Népművészet a borospalackon
Címketan 9. rész
2012-05-04 | Vizi Csenge
Izgalmas formákkal és megoldásokkal találkozhatnak a grafikai megoldások szerelmesei Bősz Adrián borainak címkéin. A tervező egy fiatal férfi, aki a népi hagyományok motívumait dolgozza át modernné... Róla és a pincészetről szól címketörténetünk következő része.
A hagyományok tisztelete
Munkája nagy része egy másik pincészethez köti, legalábbis hét közben, aztán a dolgos napok után jöhet a kikapcsolódás, ami Bősz Adriánnál egy és ugyanaz: a borászkodás. „Szőlész-borászként tapasztaltam meg azt, hogy milyen nagy jelentősége van a címkének, és mekkora hangsúlyt kell fektetni a tervezésére is. Talán két éve lehetett, amikor eldöntöttem, meg kell újítani saját pincészetem arculatát, ezzel a címkékre is fókuszálva. Egyik ismerősöm ajánlott egy tehetséges grafikust, akivel hihetetlen gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt.”
Vágvölgyi Péterrel pár éve kezdtek együtt dolgozni, amiben egyetlen nehézségnek az számított, hogy a grafikus még sosem tervezett boroscímkét. Azonban mivel Adrián pontosan tudta, mit akar, könnyebb volt egyik lépést a másik után megtenniük. „Először is az egyik legfontosabb momentum számomra az volt, hogy Báta, amelynek környékén a szőlőim vannak, valamilyen módon megjelenjen a címkéken. Ezzel egyediséget és nem kevés kultúrát is becsempészve e boros világba. Bár Péter ekkor még nem értett úgy a borokhoz, elég gyorsan felépült a klasszik családunk.”
Péter először azon a motívumon kezdett el dolgozni, amelyet Adrián mutatott meg neki. „Egy kacsból indultunk ki, illetve Adrián nevének elhelyezésével is játszottunk” – meséli a grafikus. „Majd a kialakított sorozat utolsó elemeként a Kadarka új dizájnnal jelent meg, amely szintén Adrián ötletéből fakadt: Báta környéki sárközi motívumokat használtunk fel. Az i-re a pontot a helyi idős hölgyek húsvéti tojáshímzésének elemei tették fel, ezeket újraértelmeztük, finomítottam a részleteken, átdolgoztam ezeket.”
A címkék tervezése során Adrián és Péter is azt szerették volna, hogy ne a mai trendeknek megfelelő újabb alkotás kerüljön piacra, hanem egyfajta kortalan érzést váltson ki fogyasztójából már küllemre is az új grafikai megoldás. A színeknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak, minden mindennel összefügg, ugyanis a bor karaktere, illata tükröződik a színvilágon. A családokat tekintve a klasszikba tartoznak a tojáshímzés továbbfejlesztett motívumai a vidám színekkel, míg a csúcskategóriában már másik irányt vettek a díszítőelemek.
„A célom mindig is az volt, hogy minőségi, de nem túl drága borokkal ajándékozzam meg a borkedvelőket” – vezeti vissza Adrián a kezdetekhez a szót. „Mivel a célcsoportomat a végzős egyetemista diákok alkotják, azt gondolom, érthető, hogy nem horribilis összegű borokkal jelenek meg a piacon. A tételeket ezért is szerettem volna vidám, de mégis komoly színekkel felruházni, továbbá a hagyományokhoz ragaszkodva, egy kis kultúrát is csepegtetni általuk.
A magasabb kategóriás boraimmal, mint a Rajnai Rizling Válogatással azonban megfordult a helyzet, hiszen ezt már kifejezetten a borismerő fogyasztóknak szánom. A Báta településhez való kötődés ezen a boron is visszaköszön, de már nem egy népi motívumon át, hanem egy ritka, szinte csak itt található madár rajzán keresztül.
Egyrészt Bátán van a Fekete Gólya Múzeum, másrészt ezen a környéken él a világtól elzárkózva, az emberi társaságot sem kedvelve e kecses madár. Nemcsak nemes külsőt kölcsönöz ez a bornak, hanem egyben le is írja mindazt, amit a rajnai rizlingről el lehet mondani. Így egy tökéletes marketingeszközt is jelent számunkra.”
Adrián célja tehát nem más, mint a címkék egyfajta vászonként való felhasználásával felfesteni a fiatalok előtt egy lehetőséget, miszerint érdemes hazánk néphagyományait, kultúráját ismét felfedezni, adott esetben pedig akár alkalmazni is, legyen szó egy motívumról, egy régi apátság épületének körvonalairól vagy egy fekete gólyáról: biztosan nagyobb érdeklődést figyelhetünk meg minőségi termékünk iránt.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!