Szőregi rózsa
Hungarikumaink nyomában 5. rész
2010-05-17 | Vizi CsengeA magyar mesék állandó motívuma, hol az első szerelmi együttlétre utal jelenléte, hol a hősnő orcájának pírját jelképezi, de ha továbblépünk hagyományainkban, akkor népművészeti motívumként is találkozhatunk hímzéseken vele. Ennek a kozmopolita növénynek igen nagy jelentőséget tulajdonítunk akkor is, mikor egy szeretett embert vágyunk megajándékozni egy szál vagy épp egy egész csokor rózsával, ekkor még színének is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Talán kevesen tudják, hogy hazánkban van egy település, ahol minden évben rózsaünnepet tartanak. Sem a helyszín, sem e növény létének rendszeres megünneplése a véletlen szüleménye, ugyanis a Szőregi rózsa hungarikumaink egyike.
Ahogyan az eddig megvizsgált hungarikumjainknak, úgy a szőregi rózsának is múltja van, történetét már múzeumban is végigkövethetjük, sőt! A több mint száz éve folyamatosan termesztett rózsát bármikor felnevelhetjük kertünkben is, ahol a virágok királynőjének szépségét senki sem fogja kétségbe vonni. Ahhoz azonban, hogy eljusson a kertünkbe a rózsa gyökere, több munkafolyamaton kell átesnie, ahogy hungarikummá válásának útja sem egyik pillanatról a másikra történt.
Az első száz év
Rózsa-történeti kitekintőnket csupán száz évre kell visszavezetnünk, amikor is az Új-Szegeden induló rózsatermesztés elindult. Ekkor épp a 19. században járunk, és azt láthatjuk, a rózsaoltványok és a vágott virágok piaci értékesítése szép irányban ível felfelé, ami a kertészetek fejlődésével magyarázható. A szemzőmestereknek tanuló fiatalok Szegeden sajátíthatták el a faiskolákban a tudományt, aztán a kikerülve a padokból, Szőregen telepedtek le. Itt nem csak a közös földeken tevékenykedtek, volt néhány, száz négyszögöles telkük, amin kísérleteket folytattak és fejlesztették tudásukat. Létrehoztak egy faiskolát is, amelyben kész oltványokat értékesítettek a szegedig faiskolával közösen.
Majd az 1900-as évek elején megjelent egy új gazdasági vonal: a zsellérek. A szőregi munkások tudásukat művészi tökélyre fejlesztették, amit – ha tehették – vitték tovább az ország más faiskoláiba is, így egyre híresebbé téve saját településüket, Szőreget. Egészen 1927-ig ívelt fel a hírük, az az év tekinthető a szőregi rózsatermesztés fénykorának.
A termőhely, ami kötelez
Ahhoz, hogy rózsánk legszebb díszében pompázzon, és azt könnyedén értékesíteni tudjuk, több tényezőre is szükség van, a lehetséges értékesítési feltételekről nem is beszélve. Szeged környékén, a Tisza és a Maros közötti területen minden adott ahhoz, hogy jó minőségű és erős rózsatövek nőjenek: jó a talaj tápanyag-ellátottsága a középkötött mezőségi vályog mellett, az öntés és a hordaléktalaj biztosítja a biztonságos növekedését.
A folyók közelsége a megfelelő relatív páratartalmat is biztosítja a rózsatermesztéshez, de a napsütéses órák számára sem lehet panasza egyetlen kertésznek sem, hisz az éltető, fotoszíntézist elősegítő fény 2100 órán át sugározza az energiát a rózsatöveknek, ami meghaladja az országos átlagot. A napsütéses órák száma mellett a naphossz, a fényerősség és a fényenergia is komoly hatással bír a szőregi virágokra.
A munkálatok, amik kötelezőek
Bár az egész világon találkozhatunk szebbnél szebb rózsákkal a híres török, görög vagy akár kínai kertekben, a hazai szőreginek nincs párja. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy megkapta hungarikum címét, ami a gazdáknak igen sok kötelezettséggel jár a minőségi követelmények listáját olvasva, de akár az előállítással, kereskedelmi forgalomba kerüléssel járó procedúrák sorát elnézve sem lehet könnyű helyzetben egy kertész, aki arra teszi fel az életét, hogy a világnak szőregi rózsát ajándékozzon.
