó Losonczi Bálint a legkisebb tőkés a maga 5300 szőlőnövényével. A Gereg, az Úrráteszi és a Peres dűlőkből érkezik a Losonczi Pince borainak alapanyaga kékfrankos, magyar frankos, olaszrizling, cserszegi fűszeres, mézes fehér, néró és saszla formájában. A jövendő itt is újabb borokkal kecsegtet, de a pinot noir ültetvény egyelőre még gyerekcipőben jár. A budapesti kóstolóra több fehér- és vörösborral érkezett a fiatal borász, vélhetően részben a készítésükben szerzett nagyobb tapasztalat az oka, de ezen kóstoló alapján a vörösborok fekszenek jobban a fiatal borásznak, hiszen határozottságot, harmóniát, eleganciát sugároznak.



Németh Attila Gábor, az újabban N.A.G. név alatt futó 35 930 tőke gazdája: tulajdonos, borász, a társaihoz hasonlóan tulajdonképpen maga a pincészet. A legismertebb és a legnagyobb négyük közül, legtöbben valószínűleg tőle kóstolunk először dűlőszelektált mátrai borokat. Azon az úton, ahol a többiek is haladnak most, felderítve és a fogyasztókkal is megosztva a borvidék különböző területeiben rejlő lehetőségeket, ő indult el először. A kóstolóra két édes bora érkezett, közülük a november végén szüretelt 2006-os Cserepesi Olaszrizling tűnt kiemelkedőbbnek.



Szecskő Tamás Gyöngyöspatán készít legalább kilenc szőlőfajtából bort. Legalább, mert a turánból, rubintosból, chardonnay-ból, muscat ottonelből, szürkebarátból, irsai olivérből, királyleánykából, hárslevelűből és zöldvelteliniből álló kínálatába a vegyes ültetvény lehetséges színeit még bele sem számoltuk, sem azt a négy kékszőlőfajtát, amit a közeljövőben szeretne telepíteni. A Gereg, a Peres, a Kopárhegy és a Csákberek dűlőkben összesen 26 857 tőkéje terem évről érve, sőt a legtöbb esetben már több évtizede. Bár a turán szokásához híven most is hozta igencsak egyedi íz- és illatvilágát, a fehérborok mégis stílusosabbnak, egyedibbnek tűntek számunkra.

Több emberrel beszélgetve a kóstoló utáni napokban arra jutottam, hogy egy, a borok iránt érdeklődő embernek bizonyos szempontból nem kell sok, másképp nézve azonban nem is éri be kevéssel. Mert hát ezen a kóstolón mindössze négy borász volt jelen, alig több mint húsz borral. Viszont a borokat kóstolva senki sem kezdett a szokásos sablonokban gondolkodni, a bemutatott tételek egyediek, karakteresek, szerethetőek voltak a maguk sokszínű formájában.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!