Tíz tudnivaló Provence-ról

A rozék hazája

2012-06-29 | Tóth Adrienn

Ahogy megyünk bele a nyárba, mind többen kerekedünk fel, hogy egy otthonunktól távol eső, hazai vagy külföldi tájon pihenjük ki az év fáradalmait. Azoknak a lelkes borbarátoknak, akik idén nyáron egy borvidéket választanak célpontul, a nyár folyamán hétről hétre igyekszünk majd fontos tudnivalókkal, új információkkal szolgálni. Kezdjük a sort egy klasszikus nyaralóhellyel: Provence-szal!

1. A Földközi-tenger és az Alpok között fekvő borvidék teljes hossza kelet-nyugati irányban nagyságrendileg 200 km. A Délkelet-Franciaországban fekvő termőtáj három fő régióra osztható: Côtes de Provence, Coteaux d'Aix-en-Provence és Coteaux Varois en Provence.

2. Nem véletlenül kapcsoljuk Provence-hoz a rozékat. Az ott ugyanis nem pusztán slágertermék, de a régió termelésének túlnyomó többségét is ez a rózsaszín műfaj adja. Az éves, 170 milliós palackszám 88%-a rozé, 9%-a vörös-, 3%-a pedig fehérbor. Ez Franciaországon belül is kiemelkedő érték, hiszen az ország rozétermésének 38%-át jelenti, és nemzetközi viszonylatban is eléri a 8%-ot.

3. A helyi szőlő- és borkultúra megalapítói itt is a rómaiak voltak, akik a Krisztus előtti II. században terjesztették el itt az értékes gyümölcsöt, és nevezték el a régiót Provincia Romanának, azaz római provinciánk vagy Nostra Provinciának, azaz a mi provinciánknak, amelyek Provence mai nevének ősei.

4. A rozékészítés gyakorlata a helyiek szerint onnan ered, hogy a borkészítés korai időszakában gyakorlatilag ismeretlen technika volt a héjon áztatás. Az egyáltalán nem létező vagy csak rövid ideig tartó maceráció így nagyon halvány színárnyalatú, a mai rozékhoz hasonló borokat eredményezett.

5. A borvidék talaja változatos összetételű, általánosságban azonban elmondható róla, hogy az őt borító gyér növényzet miatt humuszban kifejezetten szegény, a termőtalaj így csekély, inkább a kövek jellemzőek, amelyek könnyen mállanak.

6. Klasszikus mediterrán klíma jellemzi; 2700-3000 órán keresztül süt a nap egy év folyamán. A nyár perzselően meleg, a tél enyhe, az éves csapadék – sokszor vihar formájában – jellemzően a tavaszi és az őszi időszakra koncentrálódik. A többi ilyen adottsággal rendelkező borvidékkel együtt ezért itt is különös jelentősége van a dűlők fekvésének; a magasabb, dombos, hegyes tájak nyújthatnak megfelelő helyszínt a magas minőségű szőlőalapanyag termesztéséhez.

7. A borvidék éghajlata szempontjából még említendő a sokszor erőteljes, így a szőlőben alkalmanként károkat okozó misztrál: hatása miatt errefelé különös jelentősége van a támrendszer rendben tartásának. Pozitív hatása ugyanakkor, hogy a száraz szélnek köszönhetően kevesebb a nedvességben terjedő fertőzések kialakulásának veszélye, valamint északi eredete miatt lehűti a melegben felforrósodott fürtöket.

8. A legjelentősebb kék szőlők errefelé a syrah, a grenache, a cinsault, a tibouren, a mourvedre, a carignan és a cabernet sauvignon. A fehérek terén a rolle (ugyanaz, mint az olasz vermentino), az ugni blanc, a clairette, a semillon és a bourboulenc blanc említendő.

9. Bandol az egyik legismertebb termőterület, amely Marseille közelében, a tengerparton fekszik. Szilíciumban és mészkőben gazdag talaja és meleg klímája miatt itt előtérbe került a késői érésű mourvedre szőlőfajta, amely az eredetvédelmi törvény alapján mind a rozék, mind a vörösborok esetében legalább a Bandol AOC nevet viselő borok felét kell hogy adja.

10. A nemzetközi szakirodalom a provence-i rozékhoz szívesen ajánlja a padlizsánt, krém vagy grillezett formában, a marha- vagy lazaccarpacciót, a csirkés terrine-eket és salátákat, a gazpachót, a zöld fűszerekkel ízesített, grillezett bárányt és a tenger gyümölcseivel gazdagított rizottót.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!