Főzzünk együtt!

Vacsoraklub a Tőkés Társakkal

2010-06-03 | Tóth Adrienn

Ha van az évnek olyan időszaka, amikor a szokásosnál is több örömet ad a főzés, akkor az éppen most kezdődik, az ínséges tél után egyre-másra jelennek meg a piacon a friss zöldségek és gyümölcsök. Nem is érdemes ilyenkor ellenállni a csábításnak, hiszen, aki ilyenkor lemarad, az legközelebb már csak jövőre válogathat az igazán finom spárga, eper és cseresznye között. További kedvcsinálóként egy olyan ötletet szeretnénk most bemutatni, ami az otthoni főzést kiszélesíti, és más perspektívába helyezi.

Kakukkfüves, rozmaringos kecskesajt zöld veltelinivel, grillezett paradicsom sillerrel, bodzás rétes kései szüretelésű hárslevelűvel. Nem is kell olyan sok minden ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a bőrében. Persze, ha a dolgok mögé nézünk, egy sok dimenzióval bíró játékra bukkanunk, hiszen a jól megválasztott receptek mellett nem árt utána járni, melyek az épp szezonális alapanyagok, vagy, hogy milyen borok illenek az egyes fogásokhoz. Ha azonban egy csapatban gondolkozunk, máris jobban feloszthatóak a feladatok.

Hogy miért is jó közösen enni, azt senkinek sem kell magyarázni, de érdemes kipróbálni a barátokkal történő közös főzést is! Szántó Tibor, akit csokoládékészítőként már bemutattunk (ITT elolvashatja cikkünket), tavaly ősszel kezdte el zártkörű vacsoraklubjának szervezését a baráti társaságának. Az utolsó estjük bemutatása reméljük, sokaknak szolgál majd inspirációként lakomaszervezéshez.

Annak értelmében, hogy kezelhető méretű legyen a társaság, és meg is férjenek egymás mellett, legjobb, ha nem lépjük túl a 12-15 fős létszámot, és - ugyan ezt Tibor nem említette, de mi kívülről úgy láttuk - praktikus, ha egy amolyan főszakácsot kinevezünk, aki az estét és a munkafolyamatokat átlátja és irányítja.

E vacsoraklub tagjai ezeken túl alapvetőnek tartják, hogy magyar alapanyagokkal dolgozzanak, ezáltal is támogatva a helyi élelmiszerkészítőket. Az ételek sora pedig sosem teljes az őt kísérő borok nélkül. Azon az estén, amikor mi is bepillanthattunk a konyhájukba, épp a Tőkés Társak voltak a vendégek. A négy mátrai kézműves borászt tömörítő szövetség tagjai közül hárman is ott voltak a vacsorán, így tulajdonképpen Karner Gábor, Losonci Bálint és Szecskő Tamás borainak gasztronómiai feltérképezéséről szólt ez az este.

A nagyrédei kecskesajt

A szezonális alapanyagok közül komoly szerephez jutott a kecskesajt, amely egy nagyrédei kecskesajt-farmról érkezett, így a borok mellett bizonyos ételekkel is a Mátra került az asztalra. A sajtot háromféleképpen - fokhagymával és spenóttal, kakukkfűvel és rozmaringgal, valamint tárkonnyal és citromfűvel n - gazdagították. A cél az volt, hogy bebizonyítsák, ezek, a fűszeres ízvilágú falatkák jól harmonizálnak a hűvösebb éghajlatú borvidék illatban és zamatokban gazdag fehérboraival.

Az este másik legnépszerűbb alapanyaga a spárga volt, amelyet egyrészt szárított mangalicasonkával tálaltak, másrészt egy szardellából, zöldfűszerekből, parmezánból és olívaolajból álló salsa verdével. Bár már kifelé megyünk a szezonból, következzen most a két étel receptje azoknak, akik még rábukkannak néhány szál szép spárgára. Először arról szólunk, hogyan kell előkészíteni és feldolgozni a friss spárgát, majd a párolást követően először a mangalicasonkával pirított változatot írjuk le. A frissebb, még tavasziasabb változatban kétféle salsa verde mártást készítünk el, amelyeket a párolt spárga mellett más zöldségfélékhez, halakhoz és fehér húsokhoz is kínálhatunk.

Spárgareceptek

A spárgát előkészítésképpen mossuk meg, majd fogjuk meg a két végét, és törjük el. Ez azért fontos, mert pont ott törik majd el, ahol még fás volt. Az elválasztás azért lényeges, mert a fás részből főzhetünk például krémleves, de pürésítés nélkül viszonylag kellemetlen lenne megrágni.

A bimbós részt pároljuk meg, ehhez a spárgákat kössük kötegbe egy kender madzag segítségével. Egy lábasban forraljunk vizet, annyit, hogy a vízszint a köteg háromnegyedéig érjen. Kb. 5-10 perc főzési idő kell, nem több, mert szétfő, ezért praktikus, ha főzés közben folyamatosan ellenőrizzük a puhaságot.

A sonkás variációban az előfőzött zöld spárgát aztán megpirítjuk. Ehhez serpenyőben hevítsünk olívaolajat, tegyük bele az 1 cm szélesre vágott szárított mangalicasonkát, és pirítsuk meg. Ha megpirult, tegyük bele a főtt spárgát, és borsozzuk, valamint locsoljuk meg citromlével. Maximum 2 percig pirítsuk együtt!

A másik változatban a megpárolt spárgát kétféle salsa verdével tálaljuk. E szósz elkészítéséhez nincs szükség főzésre, egyszerűen turmixszoljuk össze az alapanyagokat. Az első receptúra szerint 50 g ecetes kapribogyót, 100 g petrezselymet, 20 g szardellát, 50 g reszelt parmezánt, olívaolajat, citromlevet és borsot keverünk össze. A második variáció 100 g rukkolát, 100 g petrezselyemet, 20 g szardellát, 50 g reszelt parmezánt, olívaolajat, citromlevet és borsot igényel. Egyik recept sem igényli a só hozzáadását, mert a szardella magában is elég sós.

Virágzik a bodza

A menü zárásaként természetesen nem maradhattak el az édességek sem. Németh Attila Gábor (NAG) édes Sárgamuskotályához bodzás, almás, Karner Gábor Tavaszföldi Kékfrankosához feketeszedres, míg Losonci Bálint késői szüretelésű Hárslevelű, Olaszrizling borához különleges bodzás rétest készítettek. Utóbbi Szántó Tibor egyik kedvence, hiszen a túróból, joghurtból és bodzavirágból álló töltelék nem túl édes, így jól párosítható sokféle, nem túl magas, 30-50 g maradék cukortartalommal bíró fehérborral is.

A közös főzést, közös evés és ivás követi, amelyről most inkább beszéljenek a képek.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!