Tízből két nyár aszályos lehet a jövőben - Hogyan adaptálódhatnak ehhez a borászatok?
2025-02-05 | Vinoport
Az Olaszrizling szerintünk csopaki borkóstoló borászok számára megrendezett szakmai napján Dr. Kovács Erik az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója a klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatásairól és a borágazat alkalmazkodási lehetőségeiről beszélt. A témával kapcsolatban mi is megkérdeztük őt az adaptációs módokról és hazai borágazat kilátásairól.
Dr. Kovács Erik kutató, MCC
Milyen volt 2024 időjárása, és a termelők milyen nehézségekkel találták szembe magukat?
A 2024-es év egy rendkívül extrém év volt, mind klimatológiai, mind meteorológiai szempontból, ez kihatott a magyar, és a közép-európai mezőgazdaságra. A február egy extrém meleg hónap volt, 7 fokkal melegebb volt a havi középhőmérséklet, mint a 1992-2020 közötti klímaátlag. Ilyen meleg még sosem volt a február, amióta pontos és megbízható méréseket tudunk végezni, vagyis az 1860-as évek óta. Március és április is melegebb volt, mint az átlag, 30 fokot is mértünk, ami gyakorlatilag hőségnapnak számít még a nyári hónapokban is. Áprilisban volt egy hideg, fagyokkal, több helyen fagykárral tarkított időszak. Május valamivel hűvösebb volt, több volt a csapadék, ahogy júniusban is. Júliusban pedig érkezett a forró, gyakorlatilag csapadék nélküli időszak. A mezőgazdaságot általánosságban ez rosszul érintette. A szőlőt talán kevésbé, mert jobban szereti a hőt, mint a túl sok csapadékot. A szőlő esetében viszont a hősokk, a napégés már problémát jelentett, hiszen 40 fok feletti hőmérsékletek is voltak, és 38 fok felett gyakorlatilag leáll a fotoszintézis, és a szemek károsodása miatt sok helyen kényszerszüretre került sor. Ahol ez elkerülhető volt, ott is átlagosan 14-18 nappal korábbra esett a szüret, mint az 1970 és a 2000 közötti átlagban. Volt, ahol egy-másfél hónappal előbb szedték le a szőlőt, mint az korábban megszokott volt. A szeptember nagy csapadékkal érkezett, sok helyen villám-árvizekkel, az október és december jóval enyhébb volt a megszokottnál, míg a november hidegebb ugyan, de ez átlagban nem kompenzálta a többi hónapot.
Azt mondhatjuk, hogy a 2024-es év Magyarország legmelegebb éve volt eddig, és négy és félszer több szélsőséges időjárási esemény volt, mint korábban. A jövőben az várható, hogy kb. 10-ből két nyáron erőteljesebb aszály sújtja majd az országot, leginkább az Alföld és a Kisalföld területeit.
Mennyire viseli meg a szőlőt a felmelegedés?
A szőlő termésének minősége és mennyisége jelentősen függ az adott térség mikro- és mezoklimatikus adottságaitól, a talaj-klíma-fajta egyensúlyától. Ez az egyensúlyi helyzet inoghat meg negatív és pozitív irányba a klíma megváltozásának eredményeként. Ezért is fontos azon szőlőfajták és klónjaik telepítése, melyek képesek alkalmazkodni az extrémitásokhoz.
Milyen adaptációs lehetőségeik vannak a borászatoknak?
A mezőgazdaság - mivel a klímaváltozás legkitettebb ágazata - a legjobb indikátor, ami azt jelenti, hogy bármilyen apró változást történik, azt azonnal érzékeli. Hasonló a helyzet a szőlészetekben is. Megfigyelhetjük, hogy a szőlőtermesztésre alkalmas területek északi határa mára 150‒200 km-rel eltolódott, mely az egyes klímaszcenáriók eredményei alapján a század második felére elérheti a 350‒400 km-t. Ma már a Balti államokban és Skóciában is készítenek jó minőségű borokat. Látjuk azt is, hogy Magyarországon megjelentek a nagy hőt igénylő mediterrán fajták: a Syrah, a Trebbiano, a Nebbiolo. Lesznek fajták, amelyek valószínűleg ki fognak szorulni a termelésből, a cabernet fajták például egyre északabbra húzódnak. Az új, aszálytűrő fajták telepítése pedig felértékelődik. Jelenleg sok ilyen irányú nemesítés zajlik a hazai kutatóintézetekben. A fajtaválasztás tehát az egyik adaptációs lehetőség.
