Tíz tudnivaló a Mátrai borvidékről
Már nem csak könnyű borok hazája
2013-03-19 | Tóth Adrienn
Ahogy közeledik a tavasz - mert így március második felében már muszáj neki közelednie -, egyre jobban vágyunk friss, üde borokra, amelyek hangulatukban is hasonlítanak az évszak karakteréhez. A Mátrai borvidék azonban az utóbbi években már nem csak a könnyed és illatos fehérek, valamint rozék forrását jelenti, egyre több komoly bor is kikerül ebből az országrészből. Tekintsünk most át tíz fontos tudnivalót a Mátrai borvidékkel kapcsolatban!
1. Ha megkérdeznék tőlünk, vajon melyik hazánk második legnagyobb borvidéke, valószínűleg kevesen mondanánk a Mátrait. Pedig eltérő források szerint 6-7000 hektárnyi termő szőlőt tartanak nyilván rajta, és ezzel huszonkét borvidékünk közül a második legnagyobb. Nagysága annak is köszönhető, hogy 2009-ben hozzá csatolták a Budapest és Mátra közötti területeket is.
2. A régió központját Gyöngyös települése jelenti, a borvidéket a következő helységek építik fel: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház.
3. Az ország északkeleti felében található borvidék a Mátra-hegység délnyugati lejtőin terül el. Központját a Tarna és a Zagyva folyók által határolt terület alkotja kelet-nyugati irányban, 15-20 kilométer hosszan.
4. A Mátra-hegység védi meg a déli oldalán található ültetvényeket az északról érkező hideg időtől és a csapadéktól, így téve mérsékelté és szárazzá a helyi klímát.
5. Eső inkább a nyár első felében esik, az évszak második fele szárazabb, amely kifejezetten alkalmassá teszi a borvidéket a korai érésű szőlőfajták művelésére.
6. A tavasz az átlagosnál később köszönt be, amely sok területen csökkenti a fagyveszély lehetőségét. A fagynak egyébként is inkább a kevéssé védett, alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek vannak kitéve télen, késő tavasszal és kora ősszel.
7. A leginkább fehérborairól ismert borvidéken ma már egyre többen foglalkoznak kék szőlővel a prémium szegmensben. A hűvösebb klímára tekintettel nagy fontosságú a megfelelő dűlők kiválasztása és a szigorú terméskorlátozás a teljes érés elérése érdekében. A legkedveltebb fajtáknak a kékfrankos és a pinot noir számítanak.
8. A Mátra újrafogalmazásában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a Tőkések, a Mátrai Kézműves Borászkör. A háromtagú csoportnak, amelyet Karner Gábor, Losonci Bálint és Szecskő Tamás alkot, köszönhető, hogy sok olyan borkedvelő is kezdi komolyan venni a borvidéket, akik korábban nem számoltak vele.
9. Ha a borvidékre látogatunk, és nemcsak a helyi borkultúrával, de a kulturális háttérrel is szeretnénk jobban megismerkedni, érdemes felkeresni a gyöngyösi Szent Bertalan templomot és az Orczy-kastélyt, a gyöngyöspatai kőhidat és a kisnánai romokat.
10. Erre a LINKRE kattintva megtekintheted a Vinoport által kóstolt mátrai borokat.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!