A Holdvölgy-dűlőről kapta a nevét
Gincsai Tamást, a Holdvölgy borászát kérdeztük 1. rész
2013-05-23 | Tóth AdriennBár a Holdvölgy Pincészet már a kétezres évek közepe óta létezik, eddig keveset hallottunk róla, pedig az utóbbi években a magas minőség felé orientált kisebb tokaji pincészetek iránt meglehetősen nagy az érdeklődés. Ígérjük, hogy a rejtély kulcsára a mádi központú birtok főborászával készített kétrészes interjúból fény derül.
Miért a Holdvölgy nevet viseli a pincészet?
A névválasztással az egyik legszebb dűlőnk, a Holdvölgy előtt kívántunk tisztelegni. Míg korábban ennek angol nevét is használtuk, ma már külföldön is csak Holdvölgy név alatt jelennek meg boraink.
Mit kell tudni a Holdvölgy Pincészet hátteréről?
A Holdvölgy tulajdonosa, Demko Pascal édesapja mezőzombori, azaz hegyaljai születésű. Édesanyja egyik születésnapjára egy kis parcellával lepte meg a Dorgó-dűlőben. Később a szőlő gondozását Pascal vette át, akin gyorsan elhatalmasodott a lelkesedés, és az évek során újabb területeket vásárolt a borvidék első osztályú fekvéseiben. A mai birtokméret huszonöt hektár; az ültetvények hét dűlőben találhatóak: a Holdvölgyben, az Úrágyában, a Királyban, a Betsekben, a Kakasban, a Nyúlászóban és a Dorgóban.
Mi azonban ennél kisebb egységekként tekintünk a területekre, mert több dűlőben is előfordul, hogy a szőlőink nem feltétlenül egymás mellett találhatóak. A tizenkilenc parcella eltérő fekvései és talajadottságai így még nagyobb változatosságú alapanyagot bocsátanak a rendelkezésünkre.
Egyedül a családi kötelék az oka annak, hogy ezen a borvidéken létesült a pincészet?
Nem, a kezdettől fogva alapvető jelentőséggel bírt a tény, hogy úgy gondoljuk, Magyarországon egyedül Tokajban adott az a potenciál az éghajlat, a talaj, így a terroir szempontjából, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő borokat készítsünk. Tokajon belül pedig a Mádi-medence bír a legösszetettebb talajszerkezettel, kőzetvilággal, ez a terület mondható a leginkább sokrétűnek, így itt hoztuk létre a birtok központját.
Az ültetvények milyen korúak?
A szőlőink egy része régi ültetvény, más területeket 2004-ben újratelepítettük. Ezért például a Holdvölgyben a szőlők kora 9-60 év között mozog. Az összes tokaji fajtával foglalkozunk, van furmintunk, hárslevelűnk, sárga muskotályunk, zétánk, és egy kevés kabarunk és kövérszőlőnk is.
A szokásos tokaji fajtamegoszláshoz képest az a különleges, hogy zétából az átlagosnál nagyobb területtel rendelkezünk. Ez azért van így, mert e könnyen aszúsodó szőlőfajta által érhető el, hogy minden évjáratban tudjunk aszút készíteni. Persze bizonyos évjáratokban ez nem jelent túl nagy mennyiséget, de a lényeg az, hogy a teljes portfólió biztosítva legyen.
A szőlőmunkák kapcsán fontos még kiemelni, hogy ezeket Hornyák László, egy olyan szakember irányítja, aki több évtizedre visszanyúló tokaji tapasztalatainak hála, kiemelkedően magas szaktudással bír. Úgy gondolom, az ő munkája kulcsfontosságú, hiszen a bor minősége legalább 80%-ban a szőlőn múlik.
A szőlő után térjünk át a pincére!
Ha adott a lehető legmagasabb minőségű alapanyag, akkor mögé illő az igényes technológiai hátteret is biztosítani. Az új feldolgozót és a felújított pincerendszert az idei év elején adták át, összeállításában letisztult, és igyekszik mind teljesebben kihasználni a gravitáció erejét.
A legkorszerűbb eszközök állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy az alapanyagot minél jobb körülmények között, kíméletesen dolgozhassuk fel. Már a mustot is védjük, és a teljes munkaművelet alatt igyekszünk kerülni minden felesleges beavatkozást; csak az zajlik le, ami indokolt.
Hol megy végbe az érlelés?
A feldolgozóhoz kapcsolódik egy 1,8 kilométer hosszú pincerendszer, amelynek egyes részeit közel 600 éve kezdték építeni. Ez a környék egyik legrégebbi és leginkább kiterjedt pincerendszere.
A teljes hosszból nyolcszáz métert újítottunk fel, amelynek része volt egy hatvan-nyolcvan centis mélyítés annak érdekében, hogy a mai testmagasságok mellett is használni lehessen. Az érlelőpince alját lebetonoztuk, hogy ezáltal is garantáljuk a tisztaságot, amelyre a teljes birtokon törekszünk, emellett ez a tény a logisztikai műveleteket is könnyebbé teszi.
E pincerendszer egy részét hordós érlelésre használjuk. A másik fele turisztikai célt szolgál, megőrzésére azért törekedtünk, hogy a hajdanihoz hasonló állapotban mutathassunk meg a látogatóinknak, akik így több száz éves pinceágakban sétálhatnak.
Korábban említetted a szőlész jelentőségét, de azért a borásznak is nagy a felelőssége. Te a közelmúltban kerültél a pincéhez főborászként. Hol dolgoztál korábban?
A felsőfokú tanulmányaim után a gyakorlati munka alapjait már itt, a Tokaji borvidéken, a Dereszla Pincészetnél sajátítottam el. Később borászati tudásom kiteljesítése érdekében Villányban folytattam a munkát a Vylyan Pincészetnél. Most azonban újra visszatértem a számomra legfontosabb hazai borvidékre, Tokajba.
Szerencsésnek érzem magam, mert rögtön tudtam azonosulni a Holdvölgy korábban, Berecz Stephanie által kialakított filozófiájával. Olyan céltudatosan és ambiciózusan épül fel a pincészet, ahogy én is dolgozni szeretek a mindennapokban.
Cikkünk második részéhez kattints IDE!.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!