A másik a talaj tápanyagtartalmának növelése, ill. a talajtakarás. Akár 4-5 nappal tovább is nedvesen tartható a talaj a megfelelő fedés által. De ide tartozik az öntözőrendszerek kiépítése, ami sajnos rendkívül költséges megoldás. A növényvédelmi eszközök is megoldást jelenthetnek, mint például a lombkorona metszése, a korai fagykár megelőzésre, vagy a fényvédőszerek alkalmazása a napégés ellen. Bár sokan idegenkednek tőle, de nagyon fontosak az előrejelzésben a precíziós eszközök. Különböző alkalmazások, szenzorok vagyis érzékelők használata, vagy a robotizáció tartozik ide, amely néhány nappal vagy akár órával előbb jelzi, hogy várható-e fagy, és lehetővé teszi az időben történő védekezést. Egy talajnedvesség-mérővel együtt alkalmazott célzott öntözőrendszer növeli a hatékonyságot és akár a termés mennyiségét is. Bármily meglepő, a hosszú távú adaptációba még akár egy teljes szőlőterület áthelyezése is beletartozhat.
forrás: bor.hu
Mire számíthat a hazai mezőgazdaság a jövőben?
Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség olyan területeken jelentkezik, melyeken már most is vízhiány van. Mivel Magyarország ennek a régiónak a határán található, ezért a klímaváltozás kockázatainak megítélésekor azt kell figyelembe vennünk, hogy a Kárpát-medence az óceáni, a száraz kontinentális és a mediterrán éghajlati régió határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy a Kárpát-medence és Magyarország „átcsúszhat” a három típus valamelyikének erőteljesebb hatása alá. A Kárpát medence tehát a globális felmelegedés szempontjából sérülékeny terület, ezért a magyar mezőgazdaság általánosságban inkább elszenvedője a változásoknak. A legnagyobb kihívás az lesz a jövőben, hogy az évente lehulló 9 km³ csapadék nagy részét hogyan tudjuk megtartani a földeken. Ez lehet az egyik legfontosabb adaptációs cél. A szezonális modellszimulációk alapján 2025-ben 40–45% az esély arra, hogy a tavalyihoz hasonló időjárási körülmények alakuljanak ki a nyári hónapokban.
Lesznek-e vesztes és nyertes borvidékei a klímaváltozásnak Magyarországon?
A klímaváltozásnak egyelőre Magyarországon több nyertes borvidéke van, mint vesztes. Bár nem a vesztes a legjobb kifejezés, mert akik nem a nyertesei, azok sem a vesztesei feltétlenül, de esetükben az adaptáció szerepe értékelődik fel. A Villányi, a Kunsági, a Csongrádi-, és a Hajós-Bajai borvidéken kiemelten fontos lesz a fent említett adaptációs módszerek alkalmazása. Jelenleg azonban több nyertes van: a Soproni, a Zalai, a Balaton-felvidéki borvidék, a Csopaki-, a Somlói-, az Etyek-Budai-, az Ászár-Neszmélyi-, Mátrai-, és az Egri borvidék.
Magyarország tájainak ariditásra való hajlamossága a Pálfai-féle aszály-index alapján. A narancssárga és a vörös színezet a szárazságra különösen hajlamos területeket mutatja.
Forrás: klimapolitikaiintezet.hu (Buzási, 2021)
Mi ennek az oka?
Az elmúlt 3-4 évtized melegedése eddig kedvező hatással volt a termés és a borok minőségére hazánkban. Az éghajlatváltozás számos pozitív és negatív hatást indukál. Míg egyes területek, ahol korábban nem lehetett borszőlőt - kiváló minőségű bor készítéséhez - művelni vagy egyáltalán nem voltak alkalmasak borszőlő termesztésére, a növekvő hőmérséklet, a kiegyenlítettebb csapadék hatására alkalmassá válhatnak, míg ahol eddig is alkalmas volt a klíma jó minőségű borszőlő termesztésére, ott a növekvő hőmérséklet, az esetleges szélsőséges csapadék és csapadékhiány gyakoribbá válása következtében, csak kellő intézkedések segítségével lehet. Magyarországon a borvidékek nagy része dombsági területen helyezkedik el, így a növekvő hőösszeg értékek inkább pozitív hatással bírnak, míg az alföldi területeken a növekvő ariditás inkább hátrány már.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!