A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Malbec és malbec alapú házasítások

Andrej Razumovsky válaszolt 1. rész

2015-05-30 | Tóth Adrienn


Malbec és malbec alapú házasítások

Az Újvilág és ezen belül Dél-Amerika kapcsán az embernek elsőre az óriási palackszámokat produkáló pincészetek jutnak az eszébe. Ez nem is véletlen, hiszen a minőségi szegmensben itthon nagynak számító, évi félmilliós palackszámok az ottani mezőnyhöz képest kicsinek tűnhetnek. Az argentin Alpamanta Pincészet kivételnek számít, hiszen eltökélten kis méretben és biodinamikus szőlőművelésben gondolkoznak. A Vinoportnak Andrej Razumovsky, a tulajdonos mutatta be a borászatot.


 

Félig osztrák, félig dán származású vagyok, de Spanyolországban nőttem fel, amely egy inspirálóan természetes közeg. Közgazdasági egyetemi tanulmányaimat Bécsben folytattam, majd nemzetközi nagyvállalatoknál dolgoztam.

 

Sok helyen éltem szerte a világon, de 1999-ben végül Argentínában állapodtam meg. A dél-amerikai országban a krízis 2001-ben érte el azt a szintet, amikor a munkaadóim úgy döntöttek, hogy nincs már ott több keresnivalóm, és visszahívtak. Azonban én úgy döntöttem, hogy mégis maradok. Elkezdtem helyi borászatoknál tanácsadóként dolgozni, majd két barátommal megalapítottuk az Alpamanta Pincészetet.

 

Hol találhatóak a borászat szőlői?

 

Mendoza borvidékén belül, Ugarteche és Luján de Cuyo alrégiókban húzódnak az ültetvényeink. 2005-ben harmincöt hektárt vásároltunk, Mendoza városától délre egy olyan területen kezdtünk szőlőművelésbe, amelyet korábban nem használtak ilyen célra. Ezen az ezer méter tengerszint feletti magasságon fekvő területeken korábban zöldséget termesztettek, de ötven évvel ezelőtt még azt sem.

 

Milyen környezeti tényezők jelentenek itt kihívást?

 

Mivel sivatagi körülményekről volt szó, az első feladatot a víznek a helyszínre való szállítása jelentette; kétezer méterről tudtunk vizet szivattyúzni a telepítés elindításához. 2006-ban vágtunk bele az ültetvények kialakításába. A harminc hektár 20%-ára sauvignon blanc és chardonnay, 80%-ára malbec, cabernet sauvignon, merlot, syrah, cabernet franc és petit verdot került. 

 

 

Miért pont ezeket a fajtákat választották?

 

Az ültetvények magas fekvése miatt döntöttünk a fehér szőlők mellett, meg persze azért, mert osztrák vagyok. Argentínában a torrontés az egyetlen helyinek tekinthető fehér fajta, de mi inkább nemzetközi fajták mellett döntöttünk, a sauvignon blanc-ra a frissessége miatt esett a választásunk, a chardonnay kapcsán pedig arra voltunk kíváncsiak, mit hoz ki belőle ez a magasság a sivatagi körülményekkel párosulva.

 

A kék szőlőknél megkerülhetetlen az Argentínában alapértelmezettnek számító malbec, ennek alárendelve az volt a másik fő szempont, hogy további olyan szőlőfajtákkal bővítsük a portfóliót, amelyekkel magas minőségű, malbec alapú házasításokat készíthetünk.

 

Milyen szempontok szerint kívánták megvalósítani a szőlőművelést, borkészítést?

 

Argentínából sok jó bor származik, de ezek többsége, hogy úgy mondjam, borgyárakban készül, magas termelékenységű, óriási birtokokról, amelyekből nekem hiányzik a lélek, az élet. Ezért a kezdetektől az volt a célom, hogy a személyiségemet vigyem ebbe a pincészetbe. 2007-ben a régióban elsőként álltunk rá a biodinamikus művelésmódra, de már ezt megelőzően, 2005-től sem használtunk vegyszereket.

 

Alapvetően a terroir felfedezésére helyezzük a hangsúlyt, ezért külső forrásból történő szőlő felvásárlása szóba sem jöhet. Maximum az fordulhat elő, hogy ha nem vagyunk elégedettek a saját terméssel, mi értékesítjük a szőlőt más borászatoknak. A munkának ez a része azért is igényel sok energiát, mert fontosnak tartjuk, hogy a szőlőben és a pincében dolgozók is megértsék és higgyenek abban, amit csinálunk, ezért a folyamatos edukációs tevékenységnek komoly szerepet szánunk.

 

Ausztriában a gyerekkoromtól megszoktam ezt a hozzáállást, mindig is szelektíven gyűjtöttük a szemetet, és fontos volt az ökológiai megközelítés az élet számtalan területén. Ez alapvetően meghatározza a mai napig a viselkedésemet, így nagyon figyelek arra a birtokon, hogy minél kevesebb víz kerüljön fölöslegesen felhasználásra, vagy hogy ne növeljük a szén-dioxid-lábnyomunkat azzal, hogy nehéz üvegekbe töltjük a prémium borokat.

 

Hiszek abban, hogy a birtoknak egy mikrokozmoszként kell működnie, amely az alapvető feltételek biztosítása esetén mindent előállít, amire szüksége van. A körforgás működése a talaj gazdagságán mérhető le legjobban, amely végül a földes, fűszeres aromák megjelenésében érhető tetten a borokban. A szőlőben végzett zöldmunka kapcsán a tőkétől elválasztott leveleket, ahogy később a kocsányt és a magokat is, zöldtrágyaként visszaforgatjuk a talajba.

 

Cikkünket ITT folytatjuk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!