Ételek és boraik

Borok a konyhában

2010-12-26 | Vizi Csenge

Trendi könyv borkedvelőknek borszakiktól. Már a borító maga is habzsolásra hív, ezen a letisztult színkompozíció tükrözödik első blikkre, ami bizony a kötet belsejében is megmarad. Herczeg Ágnes Borok a konyhában című kötete pár hete, novemberben jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában, amely hiánypótlónak tekinthető a borgasztronómiai könyvek piacán.

Herczeg Ágnes néhány hónappal a londoni Wine and Spirit Education Trust intézetében szerzett nemzetközi borakadémikusi címének megszerzése után nem pihenésre és láblógatásra vágyott, hanem inkább belevágott egy olyan kötet megalkotásába, amely magyar borokra és különböző országok, köztük hazánk konyhájának ízeire épít. Lényegében segíteni próbál a borok és ételek párosításában a borkedvelőknek.

„A borok kiválasztása nem könnyű feladat, viszont egy jól eltalált bor csodálatos képességekkel bír – legyen szó egy kettesben eltöltött vacsoráról vagy egy üzleti megbeszélésről.”

A fenti idézet a szerzőnő tollából származik, ami kitűnő kezdőlökést ad a kötetnek, ezzel az egy mondattal be is vezeti az olvasót mondandójának lényegébe. És hogy a borfogyasztó vagy épp a háziasszony választását megkönnyítse Ágnes, fogott egy 250 ételből álló listát, amihez néhány extra recept is került még időközben, majd napi 30-40 féle étellel 167 bort párosított össze. A tizennégy napig tartó kóstoló maratonon nem egyedül indult az írónő, hanem segítségére volt Hernyák Tomi séf és borász, illetve az ő séf barátja, Ruprecht László.

A napi 6600 ízlelőbimbó próba után született meg a kötet, amelybe Nagy Balázs és Szmodits Balázs fotósok is komoly munkát fektettek, hiszen a könyvet lapozva, az egyik oldalon felbukkanó fényképek után a következő ejt rabul.

A kötet felépítését tekintve, egy rövid bevezetővel eljuthat a vásárló a polctól a pohárig, közben pedig megtanulja, hogy például szupermarketben vagy pedig egy szaküzletben szerezze-e be a keresett bort, mitől jó egy borhűtő, bemutatkoznak a csavarzárak, üvegdugók és szintetikus testvéreik, a megfelelő pohárválasztásról is esik néhány szó, végül pedig „zöld” gondolatokkal zárul az első fejezet.

A második részben elindul a borok és ételek párosával foglalkozó szakasz, amelyben segítséget kaphatunk, ha egy adott zöldség vagy gyümölcs, fűszer vagy épp saláta mellé keresünk nedűt. Természetesen a nagyobb idő- és energiaráfordítást kívánó levesek és főételek, sőt desszertek is megtalálják a szerelmüket. A harmóniára való törekvés három szinten valósul meg, ugyanis Ágnes külön figyelt arra, hogy a vékonyabb pénztárcával rendelkezők is megtalálják ideális borpartnerüket. Így Mindennapi borok, Közepes árfekvésű borok és Csúcsborok kategóriái között válogathatunk.

Körülbelül a könyvünk felénél járhatunk a lapozásban, amikor a kissé száraz téma után bekövetkezik a csoda, amit otthonunkba, konyhánkba vihetünk, vagyis inkább rekonstruálhatunk. Ágnes gasztronómiában jártas barátait kérte fel, hogy osszanak meg az olvasókkal recepteket, amikhez borajánlatok is társulnak.

Először a Chili & Vanília blog szerzője, Mautner Zsófia tárja elénk különleges ételcsokrát, amelyben rizstekercstől kezdve, a kacsahúsos derelyén át, egészen a kecskesajttortáig színezi a lapokat. Majd az Arany Kaviár orosz séfje, Szása mutatja be, hogyan is készül az orosz rizssaláta füstölt lazaccal, vagy a bárányborda paradicsomos bliniben. A Ruprecht László-Hernyák Tomi séfeket már nem kell külön bemutatni, de azért a konyha két fenegyerekének receptjeiről se feledkezzünk meg semmiképp! Próbáljuk ki például a bőrén sült fogasfilét kétféle parajjal.

Az Alabárdos séfje, Bicsár Attila a hagyományos magyar konyhát modernizálja, így kicsit sem meglepő módon pásztortarhonyát, tökfőzeléket és lencsés sült oldalast kínál a Borok a konyhában „vendégeinek”. A receptlistát Kolonics Zoltán nyalánkságai zárják, amikhez többek között a kadarkák, furmintok és aszúk világából merít Ágnes és csapata.

A záróakkordok előtt a borok ruhát öltenek, és teret engednek az ember vizuális befogadóképességének. A kötetben felsorolt nedűket ismét sorra vehetjük, azonban már borleírással, hozzájuk ételajánlóval, ez utóbbi picit furcsa, hiszen eddig is pontosan erről szólt szinte minden oldal, kérdés, kellett-e egy ilyen ismétlés?

Ráadásként az utolsó lapokon bepillanthatunk a kulisszák mögé, ahol kiderül, 50 000 ízkombinációt kóstolt végig a csapat, miközben 680 palackot használtak fel ilyen-olyan formában, és a háromszázféle étel kóstolása közben 120 liter vizet kortyoltak el a kóstolón résztvevők. Továbbá érdekes lehet, hogy ebben az időszakban, hogyan is nézett ki egy átlagos napirendje a három szerkesztőnek és a fotósoknak. Végül mivel is zárulhatna ajánlónk, mint a kötetben is szereplő idézettel:

„Ágnes könyvéről két kifejezés jut eszembe: a mikrokortyok és a makrokoncepció. Az esetleges régi, rossz beidegződések leleplezését, és az új lehetőségek felfedezését nem bízta a véletlenre, minden lehetőséget kipróbált, hogy világosan lássa, melyik bor melyik étellel együtt működik jól.” (Tóth Adrienn)

Kapcsolódó cikkünk:
Jól gondoltuk eddig?

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!