Így lesz valaki egy év alatt végzett borász #17
Borkémia deluxe, Han Solo a szőlőben
2020-02-03 | Geri Ádám
A borkémia óra hozta a szokásos szintet, újra felírtuk a KÉPLETET. Borászati technológián csömöszöltünk és fontos információkat tudtunk meg a vizsgaborunkhoz. Vasárnap pedig végre megismerhettük Jani papát.
Január 25.: Borkémia
Ismétléssel, a nevezéktan gyakorlásával kezdtük az órát. Martin tanár úr, a borkémia John Keatingje éppen a 2,2,4-trimetilpentánra (köznyelvi nevén: izooktán) mutat. Mögötte félig takarásban egy 5-etil-2-metilheptán áll lesben.
Új anyagként a szerves vegyületeket vettük. A múltkori órán kezdtünk bele a szerves kémiába, az is igen rendhagyóra sikerült, még egy operarészlet is felcsendült. A táblán a legegyszerűbb aromás szénhidrogén, a benzol látható.
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén. Képlete: C6H6. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel és a benzol maga is kitűnő oldószer. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. A gyártásának a fő alapanyaga a kőolaj. Rákkeltő hatású vegyület.
Faraday fedezte fel a 1825. május 19-én a Royal Institution laboratóriumában. Faraday egy cukorgyári tűz után szakértőként tanulmányozta, hogyan gyártanak olajokból (elsősorban cet- és tőkehalolajból) világítógázt. A nyersanyagot kemencében hevítették, a keletkező gázokat kinyerték, és kb. 30 atmoszférára összenyomva árulták. Ezer köbláb gáz mellett egy gallon folyadék is keletkezett (1 köbláb = 0,0283 köbméter, 1 gallon = 4,54 liter). Faraday figyelmét felkeltette a folyékony anyag. Savas, vizes és lúgos mosással, desztillációval, fagyasztással és olvasztással sikerült megtisztítania a fő komponenst. Az így kapott termék forráspontja 80 Celsius fok, fagyáspontja 5 Celsius fok volt.
Mitsherlich később a benzoin nevű fűszer desztillálásával nyerte ki azt a vegyületet, amelyet ma benzolként ismerünk. Nem sokkal később August Wilhelm von Hofmann, a Royal College of Chemistry első igazgatója és tanítványa, Mansfield, szén hevítésével állított elő "szénolajat", s ennek desztillációjával kapott benzolt. A vegyület német neve, a Benzol, részben a benzoinra, részben az olaj német nevére (öl) utal.
Az új vegyületből hamarosan évente több ezer litert állítottak elő. Elsősorban vegytisztításra használták. Minél többen használták a benzolt, annál többen akarták megismerni a szerkezetét. A C6H6 képlet poliénre (kettős vagy hármas kötéseket tartalmazó szerkezetre) utalt, de a benzol a poliénektől eltérően viselkedett.
1865-ben August Kekulé német kémikus oldotta meg a talányt. Az anekdota szerint – amelyet különben Kekulé is megerősített – gondolkodva-álmodozva maga elé képzelte a kígyóként tekeredő, ficánkoló szénláncot, majd észrevette, hogy az egyik kígyócska hirtelen – akár az alkimisták sárkánya – megragadta saját farkát, s karikaként villózva, szédítő sebességgel forogni kezdett. Állítólag ekkor döbbent rá, hogy a benzol (C6H6) szerkezetében a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak össze.
(Forrás: wikipédia, chemonet, punticulus hungaricus)
Az aromás vegyületek a boroknál is fontos szerepet játszanak. A benzaldehid az olaszrizling jellegzetes kesernyés-mandulás ízéért felelős, a hexanal a sauvignon blanc frissen kaszált rétet idéző illatáért, míg a diacetil a vajas érzetért.
Közben egy kis szemléltetés a kovalens kötések könnyebb megértéséhez.
Ezután elérkeztünk a "lényeghez", vagyis az alkoholokhoz és az alkoholos erjedés folyamatához.
Legelőször is a képlet, ami nélkül senki nem lehet borász:
C6H12O6 => 2 CH3-CH2-OH + 2 CO2
Metanol vagy metil-alkohol
- régies neve faszesz (korábban száraz fa lepárlásával állították elő)
- képlete: CH3-OH
- színtelen, édeskés szagú folyadék, e tulajdonságai megegyeznek az etanoléval
- pektin bomlásából származik
- fehérborban 20-120 mg/liter, vörösborban 40-160 mg/liter, direkttermőkből készült borokban 300-400 mg/liter
- mérgező hatású, 10g vakságot, 100g halált okoz
Etanol vagy etil-alkohol
- képlete: CH3-CH2-OH
- színtelen, édeskés ízű
Kozmaolajok, kozmaalkoholok:
- a kettőnél nagyobb szénszámú alkoholok
- az alkoholos erjedés melléktermékei, borokban is megjelenhetnek
- Russell Moss 2015-ben megjelent tanulmánya szerint hatása a borok ízvilágára alig vagy egyáltalán nem érezhető
- a párlatok közül brandy karakterében ezzel szemben jelentős a szerepe
-
Az alkoholos erjedés során glicerinek is létrejönnek, ha magas a bor glicerintartalma, akkor láthatjuk a pohár falán az úgynevezett "gliceringyűrűt", más szóval "templomablakot".
