A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tíz tudnivaló a szürkebarátról

A megszokott íz nemzetközi kitekintéssel

2010-09-27 | Tóth Adrienn


A szürkebarát régóta stabilan itt van velünk a Kárpát-medencében, a világban azonban egy komoly divathullámon esett át az utóbbi évtizedben, hála az Észak-Olaszországból származó, jó ár-érték arányú, senkit sem bántó pinot grigio-knak. A fajta előnye pont az a tulajdonsága, hogy fehérbor vonalon viszonylag nagy testéhez kerekebb savgerinc és aromatár társul. A következőkben erről a szőlőfajtáról gyűjtöttünk össze tíz fontos információt.


 

Az általunk szürkebarátnak nevezett szőlőfajtát a világ legtöbb borfogyasztója francia néven pinot gris-ként vagy az olasz variációban pinot grigio-ként ismeri.

A szőlőfajta egyébként a pinot noir mutációja. Érdekesség, hogy megjelenésében sokszor be is bizonyítja a kékszőlővel való közeli rokonságát, amikor bogyói, sőt alkalmanként bora is enyhe rózsaszínes beütést kap. A kapcsolatot egyébként tükrözi a hasonló levél- és fürtforma is.

A szürkebarát jellemzően az északibb, hűvösebb bortermő vidékeken terjedt el, hiszen még ilyen viszonyok között is a korai érésű és jó cukorgyűjtő fajták közé tartozik. Emiatt gyakran készülnek belőle félszáraz, félédes vagy édes borok, szárazra kierjesztett példái pedig legtöbbször viszonylag magas alkoholtartalommal bírnak.

Hazánkban általában szeptember második felében szüretelik, legelterjedtebbnek Badacsonyban, a Mátrában és a Balaton-felvidéken tekinthető. Az általunk kóstolt fajtaborok vagy szürkebarátot is tartalmazó házasítások IDE kattintva megtekinthetőek.

Franciaországon belül elsősorban Elzászhoz kötődik, ahol ugyan viszonylag kis területen foglalkoznak vele, de telepítései folyamatosan növekednek, tekintélye pedig már régről garantált, hiszen a rajnai rizling és a tramini mellett mindig is a nemes szőlőfajták közé sorolták.

Ma már csak mosolygunk rajta, de Elzászban a szürkebarátból készült borokat hosszú ideig Tokay d’Alsace vagy Tokay Pinot Gris néven emlegették. Az 1926 óta tartó jogi vitára egy 1993-as megállapodás tett pontot, amelynek értelmében a 2007-es évjárattól már nem szerepelhetnek a fenti kifejezések elzászi palackokon.

Ezen túl azonban megtalálható Burgundiában is, ahol a legtöbb bortörvény engedélyezi is jelenlétét a borban. Erre azért van szükség, mert még mindig gyakori egy-egy pinot gris tőke felbukkanása a pinot noir ültetvényben.

Franciaországon kívül Németországban, Olaszországban és Svájcban is gyakori. Németországban a szőlőfajta borait eddig legtöbbször ruländernek nevezték, de száraz tételei esetében ma már egyre gyakoribb a grauburgunder elnevezés is.

Itáliában a 2000-es évek elején előzte meg a korábban versenytársnak számító pinot biancót. Ma főleg észak-keleten gyakori, ha megkóstolnánk egy-két szép példáját, Friuli és Alto Adige tartományok termései között érdemes keresgélni. Ha viszont inkább az olcsóbb árkategóriából választanánk, keressük a venetói szövetkezetek borait.

Gasztronómiailag széles ételskála ölelhető fel a különböző stílusú szürkebarátokkal. A legtöbb nemzetközi párosítási javaslat azonban az észak olasz pinot grigio áradat miatt nem paradicsomszószra, hanem inkább vajra, sajtra épülő tésztákhoz vagy olyan zöldségételekhez ajánlja a bort, mint a spárga vagy az articsóka.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!