Tíz tudnivaló a sárgamuskotályról

A jókedvű szőlőfajta

2010-10-11 | Tóth Adrienn

Ha van szőlőfajta, amelynek aromái annyira karakteresek, hogy sok esetben saját nevével szokták jellemezni, akkor az a muskotály. Régre visszanyúló hagyománya van ennek a szónak, értsenek rajta szőlőfajtát vagy bort. A sárgamuskotály is a muskotályok családjába tartozik, annak legalább négy tagja közül a legnevesebb, legnemesebb. A következőkben tíz fontos információt veszünk sorra ezzel a szőlőfajtával kapcsolatban, amelyet intenzív és kellemes aromatikája miatt gyakran ajánlanak kezdő borfogyasztóknak.

1. A sárgamuskotályt hazánkban muscat lunelnek is nevezik, a nemzetközi szakirodalomban elterjedt legfontosabb szinonimája ezzel szemben a muscat blanc à petits grains. Ez a hosszú kifejezés azonban ritkán kerül címkékre.

2. A franciául értők jobb helyzetben vannak, hiszen könnyebben megjegyezhetik majd a muscat blanc à petits grains elnevezésről, hogy ennek a fajtának mind a bogyói, mind a magjai apró szeműek és a szőlőszemek kerekdedek.

3. Annak ellenére, hogy a klasszikus francia elnevezés fehérnek, mi pedig sok más néphez hasonlóan sárgának mondjuk, vannak olyan egyedei, amelyek rózsaszínűre vagy akár barnára is érhetnek. További érdekesség, hogy ez a tulajdonság nem állandó, bizonyos növények - legtöbbször például Ausztráliában - az egyik évről a másikra színt válthatnak.

4. Bár pontos sorrendet nem állítottak még föl, az biztos, hogy a sárgamuskotály egyike a világ legősibb szőlőfajtáinak. Franciaországban mindenesetre ezt tartják a legelsőnek a ma is elterjedt fajták közül koruk szempontjából. Dél-Franciaországba valószínűleg Görögországból került a Római birodalom idejében. De régre visszanyúló történelme van Korzikán, Piemontében és Németországban is.

5. Mennyisége hazánkban elmarad a jóval elterjedtebb muscat ottonel mellett, hírneve azonban, mint Tokaj egyik fő fajtája a furminton és hárslevelűn túl, itt is jelentős presztízzsel bír.

6. Kiemelkedő aromaintenzitása és koncentrációja miatt a muskotály fajták legelőkelőbbjeként tartják számon. Jellegzetes illatát narancsvirághoz és fűszerekhez szokták hasonlítani, de hazánkban talán gyakrabban társítjuk hozzá a bodzát vagy más virágokat, édes példáihoz pedig a barackot.

7. Klasszikus nemzetközi példáinak többsége édes, ami logikus is, ha ősi gyökereire és így azokra az időkre gondolunk, amikor a cukor és az édes borok különösen nagy tiszteletnek örvendtek.

8. Magyarországon a huszadik század második felében szinte kizárólag félédes borként ismerték, sok embernek a mai napig ezen a szőlőfajtán kell elmagyarázni a tényt, hogy nem a szőlőfajta kilététől lesz édes vagy száraz az adott bor, hanem attól, hogy milyen módon zajlik a szőlőművelés és a borkészítés.

$\"\"$

9. Extrém és jellegzetes példái közé sorolandók a Franciaország déli részén készített ún. vins doux naturels, azaz szó szerinti fordításban a természetes édes borok. Ebben az esetben azonban a kifejezés félrevezető, itt ugyanis olyan borokról van szó, amelyeknél az erjedést viszonylag korai szakaszában megállították alkohol hozzáadásával, így elérve azt, hogy jelentős maradék cukortartalom mellett egy magas alkoholtartalmú bort nyerjenek. Ha ezt a különlegességet szeretnénk megkóstolni, keressük a címkéken a Muscat de Rivesaltes, Beaumes-de Venise vagy Frontignan feliratokat.

10. Száraz példáit enyhén fűszerezett, indiai és kínai fogásokhoz, sütőtökös rizottóhoz vagy heringhez ajánlják a legtöbb esetben. Édes tételeihez azonban illeszthetünk mascarponéből készült málnahabot, gyömbéres sütiket vagy crepes suzettet, ami egy narancsos öntettel tálalt palacsintát.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!