100 gramm etanol mellett normális esetben 7-10 gramm glicerin keletkezik. Ha 10 gramm fölött mérnek, akkor ott fennáll a borhamisítás (glicerinezés) gyanúja. Kivételt képeznek az olyan esetek, mint az 1972-es év Tokaj-Hegyalján, ahol a borvidéken szinte minden pincénél 15-ös glicerin értéket mértek a borokban, de nem tömeges hamisításról, hanem egy különleges évjáratról volt szó.
Január 25.: Borászati technológiák
Az óra a vörösborkészítés folyamatának megtanulásával kezdődött.
A vörösborkészítés menete:
- szüret
- mennyiségi, minőségi átvétel
- bogyózás, zúzás
- cefrekezelés, erjesztésre előkészítés
- alkoholos erjesztés, közben a törkölykalap folyamatos mecerációja vagy körfejtés a szín- és egyéb értékes anyagok kinyerésére. (A hatékony színkioldásnak egy ritkábban alkalmazott módja a melegítéses eljárás, ahol rövid időre 90 Celsius fokra, majd pár óra 40 Celsius fokra melegítik a cefrét.)
A maceráció végezhető csömöszölőfával, ami egy elég kemény, ráadásul akár több emelet magasságban végzendő munka - volt szerencsém megtapasztalni. Itt pedig egy jó kis videó csömöszölés kontra körfejtés témakörben:
Videó a melegítéses eljárásról, vagyis a thermovinifikációról:
- a kierjedés után akár 10-30 napig is még együtt tartják a cefrét és a bort, mert bár a színintenzitás már csökken (az erjedés 10. napjától), a polifenol és tannintartalom viszont még folyamatosan növekszik, ez pedig szükséges a szín megtartásához
- préselés
- almasavbontás
Mivel közeledik a vizsgaborok leadásának határideje (BREAKING: borom kiállta a hideg- és melegpróbát), egyre sürgetőbb a címketervezés. Ezért az óra végén Török Zita tanárnővel a címkére vonatkozó szabályokat vettük át.
Elemei:
- szabadon választott: családi címer, QR, aláírás, idézet, ajánlás
- szabályozottan választható, nem kötelező: szőlőfajta, cukortartalom, technológia (pl. battonage, barrique), EU-s logó
- kötelező: kategória (bor), oltalom alatt álló név, űrmérték, alkoholtartalom (0,5-re kerekítve, minimum 3mm magas betűmérettel), magyar termék, palackozta/termelte (névvel, címmel), NÉBIH engedélyszám, szulfitokat tartalmaz
Január 26.: Metszés Pilisborosjenőn
Vasárnap hivatalosak voltunk Marci csoporttársunk nagypapájának, Jani papának a pilisborosjenői szőlőjébe metszés gyakorlatra.
Indulás előtt a csapat magához veszi a védőitalt, mert kint hideg van.
Házigazdánk, Marci a "pilisborosjenői Han Solo" (Han Szőlő?).
Metszőolló nem kerülhet a földre, még akkor sem, ha ehhez több liter ketchupot és majonézt kell megenni.
Jani papa eligazítást tart:
A lényeg: egy szálvesszőre metszettünk. Ahol nem volt megfelelő szálvessző, ott a tavalyi szálvesszőt hagytuk meg és 3 darab csapot hagytunk 4 szemre metszve, vagy 4 darab csapot 3 szemre. A cél, hogy ne kelljen a szőlőnek egy hatalmas fás rendszert fenntartania és kevés legyen a rügyszám, így koncentráltabb szőlőbogyók alakulnak ki.
És akkor mindez a gyakorlatban.
A beoltás hátránya. A filoxérának ellenálló vitis amurensis gyökér inkább oldalra terjeszkedik, ahelyett hogy fölfelé, vagyis a vitis viniferába szállítaná a tápanyagot. Folyamatosan ritkítani kell, különben elburjánzik és tényleg mindent elszív a növény szőlőtermelés szempontjából értékes részei elől.
Metszés végén finom ebédet kaptunk, amit a pincében, a kályha mellett fogyasztottunk el. Természetesen kóstoló is járt hozzá Jani papa boraiból.
Ebéd után pedig bevettük a védőitalt a hazaúthoz Pilisborosjenő egyik legrégebb óta aktív borászánál, Boczor Istvánnál.