Biodinamika: visszatérés az ősi módszerekhez
Beszélgetés Franz Weningerrel 1. rész
2009-09-09 | Tóth Adrienn
A biodinamikus művelésmód az egyik legelvontabbnak tűnő, legkevésbé közismert irányzat. Ha valaki mégis hallott róla, általában nem rendezik konkrét ismeretekkel vele kapcsolatban, sokszor csak homályos sejtésekről, tézisekről van szó. Ezért is örültem annak, hogy egy hazánkban dolgozó, a technikát több éve alkalmazó borásztól, Franz Weningertől kaphattunk a biodinamikus iskolával kapcsolatban információkat.
Tulajdonképpen miért kezdtél el a biodinamikus módszerek iránt érdeklődni?
Jó alapot adott, hogy sok, általam a világ legjobbjai közé sorolt bort ezzel a módszerrel készítenek. Az igazi lökést azonban az jelentette, hogy problémákkal küszködtem a szőlőben. A legtöbb nehézséget a Spern Steiner dűlő okozta, amelyet még a múlt rendszerben telepítettek.
Idősebb szőlészektől tudom, hogy általánosan kötelező volt a műtrágya folyamatos használata. Miután mi átvettük a területeket, felhagytunk ezzel a gyakorlattal, de ezáltal felbillent a mesterségesen létrehozott egyensúly. A leveleken látszott a magnézium hiánya.
Szerződtettünk egy francia szakértőt, aki egy laboratóriumi elemzést követően azt javasolta, hogy permetezzük magnéziummal a növényeket, és jutassunk a talajba is belőle annak érdekében, hogy visszaálljon a kívánt szint. Ez télen történt, így volt még időm, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve talajmintát küldjek elemzésre egy ezzel foglalkozó intézethez.
Az eredmény döbbenetes volt, hiszen e szerint a talaj nemhogy nem szenvedett magnéziumhiányban, épp ellenkezőleg: túl sok volt benne ebből az ásványi anyagból. A problémát tehát nem a talaj összetétele jelentette, hanem az, hogy a növény képtelen volt felvenni a magnéziumot. Itt kicsit megcsappant a hitem a klasszikus, tudományos módszerekben. Egy másik utat kellett találnom, és ez volt a biodinamikus termesztés lehetősége.
Mikor kezdtétek el alkalmazni Rudolf Steiner módszereit?
2004-ben édesapám az osztrák pincészet teljes egészén biogazdálkodást vezetett be, de 2005-ben a sok csapadék miatt felhagyott vele. A helyzetet valószínűleg az rontotta el, hogy akkor még nem sok tapasztalattal rendelkeztünk. 2006-ban aztán újra belevágtunk, most már nem csak a bio, de a biodinamikus rendszer alapján, viszont tanulva korábbi hibánkból, ez alkalommal egy szakértő segítségét is igénybe vettük.
Mégis milyen volt az átállás? Hogy zajlott?
Ha magadtól nem vagy elég őrült, szükséged van valakire, aki megfelelő tudással rendelkezik, és elmagyarázza neked, mit miért csinálsz. Ha azonban belegondolunk, a hagyományos európai gyógyászat sem épül másra, mint a gyógynövények és teák alkalmazására. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy visszalépünk egy lépést az időben, hogy megértsük a régi módszereket, praktikákat.
Sokat segített a konzulens, így bármennyire furcsa dolgokat műveltünk is, mindennek megtudtam az okát. Tulajdonképpen nagyon is élveztem. Egy új dimenzió nyílt meg előttem, sokat tanultam önmagamról, a földről, a szőlőről. Ez előtt például fogalmam sem volt, milyen teát főzzek magamnak, ha beteg vagyok, a nagymamám talán még tudta, de én már nem.
Mennyi az igazság azokban a kevésbé köznapi praktikákban, amelyeket a biodinamizmussal kapcsolatban emlegetni szoktak?
A munkánk a természet közeli és mély megfigyelésén alapszik. A hold köztudottan kapcsolatban áll az apállyal és a dagállyal. A biodinamikus megfigyelések szerint ezek a folyamatok ugyanúgy lezajlanak a talajban is, ahol valamikor magasabb a vízszint, valamikor pedig jobban visszahúzódik a nedvesség. A hold különbözőképpen veri vissza a nap sugarait is, ami szintén hatást gyakorol a növényekre. Továbbá figyelembe vesszük az egyes évszakok váltakozását is. A munkánkkal ebbe a természetes ritmusba kell bekapcsolódnunk.
Tehát egy, a szokásostól különböző megoldási rendszert kerestél. Nagy vonalakban mégis miről szól a biodinamika?
A kiindulópontot ahhoz, hogy valaki megértse ezt a szemléletmódot, a biogazdálkodás jelenti. Ez azon az elven alapszik, hogy nem permetezhetsz vegyszerekkel, hiszen azok beleépülnek a növénybe, és azon keresztül később a borba is. Véleményem szerint pedig ez bármilyen kismértékű is, végül az ízt is befolyásolja.
Ha a biodinamikus gazdálkodás mellett döntesz, a vegyszermentes biotechnológián is túllépsz. Az európai eredetű irányzatnak az a fő célja, hogy garantálja a növény egészségét. Ennek érdekében egy hagyományokon alapuló szabályrendszert és különböző speciális készítményeket használ, például gyógynövényeket és teákat.
A rendszer érdekessége, hogy nem klasszikus tudományos módszereken alapszik, mint például a laboratóriumi vizsgálatok, inkább az emberi tapasztalaton és megfigyeléseken. Rudolf Steiner, az iskola megalapítója olyan módon akarta meggyógyítani és megerősíteni a növényeket, ahogy azt az emberekkel is tette.
Vannak a bio és a biodinamikus módszereken túl más iskolák is, amelyeket a borkészítés során alkalmazni lehet?
Úgy gondolom, ahogy az emberi gyógyításban is egyre nagyobb teret nyernek a különböző alternatív gyógymódok és a természetgyógyász iskolák, úgy fog mind több mezőgazdasággal foglalkozó ember is a szokásostól eltérő megoldásokat keresni. Jelenleg a termelők a bio és a biodinamikus módszerek közül választhatnak, de véleményem szerint ezen lehetőségek köre szélesedni fog, ahogy nő irántuk az érdeklődés.
Bízom benne, hogy ez egyre jelentősebb tendencia lehet, amely által az élelmiszereink megint visszanyerik értéküket és egyediségüket. Steinernek volt ezzel kapcsolatban egy víziója. Ő azt mondta, hogy a század végére az emberek olyan asztalok körül ülnek majd, amelyek roskadoznak az élelmiszerektől, és annyit ehetnek belőle, amennyit akarnak, mégis a hasznos anyagok hiánya miatt fognak meghalni.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!