Hegyestűi kirándulás

Lássunk többet borvidékeinkből 2. rész

2010-10-26 | Vizi Csenge

A nem is oly rég indult sorozatunk témája hazánk különböző borvidékeinek látványosságai, turista célpontjai közül emel ki minden alkalommal egyet, esetenként akár többet is. Ezzel szeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogyha valaki ellátogat egy borászathoz bárhol az országban, akkor ott felfedezhessen olyan természeti vagy épp az ember által alkotott értékeket, amelyekről még nem hallott vagy csak sosem szánta rá magát, hogy megnézze. Előzőleg Györkönybe vitt utunk, most pedig a Balaton-felvidék Hegyestűje következik.

Biztosan sokan kóstoltunk már olyan borokat, amelyektől szánk minden egyes zugát a sósság hatása járta át. Az ásványos, minerális érzést adják a Balaton-felvidéken, a Badacsony kúpos magaslatain termett szőlők nedűi. Ezt a hatást pedig nem más okozza, mint a talaj, amely vulkánikus eredettel bír e területen.

A Balaton-felvidék bazalt vulkánjai akkor keletkeztek, amikor kivékonyodott a kontinentális kőzetlemez, és ezen át a felszínre hatolt a forró magma-anyag. Amikor egy ilyen területen a kezünkbe veszünk egy követ, talán nem is sejtjük, hogy az a sötétszürke, kristályos szerkezetű darab 60 kilométeres mélységéből származik. Ez a Föld köpenyanyagának egy piciny darabja. A Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy és a Hegyestű is mind-mind e különleges terroir-ral dicsekedhet, amelyek közül a legutolsó hatalmas orgonasípok látványát keltve emelkedik a magasba.

$\"\"$

A Hegyestű aktív vulkánként többször is ontotta magából a lávát, geológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy többször is működött, ezzel nappal narancssárgás-rózsaszínes fénnyel vonta be a vidéket, éjszaka pedig fel-fellobbanó tüzes kitörései világítottak a sötétben. A vulkán első kitörésekor a törmelék és a hamu tufagyűrűt képzett, amelynek közepe a működés befejeztével összeesett, így egy krátertó keletkezett. A bazaltláva ekkor nem jutott túl e gyűrű peremén, megszilárdulva bazaltsapkát hozott létre. Az orgonasípokra emlékeztető képződmény pontosan ezt, a kihűlési-elválási felületet mutatja a látogatóknak.

Az első kitörés után hosszú, de igen viszontagságos időjárású pihenőidő következett a Hegyestű életében, amelynek jellemzője a folyamatos kopás volt annak ellenére, hogy bazaltkúpjai igen kemények. A nyugalmi időszakot egy újabb kitörés követte, amely során azonban a bazalt anyaga megrekedt a vulkán kürtőjében. Ezen a helyen hűlt ki, amelyet már a középkori bányászok kifejtettek, hiszen ez a rész alkalmas volt várak építésére, de templomok alapját is szolgálta e rideg, ellenálló anyag. Századokig fenn is maradtak a kőbányaüzemek, amiknek köszönhetően a Balaton partján utak épültek, felhasználták a bazaltot a vasúti építkezéseknél, de bazaltgyapotot is készítettek belőle, amely kiváló szigetelőanyagként funkcionált. Azonban hosszas küzdelem árán mára védelem alá került e táj, befejezték a bazalt kitermelését.

$\"\"$

Ha el szeretnénk látogatni Hegyestűre, akkor, amire biztosan számíthatunk, az a csodálatos kilátás. Innen jól látható a Badacsony, a Csobánc és a többi vulkanikus eredetű hegy, amelyeket tanúhegyeknek is hívunk, hiszen kinézetük mesél az egykori térszín helyzetéről, a természet erőinek formáló hatásáról. A területen található bányaépületeket felújították, amelyekben kiállítások, történelmi bemutatók várják az érdeklődőket. Közel 400 millió évet léphetünk itt vissza az időben, kőzetgyűjteményeket vizsgálhatunk meg, de akár a korszerű rétegtani vizsgálatokat végző kutatók munkájával is megismerkedhetünk.

Ne feledjük hát Balaton-felvidéken utazva a Zánka fölé magasodó, Monoszló közelében elhelyezkedő Hegyestű monumentális képződményét megcsodálni, a kialakított lépcsőn pedig a magasba felsétálva elképzelni e környéket több millió évvel ezelőtt. Mára viszont olyan értéket hagyott hátra a természet, ami nem csak látványban, hanem történetében is egyedülálló.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!