A komoly kritériumok főképp a rózsák főgyökérzetére, vesszőjére, törzsére vonatkoznak, de az sem mindegy, hogy épp futó vagy parkrózsát nevelünk, esetleg miniatűr növényt szánunk a piacra, hisz egyetlen termelőnek sem éri meg, ha rózsája nem kerülhet bele az I. osztályú kategóriába, csupán a II. osztályban kell versenyre kelnie mással, netán meg sem felel a követelményeknek, hiszen akkor égetéssel vagy komposztálással végzi életét az adott tő. A vásárlónak viszonylag könnyű helyzete van, ha szeretné kertjét ebből a növényből virágoztatni, hiszen a minőségi megoszlást különböző színű címkével jelzik: fehér, ha első osztályú, rózsaszín, amennyiben csupán másod osztályú. A származás igazolása végett pedig ezeken a címkéken a fajtanév mellett a termelőt azonosító termelői számot is olvashatjuk, amivel egész Európa területén be lehet azonosítani azt, aki gondozta rózsatőnket.
Az előállítás módja szerint több fázist is megkülönböztetünk:
1. alanyok beszerzése és termesztése
2. a talaj előkészítése az ültetéshez – kötelező vetésforgóval
3. az ültetés fázisa – ez február közepén, március elején végzendő
4. ápolás és védelem az egész termelési ciklus alatt, ami gyomirtók használatával, kártevők gazdái elleni védelemmel jár, a műtrágya használatra is ilyenkor kerül sor
5. szemzés – július második felétől szeptemberig tartó munkafolyamat
6. szemzés utáni munkák – az alanyok kombinált műtrágyával való megszórásával kezdődik, majd a következő tavaszi munkákkal folytatódik
7. kitermelés – az őszi időszakban kerül rá sor
8. osztályozás, kötegelés – a rózsatövek szétválogatásával és címkézéssel járó tevékenység
9. tárolás – 0-2 °C-os hőmérsékleten téles és nyáron egyaránt
10. csomagolás – lényeges a forgalmi tételek kiszáradástól, sérülésektől óvása érdekében
Látható, hogy azok, akik szeretnének szőregi rózsát termeszteni, komoly odafigyelést és ápolást, energiát kell, hogy belefektessen munkájukba. Mindez megtérül, ha tavasszal belépve a kertünkbe, a nyíló virágok illata megcsap, és különböző színekben pompázó tőikkel egy mesebeli világba repítenek.
A világ rózsákkal
Amint azt a beveztőben is említettük, nem mindegy, kinek és milyen alkalomra vásárolunk rózsát, hiszen komoly etikett szabályzat segíti azokat, akik virágnyelven szeretnék kifejezni érzéseiket, elismerésüket, vágyukat. Így ha például egy hölgy piros vagy vörös rózsát kap, akkor biztos lehet az ajándékozó férfi vágyában, miszerint ezzel szerelmet vallott a nőnek, aki rózsaszín virágút kap, szimpatikus egyénnek hiheteti magát, a fehér rózsa pedig az ártatlanság, nagyrabecsülés és tisztelet jele. Nem kell megijednie annak sem, aki kék rózsát kap ajándékba, csupán annyit üzen küldője: lehetetlen.
A színek világa mellett az egészségre is gondolhatunk a rózsa szó hallatán, ugyanis a rózsalevélből és sziromból is főzetet szoktak készíteni, kivonata méhbetegségek kezelésére alkalmas, de akár fül-, száj, torok betegségek gyógyítására is kiváló lehet, a szirmokkal pedig jót teszünk gyomrunknak, ha valamilyen kór támadná meg. Gondolták volna, hogy a rózsa virágpora kiválóan alkalmazható az izzadás csökkentésére? És akkor a rózsaolajról még nem is beszéltünk, amit már több száz éve hasznosít a parfümipar, vagy akár a szépséggyógyászat.
Érdemes hát kicsit mélyebben utána nézni annak, hogy a hungarikumok sorát növelő szőregi rózsatő milyen gyógyító hatásokkal bír szépsége mellett, amit akár a Szőreg lakosaitól is megtudhatunk, ugyanis június második felében megrendezik a XII. Szőregi Rózsaünnepet. Ekkor több százezer rózsászállal feldíszített menetet csodálhatunk meg, de kíváncsiságunkat is biztosan kielegítik a három nap alatt s után.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!