Borok Kremstal és Wachau határáról
Interjú Rainer Wess-szel
2015-07-27 | Tóth Adrienn
Rainer Wess, az osztrák borász hozzáállása nem mondható megszokottnak, hiszen nem a borvidéki szabályozás szerinti határokat, hanem a természeti adottságokat veszi figyelembe, amikor a borai alapanyagát termő dűlőket összeválogatta. Ebből következően hiába készít dűlőszelektált borokat Kremstalból és Wachauból, utóbbi borvidék neve nem jelenhet meg a palackokon. Rainer Wess nemcsak erről, hanem a szőlőben és a pincében zajló munkákról is beszélt a Vinoportnak.
Hogy kerültél kapcsolatba a borral?
A borokkal a szüleim hatására kerültem kapcsolatba, akik Bécstől délre, Bécsújhelyen élnek. A tanulmányaimat borászként végeztem, majd ide, Krems környékére házasodtam. Mindig szerettem volna egy saját birtokot, de sokáig azt hittem, hogy ez nem lesz megvalósítható. A Domäine Wachaunál kezdtem el dolgozni; hamar beleszerettem ebbe a régióba, és ezzel eldőlt, hogy ha valaha szőlőm lesz, az itt lesz.
A saját pincészetemet 2003-ban alapítottam. Unterloibenben béreltem helyszínt hozzá, és az első évben még felvásárolt szőlőalapanyaggal dolgoztam. A helyhiány miatt azonban hamar lehetetlenné vált a helyzet, így 2010-ben Krems an der Donauba költöztettem a birtokközpontot, az itteni pince mellé felépítve egy feldolgozót is.
Hogyan írható le a stílus, amelyre törekszel?
Nem célom a legnagyobb testű, legerőteljesebb borok készítése, inkább a minél elegánsabb szerkezet és aromatika megvalósítására törekszem. Ennek érdekében érett, de nem túlérett gyümölcsöt szüretelünk, és kerülöm a botritiszt is a borokban. Még a dűlőszelektált boraimnál is inkább az a cél, hogy az emberek igyanak belőle, mintsem hogy csak kóstolgassák.
A borkészítés során mely lépések megtételével tartod mindezt elérhetőnek?
A bort igyekszem minél hosszabban a finomseprőn hagyni, persze ezt befolyásolja, hogy az adott év időjárása miatt hogyan alakul a szőlő pH-ja. Egy hűvös évben, amikor sok a sav, a rajnai rizling is kifejezetten sokat profitálhat a seprőn tartásból.
2013-ban például sok volt a botritisz a szőlőben, de mi az általa érintett bogyókat, fürtrészeket kiválogattuk; mivel egészséges szőlővel dolgozunk, így akár öt hónapig is finomseprőn tarthatjuk a bort.
Wachauból származik a szőlő, mégsem jelenik meg a borvidék neve a címkéken. Mi ennek az oka?
Nem lehetek tagja a wachaui termelőket tömörítő Vinea Wachau Nobilis Districtus szervezetnek, mert Kremstalból is vásárolok fel szőlőt. Ha valaki a Wachau megnevezést szeretné a címkéjén látni, egy kiló szőlőt sem vehet máshonnan a pincénél készülő boraihoz. Úgy döntöttem, nekem a termőhely adta minőség fontosabb, mint az, hogy mi kerül a címkére, ezért leléptem a hagyományos útról.
A ’60-as években hozták meg azt a döntést, hogy Krems, ahol a pincém található, része-e Wachaunak vagy nem. Ismerve a környék adottságait, úgy gondolom, hogy ezzel inkább a politikai határokat erősítették meg, és nem a geológiai vagy a klimatikus adottságok alapján döntöttek.
Ha nem a borvidéki szereplőkkel való együttműködés mentén haladsz, van olyan borászközösség, amely segíti a tapasztalatok bővítését?
Tagja vagyok az Österreichische Traditional Weingüter szervezetének. Az itt végzett munkát nagyon hasznosnak tartom, hiszen a különböző borvidékekről származó pincészetek a borok klasszifikációját kezelik központi kérdésként. Történelmi dokumentumokból indulunk ki, ily módon kamatoztatva az évszázadok alatt felhalmozódó tudást.
Hol tart most a pincészet, és hogyan látod a jövőt, milyen irányokba fejlődtök majd?
Akiktől kezdetben vásároltunk fel szőlőalapanyagot, azokkal most is együttműködünk, de már vannak olyan ültetvények is, amelyeket magunk művelünk. 2013-ban hetvenezer palack bor készült el a pincében.
A portfólió bővüléséhez hozzájárul majd a 2012-ben Kremstalban eltelepített pinot noir ültetvény. Érdekes ez a fekvés, hiszen bár vannak nagyobb felületű teraszok is, a terület kétharmada tizenöt teraszon oszlik meg. A klónok egy burgundiai borászattól származnak, de a palackba kerülő bor komplexitásának fokozása érdekében a két francia klón mellett két németet is eltelepítettem.
Ez a terület egyébként nem nagy, mindössze körülbelül egyhektárnyi, és az itt található huszonöt éves rajnai rizling ültetvényeket nem akartuk kivágni. Ezek mellé került a pinot noir. A területen egyébként most folyik a falak újjáépítése.
A jövőre nézve azon dolgozunk, hogy minden évben jobbak legyünk. Ennek érdekében a szőlőben egyre inkább szeretnénk elmenni a bioművelés felé, bár azt nem tervezzük, hogy a hivatalos minősítést is megszerezzük. Az egészséget, a tisztaságot azonban fontosnak tartjuk magunk, a borok és a talaj miatt.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!